Hiába próbálkozik az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókkal elszigetelni Moszkvát, Kínán, illetve kínai cégeken keresztül ömlik az országba a kettős felhasználású technológia. S Brüsszel Pekinggel szemben már kevésbé tűnik magabiztosnak. 

A Politico közölt egy összeállítást arról, hogy Kína titokban annyi felszerelést küld Oroszországnak, amivel egy hadsereget is fel tudna szerelni – kihasználva egy szankciós kiskaput, meg persze azt, hogy Kínához csak az Egyesült Államok ér fel gazdasági és katonai téren. 

A portál megszerezte a katonai minőségű védőfelszereléseket gyártó Shanghai H Win nevű kínai cég vámpapírjait, és ezekből kiderült, orosz vásárlók adtak le rendelést több százezer golyóálló mellényre és sisakra. De nemcsak ezek a tételek képezik az úgynevezett kettős felhasználású eszközök listáját.

Drónok, éjjellátó-hőérzékelő eszközök is érkeznek Kínából.

S nemcsak Oroszországba, hanem Ukrajnába is, bár az utóbbi országba érkező export azért csökkent. 

Oroszország idén eddig több mint százmillió dollár értékben importált drónokat Kínából, ami harmincszorosa az ukrajnai szállítmánynak.

Az Oroszországba érkező testpáncélokhoz használt kerámia kínai exportja pedig hatvankilenc százalékkal, több mint kétszázhuszonöt millió dollárra nőtt, míg Ukrajnába hatvanegy százalékkal, öt millió dollárra esett vissza – hivatkozik a Politico kínai és ukrán vámadatokra.

Hiába használhatják orosz katonák a fronton a testpáncélzatot, a hőkamerákat, vagy épp a drónokat, ezek nem kizárólagos katonai eszközöknek számítanak.

Ugyanakkor még a Shanghai H Win sem exportálhat közvetlenül Oroszországba, hacsak a kínai hadsereg nem állít ki tanúsítványt, amivel igazolni lehet a végső felhasználót. De nincs is szükség a bürokráciára. A kettős felhasználású technológiát gyártó, forgalmazó kínai vállalatokat megkeresik ugyanis a potenciális vásárlók, gyakran frissen alakult (a fedett műveletekből megszokott egynapos) orosz cégek képviseletében. 

Ezek az importőrök olyan hatékonyak, hogy a Politico korábban bizonyítékot talált arra is, hogy az orosz feketepiacon az Egyesült Államokból származó mesterlövész-töltények szabadon hozzáférhetőek. De céghálóknak köszönhetően a gyártónak gyakran fogalma sincs, hogy az eszközei végül az orosz katonák kezébe kerülnek. 

  • Egy nem túl oroszosan hangzó Silva, amely a kelet-szibériai Burjátföldön található, például száz-százezer golyóállómellényt és sisakot rendelt a Shanghai H Wintől. A Silvát csak tavaly szeptemberben jegyezték be, és 2022-ben még nulla rubel bevétele volt.
  • Egy másik orosz cég, a Rika a háború kitörése óta több mint kétszázhúsz szállítmányt importált kínai gyártmányú védőfelszerelésekből tizenegymillió dollár értékben. Szinte hihetetlen, de a Rika honlapján a kínai gyártmányú Guide márkájú hőkamerákat promotálja.
Orosz cég elégedett a kínai termékkel
Orosz cég elégedett a kínai termékkel
Kép: Google
  • A szintén orosz Legittelekom pedig szintén százezres tételben rendelt sisakokat és terepruhákat a Deekon Shanghaitól. 
  • Ennél is messzebb ment a rosztovi székhelyű Pozitron, ez az orosz cég olyan típusú drónokat vásárolt a kínai SZ DJI Technology-tól, amelyek aztán feltüntek az ukrán fronton (DJI Mavic 2 Enterprise Advanced kvadkopter, illetve a Mini 2 könnyű drón). Más szempontból is tudta fokozni a nem-katonai bizniszt a Pozitron; miközben zajlik a háború, ők papíron airsoft sisakokat rendeltek, amelyek paintball játékokhoz szükségesek... A Pozitron, amelyet csak 2021 márciusában alapítottak, a kezdeti 31 millió rubelről 2022-re 20 milliárd rubelre növelte a bevételét.

De a különböző leányvállalatokon keresztül nemcsak kínai eszközök, hanem nyugaton gyártott alkatrészek is áramolnak Oroszországba. A Politico ukrán adatokra hivatkozva arról számol be, hogy a fronton zsákmányolt orosz katonai eszközök import alkatrészeinek hatvan százaléka származik az Egyesült Államokból. 

Jellemző az is, hogy bár a legújabb Oroszország elleni szankciócsomagban az Európai Unió hét olyan kínai vállalattal szemben is fellépett volna, amelyek tiltott kereskedelmet folytatnak az oroszokkal, ám a pekingi nyomás eredményeként négy céget is levettek a vonatkozó listáról. 

Kereskedő nemzet

Ha Kína valóban képes önálló pólussá válni az Egyesült Államokkal szemben, akkor majd Kína is ki fog alakítani egy olyan értékrendszert, ami szerint majd igazgatni fogja a világot

- Így foglalta össze Kutasi Gábor, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője (Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Nemzeti Közszolgálati Egyetem - NKE) a Napi.hu-nak, hogyan változhat meg a világrend, ha Kínának sikerül felemelkednie az Egyesült Államok mellé. 

Orbán Viktor a szocialistáktól megörökölte, majd a maga képére formálta a kínai kapcsolatot

Orbán Viktor az idei Tusványoson is foglalkozott Kínával, újabb történelmi kijelentésekkel gazdagítva a viszonyát az ázsiai nagyhatalommal. Orbán Viktor örökségbe kapta a kínai kapcsolatot, mi most azt elevenítjük föl, hogyan kezdte azt a saját politikai céljaira is használni. Bővebben >>>

Megvizsgáltuk azt is, hogyan fegyverkezik a világ Oroszország ukrajnai inváziója óta. A SIPRI kutatóintézet kimutatása alapján

2018-22 között Kína volt a világ ötödik legnagyobb fegyverimportőre (a globális piac 4,6 százalékát uralva), és a negyedik legnagyobb exportőre (5,4 százalék)

– persze, mindezt a legális csatornákon.