Mindenki számára világos, hogy Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan, ugyanis ez a közvetlen összetűzés veszélyével járna Oroszországgal – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva „hatalmas ellentmondásról” számolt be, amelynek a kezelése fejtörést okoz mindenki számára, ugyanis „úgy próbálják Ukrajna számára a NATO-hoz való közeledést felvázolni, hogy eközben józan ésszel mindenki tudja, hogy az ország tagsága nem tud szóba jönni”.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter szerint az elkövetkezendő két napban úgy beszélnek majd az ukránok leendő NATO-tagságáról csúcstalálkozón, „mintha ők maguk úgy gondolnák, hogy az reális, miközben világos, hogy nem az. És ebből fakadnak az olyan megfogalmazások, amelyek mindenféle nyelvtani bravúrokat tartalmaznak a csúcs zárónyilatkozatában, mert gondoljunk csak bele, hogy ha Ukrajnát felvenné a NATO, akkor azzal gyakorlatilag egy folyamatos, nyílt és rendkívül veszélyes háborús fenyegetésben élnénk, mivel Ukrajna NATO-tagsága előrevetítené a NATO és Oroszország közvetlen összetűzését”.

Majd leszögezte, hogy ezt nyilvánvalóan senki nem akarja, azonban a mainstream azt sugalmazza, hogy minél szorosabb együttműködésre van szükség. 

Ezért próbálnak olyan kifejezéseket találni, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, továbbá hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat, ami így persze jól hangzik, és az ukránok is tudnak rá otthon hivatkozni, de igazából nem jelenti természetesen az ukránok NATO-tagságát

– fogalmazott Szijjártó Péter 

Magyarország csakis úgy volt hajlandó elfogadni az ülés zárónyilatkozatát, hogy abban szerepel: Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról egyhangúsággal kell dönteni, minden egyes tagállamnak hozzá kell ehhez járulnia. Tehát Ukrajna NATO-ba történő meghívása most sem történik meg, a tagságról effektíve nem tud szó lenni.

A külügyminiszter azon kötelezettségvállalásra is kitért, amelynek értelmében a szövetségeseknek 2024-re a bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára kellett emelniük a védelmi költségvetésüket, ennek 20 százalékát pedig a hadiipar és a hadsereg fejlesztésére kell fordítani. Szavai szerint korábban így mérték, hogy ki a jó és megbízható szövetséges, hogy mennyivel járul hozzá a sajátján keresztül a szövetség biztonságához, hogy vesz részt a missziókban, mennyi pénzt költ erre. 

Mostanra megpróbálták áthangszerelni, a „Ki a jó szövetséges?” kérdést, hogy azt úgy válaszoljuk meg, hogy aki sokat segít Ukrajnának. De Ukrajna nem is tagja a NATO-nak, és a NATO biztonsága sem azon múlik, hogy Ukrajna milyen erős, hanem hogy mi milyen erősek vagyunk

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

„Az Ukrajnának átadott fegyverek nem a NATO-t erősítik”

A harminckét tagállamból a hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg huszonhárom teljesíti a kétszázalékos célkitűzést (Magyarország immár harmadik éve), „viszont a felszínt kicsit megkaparva látszik, hogy vannak, akik ebbe beleértik az Ukrajnának átadott fegyvereik értékét is, miközben az nem a szervezet kollektív biztonságát erősíti. Tehát ez is egyfajta képmutatás, miután a NATO ereje, a NATO védelmi képessége a saját erőnkön, és nem Ukrajna erején múlik, mert a NATO nem egy támadási szövetség, hanem védelmi szövetség, amely azért jött létre, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külső támadásoktól.”

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a két százalékon belüli 20 százalékos vállalás tekintetében hazánk a második helyen áll a NATO-ban, hiszen Magyarország a védelmi büdzséje 48 százalékát haderőfejlesztésre és a védelmi ipar fejlesztésére fordítja. Végül kiemelte, hogy Magyarország megbízható szövetségesként továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúra. Majd utóbbi szempontból veszélyesnek nevezte azt az elfogadásra váró döntést, amelynek értelmében a szövetség Ukrajnát támogató missziót indít a fegyverszállítások és a katonai kiképzés koordinálására.