„Nincs erőnk, hogy visszaszerezzük” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij Donbászról és a Krím-félszigetről. Az oroszok által elragadott területek sorsa egy friss interjúban került szóba, amelyet az ukrán elnök adott a Le Parisien nevű francia lapnak. Zelenszkij elnök a kérdésre válaszolva, hogy milyen kompromisszumokra lenne hajlandó a béke megkötése érdekében, elmondta:
„Tiltja az ukrán alkotmány a területeink feladását. Krím és Donbasz de facto az oroszok ellenőrzése alatt állnak, és a saját hadseregünkkel nem tudjuk visszaszerezni ezeket, így csak a nemzetközi közösség diplomáciai nyomására számíthatunk, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsük Putyint. (...) Nem gondolom, hogy gyengék vagyunk, de nem is vagyunk erősek”
– fejtette ki Zelenszkij, aki a nemzetközi közösségen belül is értékelte Ukrajna helyzetét. Benne leszünk-e a NATO-ban? Nem tudjuk. Tagjai leszünk-e az Európai Uniónak? Igen, a jövőben, de mikor? – mondta, majd azt is kifejtette: „Mi nem delegálunk mandátumot és nem vagyunk áldozatok. A világ egyetlen vezetőjének sincs joga Ukrajna nélkül tárgyalni Putyinnal.”
Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy Volodimir Zelenszkij december 7-én, a Notre Dame újranyitó ünnepségén találkozott Párizsban Donald Trumppal. A francia elnök, Emmanuel Macron által összehozott megbeszélésen a januárban hivatalba lépő amerikai elnök felszólította a feleket a tűzszünetre és tárgyalások megkezdésére. Történt azóta előrelépés? Egyáltalán nem.
Trump és a kritikus hírszerzési információk
Ami azonban tény, hogy az Egyesült Államok által biztosított, Joe Biden ígérte katonai segély az ukrán elnök szerint 2025 végéig fedezi Ukrajna fegyver- és anyagszükségletét. Mindezt a napokban egy sajtótájékoztatón Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is megerősítette: „Ukrajna megkapja a szükséges támogatásokat a 2025. január 20-i elnökváltás előtt.”
Miller azonban a nagyszabású katonai segélycsomag egyes tételeit már nem részletezte. Arról már a Kyivpost, Ukrajna legnagyobb angol nyelvű portálja ír, hogy Ukrajna addig is próbálja meggyőzni Trumpot, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is megéri támogatnia őket. Egyfelől Ukrajna gazdag természeti erőforrásai miatt, másfelől az USA-nak sem érdeke egy győztes Oroszország.
Zelenszkij egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Donald Trump egyelőre nem lépett hivatalba, így nem férhet hozzá a kritikus hírszerzési információkhoz. „Ám amint ott lesz a Fehér Házban, a hírszerzéstől kezdve a védelmi minisztériumon át az összes diplomáciai csatornáig, minden eljut majd hozzá, és akkor ugyanazt fogjuk tudni, és egy nyelvet fogunk beszélni"
– vetítette előre Zelenszkij, aki azt is határozottan állítja: mivel az Egyesült Államok Ukrajna egyes számú támogatója, munkatársai már most együttműködnek Trump csapatával, ahogy a későbbiekben is törekedni fognak arra, hogy építsék a kapcsolatokat az új elnöki adminisztrációval. „Ennek ellenére Európa és az USA egyaránt fontos Ukrajna számára” – hangsúlyozta ki Zelenszkij.
Észak-koreai áldozatok
Az elnököt váltó Egyesült Államok és a háborúval változatlanul sújtott Ukrajna viszonyának alakulásán túl egy másik „diplomáciai” kapcsolat is élénken foglalkoztatja a közvéleményt az utóbbi időben. Ez pedig Moszkva és Phenjan kapcsolata. Utóbbi tízezernél is több katonát küldhetett Putyin elnöknek segítségül az orosz seregbe harcolni a kurszki térségbe.
Észak-Koreának máris több száz katonája megsérülhetett a küzdelmekben, legalábbis ezt közölte kedden az egyik magas rangú amerikai katonai tisztviselő. A névtelenségét kérő forrás azt is megosztotta, hogy az észak-koreai katonák közül voltak, akik meghaltak, a skála innentől terjed egészen a könnyebb sérülésekig, illetve mindenfajta rangú katonát érintenek.
„Nem harcedzett, nem tapasztalt katonákról beszélünk” – magyarázta a forrás, részben mi az oka, hogy az Észak-Koreából érkezett katonák körében ilyen magas az áldozatok aránya. Mindez egybevág az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij kijelentéseivel, miszerint Oroszország észak-koreai csapatokat vetett be egy többnapos „intenzív offenzíva” keretében a kurszki térségben.
Védelmi paktum, kis szépséghibával
Miután Moszkva 2022 februárjában elindította Ukrajna ellen az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett offenzívát, Észak-Korea és Oroszország jóval szorosabbra fűzte eddigi hadipari együttműködését. A két ország által júniusban aláírt védelmi paktum most december elején lépett hatályba, tovább szilárdítva a kapcsolatokat. Szakértők feltételezései szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető az orosz szövetség által fejlett katonai technológiára, valamint hadi tapasztalatok megszerzésére törekszik.Ám egyáltalán nem biztos, hogy Phenjan terveinek megfelelően alakul a megállapodás. Az ukrán különleges műveleti erők a nap folyamán megosztottak egy videót, amelyben azt állítják: drónjaik sikeresen kiiktattak közel száz észak-koreai katonát, akik közül ötvenet egyenesen megöltek Kurszk térségében. Továbbá azt is közölték: három nap alatt több tucat Phenjan küldte katonával végeztek, és többeket megsebesítettek. Ugyanakkor más forrásból a Kyivpost egyelőre nem tudta megerősíteni a videóban elhangzottak hitelességét.Több millió drón: alacsony hatásfokkal
Az ukrán dróntámadások sikerességével kapcsolatos információkat már csak azért is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert bár Ukrajna az utóbbi időben bővítette dróngyártási kapacitását, és az amerikai drónszállítmányok is növelték harctéri képességeit, adódnak hatékonyságbeli problémák. Egész konkrétan az First Person View (FPV) drónok okoztak némi csalódást.
Az ukrán védelmi minisztérium az év eleje óta több mint 1,3 millió drónt adott át az ukrán fegyveres erőknek, ahogy az idén a külföldről érkezett drónok száma is jelentősen megnövekedett. Azon túl, hogy még rengeteg drón érkezése várható a megtámadott országba, Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a múlt héten megerősítette: a drónkezelők száma is hatalmasat emelkedett.
A következetes munkának köszönhetően az ukrán fegyveres erőknél a múlt évben jelentősen, a hétszeresére nőtt a hozzáértő drónkezelők aránya: ez szintén azt mutatja, hogy gyorsan növekszik a drónok szerepe és jelentősége a modern hadviselésben. A dandárjaink drónokkal való ellátása éppen ezért számunkra prioritás, és mindent meg is teszünk azért, hogy zavartalan legyen a folyamat
– tette egyértelművé az ukrán védelmi miniszter, aki korábban több millió drónt emlegetett, amelyek hazai gyártása az ukrán védelmi ipar egyik prioritása. „Ezek egy részét állami forrásból finanszírozzuk, ahogy erre a partnereinktől is kapunk pénzt. A lényeg: nem hagyjuk, hogy jövőre az ellenség megelőzzön bennünket ezen a téren” – magyarázta Rusztem Umerov októberben.
Egy dolog a gyártás és a mennyiség: a Kyivpost arról is ír, hogy a sorozatgyártott FPV drónok a legújabb jelentések alapján mind az orosz, mind az ukrán oldalon viszonylag alacsony, 20-40 százalékos hatékonysággal működhetnek. Tipikus fennakadás például, hogy az elektronika meghibásodik és a drón nem robban fel, vagy idő előtt robban fel, vagy még azelőtt elpusztítják, hogy élesedne.
Megjósolta az ukrajnai háborút, most elmondja, mi következik
Vlagyimir Putyin a csatamezőn akar győzni, nem béketárgyalásokon – mondja a szakértő, aki annak idején pontosan ráhibázott, hogy mikor indul az orosz invázió. Ráadásul - mint mondja - az orosz elnöknek magasztosabb céljai is vannak, amelyek valódi világháborút is jelenthetnek.A részletekről ITT írtunk bővebben.