Elesett az ukrán erődváros, fasorról fasorra nyomulnak az oroszok

Mennyire jelent stratégiai áttörést a háborúban, hogy a két éve ostromlott Vuhledar erődvárost feladták az ukrán csapatok? Milyen védvonal mentén állíthatók meg ezek után a dél-donbaszi területen az orosz erők?

Csiki Varga Tamás (Cs.V.T.): Vuhledar nem bírt stratégiai jelentőséggel, mert „csupán” egy megerődített, a háború előtt nagyjából 14 ezer lakosú bányászváros volt. Összehasonlításképpen: ebben a háborúban Harkiv eleste lenne stratégiai léptékű. Az ukrán védelem szempontjából is inkább addig volt fontos, amíg a viszonylagos magaslati pozícióból be tudták lőni az oroszok utánpótlási útvonalát Mariupol térségébe észak-déli irányban – azonban ezt a veszélyt az oroszok már kiküszöbölték egy alternatív vasúti ellátási útvonal kialakításával az Azovi-tenger partja mentén.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A város elvesztésének abban lehet szerepe, hogy ha tovább tudnak haladni az oroszok észak-északnyugat felé, akkor Velika Novoszilka keleti szárnyát is veszélyeztethetik. A Donbasz déli része a védelem szempontjából nem kedvező, mert kisebb városok vannak csak, és kevés komoly természeti akadály, ami mentén komolyabban meg lehetne szilárdítani az ukrán védelmet. Az első lehetőség erre a Szuki Jali folyócska mentén húzódó kis települések vonalában nyílhat, Vuhledartól 8-13 kilométerre észak-északnyugatra. Addig várhatóan folytatódni fog a fokozatos, fasorról-fasorra történő orosz előre nyomulás az ukrán (egykori) termőföldeken át.

Északabbra a kupjanszki fronton, illetve Sziverszk esetében történt stratégiai áttörés vagy némi visszavonulásról, a teljesen szétbombázott területek feladásáról van szó?

Cs.V.T.: Sziverszk térségében is a „megszokott” orosz hadviselést láthatjuk: fokozatosan elpusztítanak minden infrastruktúrát, lakóházakat, bármit, ami a védelemnek támpontot jelenthetne, és ismétlődő, nagy veszteségekkel járó gyalogsági rohamokkal fokozatosan kiszorítják a védő erőket.

Ezeket az elpusztított területeket adják fel az ukránok, mert céltalan lenne ezekben a kedvezőtlen helyzetekben erőltetni a védekezést, inkább halogató harc keretében óvják a saját erőiket. Itt sincs szó stratégiai, de még hadműveleti sikerről sem, csupán araszoló előrehaladásról. A Donbaszban délen Pokrovszk és Csasziv Jar bírnak hadműveleti jelentőséggel, de a megye teljes területének elfoglalásához a jelenlegi tempóban is még hónapokra, ha nem évekre lehet szüksége az oroszoknak – különösen, ha eljutnak Szlavjanszk és Kramatorszk városokig is, amelyeknél a Szeverodonyecknél vagy Bahmutnál látott, rendkívül sokáig elhúzódó és véres harcok ismétlődhetnek meg.

A kurszki régióba betört ukrán erők kapcsán elindult egy azóta elakadt orosz ellentámadás. Beszélhetünk itt patthelyzetről, csakúgy, mint a Harkivtól északra ukrán területre behatoló orosz támadás esetében?

Cs.V.T.: Az orosz ellentámadás valóban elakadt – nevezhetjük patthelyzetnek is a kialakult helyzetet, de ez nem jelenti azt, hogy kis méretű erőkkel, helyi műveletekkel ne próbálnák a felek dinamikusan megtalálni a másik sebezhető pontjait. Az ukrán betörés e tekintetben elérte azt a célját, hogy jelentős – beszámolók szerint a kurszki-belgorodi térségben összesen 40+40 ezer főnyi – orosz erőt kössenek le.

Hogyan változhat meg a hadviselés a hamarosan következő esős, sáros időszak, a raszputyica alatt?

Cs.V.T.: Amennyiben nem következik be valahol a fronton összeomlás/áttörés, akkor a gépesített hadviselésnek nem nyílik terep, amit a sár hátráltatna. Természetesen az eső, a sár, a hideg sokkal kellemetlenebbé teszi mindkét harcoló fél dolgát, nehezíti a logisztikai ellátást is, de arról nem beszélhetünk, hogy bárkinek a lendületes előretörését éppen a rossz útviszonyok akadályoznák meg.

Mennyire gyorsan jut el a nyugati fegyveres támogatás Kijevnek? Van elegendő muníciójuk a fronton?

Cs.V.T.: Miközben a nyugati támogatást úgy érzékeljük, hogy az ciklikus, időszakos ritmusa van, mert a nagy bejelentésekre figyelünk, a gyakorlatban a háttérben ezt inkább úgy érdemes elképzelni, mint egy futószalagot, ami folyamatosan szállít – mindig éppen azt, amit az egyik végén (Nyugat-Ukrajnában) rátesznek. A nyár elején újraindult amerikai ellátás is fokozatosan ért el a frontra, eltérő sebességgel az egyes szakaszokra. A kiemelt jelentőségű védelmi területekre jobban odafigyelnek – de sokfelől érkeznek jelzések, hogy nem elegendő például a lőszer. Az oroszok támadó műveleteit leginkább sok és gyakori tüzérségi tűzzel lehet kudarcra késztetni – ennek eredményessége vegyes, ahogy a műveletek értékeléséből is láthatjuk.