Az Oroszország ukrajnai inváziója óta eltelt két év alatt a háború gyakran meghazudtolta a várakozásokat. A 2022. február 24. utáni hetekben, amikor az orosz erők betörtek az ukrán határon, Ukrajna meglepte a világot, mivel hatékony ellenállást tanúsított, és gyorsan véget vetett Kijev ostromának. Később a dél-keleti hadi cselekmények során egy villámhadjárattal 2022 szeptember elején pedig kiszorította az orosz erőket Harkivból.

Ám az ukrán bravúrok mellett csalódások is voltak. Ahelyett, hogy nagyobb lendületet hozott volna, a harkivi offenzíva újonnan megmerevedett frontvonalakat eredményezett, amelyek – azt leszámítva, hogy Oroszország későn vonult vissza egy tarthatatlan pozícióból Herszonban – az azt követő hónapokban alig változtak – írja a Lawrence D. Freedman a londoni King's College hadtudományi professzora a Foreign Affairs hasábjain.

Kapcsolódó

A legfontosabb az, hogy Ukrajna régóta várt 2023-as ellentámadása nem tudott döntő áttörést elérni. Pár hét után az ukrán parancsnokoknak be kellett látniuk, hogy erőik nem alkalmasak nagyszabású hadműveleti manőverekre.

Most, hogy a háború a harmadik évébe lépett, sok szakértő kommentár szerint Ukrajna egyre rosszabb helyzetben van, Oroszország pedig fölényben. A mély pesszimizmus hátterében az ukrán oldalon akut lőszer- és munkaerőhiányról szóló jelentések, az Egyesült Államok folyamatos támogatásával kapcsolatos kétségek, valamint az a felfogás áll, hogy az orosz erők, nem törődve saját veszteségeikkel, készek kihasználni ezt a helyzetet.

Rengeteg múlik Washington és az EU segítségén

A háború alakulása 2024 folyamán nemcsak attól függ, hogy Ukrajna miként néz szembe a katonai kihívásokkal, hanem attól is, hogy a Nyugat mennyire lesz képes támogatni. Az ország harcászati erőforrásainak szűkössége miatt kevesebb lehetőség lesz az elkövetkező évben az agresszor elleni nagyobb műveletekre.

Ha pedig egy jelentős amerikai segélycsomag fennakad a kongresszuson, az drasztikusan nehéz helyzet elé állítja Kijevet, így Moszkva egyértelmű kezdeményezővé válhat. Ha Oroszország nem találja meg a módját annak, hogy gyorsan elfoglaljon nagyobb új területet anélkül, hogy közben hatalmas veszteségeket szenvedjen, akkor nehezebb lesz elrejteni az egész vállalkozás hiábavalóságát.

Miközben a Nyugat mérlegelei a Kijevnek nyújtott támogatás mértékét és jellegét, fel kell ismernie, hogy Vlagyimir Putyin számára ez továbbra is egy hihetetlenül nehezen megnyerhető háború.

Az ukrán hadsereg katonái a frontvonal közelében a kelet-ukrajnai Donbászban 2023. szeptember 17-én
Az ukrán hadsereg katonái a frontvonal közelében a kelet-ukrajnai Donbászban 2023. szeptember 17-én
Kép: Getty Images / Lynsey Addario 

Úgy tűnik azonban, hogy a háborúban bekövetkezett nagyobb kudarcok még nem ütöttek vissza az orosz elnökre. A háború költségeit, beleértve a gazdasági szankciók okozta problémákat, az olaj- és gázárak emelkedése kompenzálta az oroszok számára. A közvélemény-kutatások szerint az orosz társadalom nagy többsége támogatta a háborút, ha nem is nagy lelkesedéssel. Mivel Putyin pozíciója azon múlik, hogy legyen mit felmutatnia, eltökélt abban, hogy addig folytatja, amíg valamilyen győzelmet nem hirdethet. 

A háború második évfordulóján nincs olyan egyértelmű csatatérgyőzelem, amely az elkerülhetetlen győzelem felé mutatná az utat bármelyik félnek is. Nem lehet stabil béke mindaddig, amíg az ukrán kormányzat egyre közelebb kerül a Nyugathoz, megerősítve fegyveres erőit és gazdaságát, miközben Moszkva azon töri a fejét, hogy mit kezdjen egy elnéptelenedett területtel, amelynek elpusztítását maga idézte elő, valamint egy hosszú frontvonallal, amelyet meg kellene védenie.

A háború akkor ér véget, amikor az egyik fél úgy véli, hogy már nem éri meg a további fáradságot – vonja le a következtetést a hadtudományok professzora.

Blitzkrieg helyett, állóháború

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója lapunknak elmondta, hogy a háború elején egyik fél sem számolt azzal, hogy ez ennyire elhúzódhat. Az oroszok előtt a Krím gyors elfoglalása lebegett, az ukránok pedig abban bíztak, hogy a nyugati segítség miatt Oroszország el fog állni a tervétől.

2023-ban történt egy szemléletváltás, mindkét ország lakosságát arra készítették fel, hogy ez a háború tartós lesz. Elkezdték kiépíteni a szükséges védelmi kapacitásokat. Az unió mostani támogatása már négy évre szól, ami Brüsszel irányából is jelzi, hogy hosszú hadakozásra számítanak.

A szankciók hatására az orosz gazdaság nem roppant össze, mert a globális nemzetközi rendszer meghatározó szereplői ebben nem voltak partnerek. Leválasztották az orosz internetet a világhálóról, függetlenítették a pénzügyi rendszerüket és hatalmas mennyiségű pénzügyi tartalékokat képeztek több mint 600 milliárd dollár értékben. Mindez lehetővé tette, hogy kivédjék a szankciókat

– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Így még egy recesszióban lévő gazdaság mellett is éveken át lehet úgy működni, hogy például csökkenteni kellene az orosz béreket, amire nyilván érzékenyen reagálna a társadalom. Most már a költségvetés 40 százalékát fordítják a hadseregfejlesztésre, aminek más alapszektorok látják kárát.

Különleges katonai művelet

Az orosz társadalomtól igyekeznek távoltartani azt a percepciót, hogy háborúban állnának, és ez egyelőre Vlagyimir Putyin szempontjából működik is. Egyszeres volt csak részleges mozgósítás 2022 szeptemberében, a fronton lévők nagy része pedig önkéntes alapon harcol. A vidéken élő, szegényebb lakosság számára ez egyfajta szociális felemelkedés esélyét is nyújtja, amennyiben túlélik a háborút.

Ukrán katona egy tüzérségi járműben Harkov közelében 2023. november 20-án
Ukrán katona egy tüzérségi járműben Harkov közelében 2023. november 20-án
Kép: Getty Images / Diego Herrera Carcedo
Oroszország nem egy nyugati típusú demokrácia, ezért nehéz megjósolni, hogy mi törheti át az ingerküszöbüket, de ez Bendarzsevszkij Anton szerint ettől még bármelyik pillanatban bekövetkezhet. „Érdekes volt azt látni, hogy az orosz propagandagépezet folyamatosan a Zelenszkij elleni puccsot vizionálta, ehelyett kaptak egy saját puccsot Prigozsin vezérletével. Még békéről szóló plakátokkal sem lehet az utcára vonulni, és ez a márciusi választások után sem lesz másként, hiszen Putyin győzelme borítékolható, ami újabb hat évre teljhatalmat ad neki.”

Ukrajnában 2022-ben volt egy hatalmas recesszió: 29 százalékot esett a GDP-jük, ami viszont növekedésbe fordult a tavalyi évben, még ha szerény is ennek a mértéke. Az ukránok nagyon erősek voltak az IT-szektorban, de ez megváltozott az offenzíva után, hiszen a védelmi szektort kellett megerősíteni. Ami hiányzik az ukrán büdzséből (20-30 milliárd dollár), azt most kipótolják a nyugati támogatások. Jelentős forrásokkal támogatja Kijevet Nagy-Britannia, Norvégia és Kanada is, így nem is lehet arra számítani, hogy gazdaságilag összeomlik az ország.

Ha a szárazföldön nem is, de a Fekete-tengeren jelentős ukrán katonai sikerek születtek, ennek révén sikerült feloldani az ukrán kikötők tengeri blokádját. Tavaly augusztus óta, már több mint 200 hajó járta be a fekete-tengeri útvonalat. Ami komoly problémát jelent a szovjet térség szakértője szerint, hogy az EU lőszerek pótlása terén nem tud akkora segítséget nyújtani, amekkorára szükség lenne, itt hatalmas szükség lenne az amerikai támogatásra, de az öt hónapja húzódik.

Bendarzsevszkij Anton szerint 2024-ben is fennmaradhat ez a patthelyzet. Benne van a pakliban, hogy a választások után újabb mobilizáció lesz Oroszországban, ami hatással lehet a frontra is. Az amerikai támogatásnak pedig meg kell valósulnia, hiszen ez nemzeti érdekük, de most náluk választási év az alapvető prioritás, nem pedig Kijev, Tajvan vagy a gázai övezet.

Ennek a háborúnak kik a valódi nyertesei?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Economx-nak adott nyilatkozatában rámutatott: ez a két ország a bolygó működése szempontjából abszolút észrevehető, és számítanak. Energetikai szempontból Oroszország megkerülhetetlen, Ukrajna pedig az élelmezési láncban tölt be kulcsszerepet. A kétéves évforduló kapcsán annyit jegyzett meg, hogy Oroszország katonai szempontból nagyhatalom, de gazdaságilag nem számít annak.

Ez a háború rávilágít arra, hogy minden mindennel összefügg a bolygón. Senki nem gondolta volna, hogy a gabonakereskedelemben ez mekkora problémát jelent például Afrikában. Mindkét ország áttért a hadigazdálkodásra. A globális Nyugat döntött arról, hogy Ukrajna mögé áll, amiben Japán, Dél-Korea és Ausztrália is jelen van. Az oroszok partnerre találtak Indiában és Kínában a szankciók kijátszásában, míg a lőszerutánpótlást Észak-Korea révén biztosítják. Irán a nukleáris technológiák terén is együttműködik Moszkvával, és fontos a szerepe Belorussziának is
– jegyezte meg Tarjányi Péter, aki szerint ennek a háborúnak gazdasági szempontból a két nyertese az Egyesült Államok és Kína. Peking teljes mértékben kilépett a korábbi „kistestvér” pozíciójából, és a mostani segítségnyújtásnak keményen megkérik az árát:

az ázsiai szektorban Moszkva lehetőségei látványosan fognak csökkeni.

Európa tekintetében az Egyesült Államoknak való kiszolgáltatottság még inkább egyértelművé vált az orosz invázió kezdete óta. Az öreg kontinensnek ezzel a helyzettel valamit kezdenie kell: a nyugati rendszerben Washington megerősödött Brüsszel és Moszkva rovására is. Ezért is nevezhető furcsának a mostani háború Tarjányi Péter szerint, amelynek időszaka alatt olyan új gazdasági játszmák indultak el, amikre nem lett volna alkalom békeidőben.

Ukrán katonák Vuhledar közelében a frontvonalon 2023. április 18-án
Ukrán katonák Vuhledar közelében a frontvonalon 2023. április 18-án
Kép: Getty Images / Anadolu Agency / Muhammed Enes Yildirim

Macron erős üzenete: 2024 a fordulat éve lehet

„Franciaország atomhatalom, és annak a vezetője nem túlzott, és nem is beszélt ostobaságot. A mostani háborús helyzetben ez a kijelentés teljesen reális, mert a végső orosz győzelem sokkal többe kerülne Nyugat-Európának minden szempontból. Lehet ilyen vörös vonal a NATO-nál, és jókor ment ez a figyelmeztetés a Kremlnek” – mutatott rá Tarjányi Péter.

Az elmúlt években az ukránok számos alkalommal kértek HIMARS rakétarendszert, páncélosokat és F-16-os vadászgépeket. Erre mindig az volt az első válasz, hogy nem, de utána egy-egy ország ettől elmozdult, jó példa erre Hollandia a vadászgépek terén. Macron kijelentésének erős visszhangja lehetett Moszkvában.

2024 a fordulat éve lesz a háborúban, mert idén rajzolódik ki az, hogy mekkora nyugati támogatást kap Ukrajna, különös tekintettel az Egyesült Államokra. Ez alapjaiban határozza majd meg azt, hogy 2025-ben mi történhet. Európa katonai szempontból egy évet meg tud finanszírozni, ha akar.

Ebben az évben az ukránok védekező stratégia mellett megpróbálnak minél nagyobb veszteségeket okozni Oroszországnak, ami nagyon fájhat egy bizonyos idő után Moszkvának. Gazdasági szempontból az pedig tényszerűen nem igaz állítás, hogy Oroszország bármit kibír
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő, hiszen egy háború csak rövid távon hozhat hasznot, közép-és hosszútávon viszont mindig csak visz. Az orosz gazdaság működése most annak köszönhető, hogy az állam elképesztő mennyiségű katonai megrendelést kezdeményezett és finanszírozott. „Ám ezek a termékek nagyon könnyen elpusztulhatnak, anélkül hogy bármilyen hasznot hajtanának a társadalomnak. Gondoljunk csak bele egy 40 millió dolláros repülőgép lezuhanásába: volt, nincs!”

Moszkva a következő egy évben dűlőre akarja vinni ezt a küzdelmet, ha ez nem sikerül, a következő évben a békekötés is benne lehet már a pakliban. „A szankciókat pedig nem hülye emberek találták ki nyugaton, hanem komoly agytrösztök állnak mögötte. Amivel nem számoltak, az nem más, minthogy a profit a legerősebb szervezőerő a világgazdaságban. Az emberi mohóság és a vállalati érdekek itt látványosan összekapcsolódnak” – állapította meg Tarjányi Péter.