A migrációs uniós megállapodás egyik jelentős ellenzője Németország volt, azonban a német fél beadta a derekát, majd ezután Olaszország húzta be a féket. Jelenleg is aktívan folynak a tárgyalások, a magyar álláspont világos és változatlan, Magyarország nem támogatja az illegális migránsok semmiféle szétosztását. Ha létrejön a konszenzus, utána a tagállamoknak közös álláspontra kell jutniuk az Európai Parlamenttel is. A teljes csomag végleges elfogadására várhatóan 2024 áprilisában kerül majd sor.
A vitatott pontja a menekültügyi megállapodásnak az úgynevezett „válságszabályozás”, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsan beengedjék a nemzetközi védelemre szoruló személyeket, ugyanakkor meghosszabbítja a menedékjog iránti kérelmek gyorsított elbírálására vonatkozó határidőket.
A tagállamok már részben megegyeztek a menekültügyi rendszer megváltoztatásáról szóló intézkedésekről, amelyek célja a frontországokra, például Olaszországra vagy Görögországra nehezedő nyomás enyhítése volt. Az utolsó megállapodást követően a Tanácsnak a teljes paktumról kell tárgyalnia az Európai Parlamenttel, amelynek azonban sok részletet illetően eltérő az álláspontja. A tagállamok a migránsok egymás közötti áthelyezésének kötelezettségét alapvetően nem tekintik megoldásnak válsághelyzetekben, miközben az EP ragaszkodik ehhez a ponthoz.
Legújabb fejlemények
Fernando Grande-Marlaska Gómez spanyol belügyminiszter, aki csütörtökön elnökölt az uniós belügyminiszternek találkozóján, az ülés után kijelentette, hogy most már megkérdőjelezhetetlen többségi akarat van a szabályokról, amelyeket a német kormány ellenvetései miatt hónapok óta nem lehetett elfogadni. A politikai megállapodáshoz még az EU tagállamok kormányainak hivatalos jóváhagyása szükséges.
A csütörtökön támogatást nyert szabályok, amelyek lehetővé teszik a kormányok számára, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzanak hirtelen migránsáradat esetén, az utolsó hiányzó darabját képezik a menekültügyi és migrációs jogszabályok szélesebb körű reformjának, amely már évek óta készül.
Miután júniusban a reformok nagy részével egyetértettek, egy országcsoport – Ausztria, Németország, Lengyelország, Magyarország és a Csehország – késleltette a szóban forgó válságrendelet elfogadását, ami viszont megakadályozta az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások megkezdését a reform egészének véglegesítéséről.
A késedelemben a német kormánykoalíción belüli nézetkülönbségek is szerepet játszottak. A Zöldek erősebb emberi jogi védelmet szorgalmaztak, és ellenezték az olyan intézkedéseket, mint például a migránsok hosszabb ideig tartó őrizetbe vétele. Németország végül visszavett az emberi jogi követelésekből, és megnyitotta az utat az EU szabályalkotása előtt arról, hogy miként kezeljék a bevándorlási hullámokat, beleértve a migránsok hosszabb ideig tartó határőrizetét is.
Ezzel szemben Olaszország az uniós belügyminiszterek találkozóján az utolsó pillanatban egy váratlan lépéssel elhalasztotta az úgynevezett válságszabályozásról szóló döntést, és ezzel szertefoszlatta a nap végére megállapodással kecsegtető reményeket.
Olaszország nem mondott nemet... csak időt kért
– mondta Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki német kollégájával, Annalena Baerbockkal közösen tartott sajtótájékoztatón Berlinben. Tajani hozzátette, több időre van szükség ahhoz, hogy jogi szempontból megvizsgálják a javaslat tartalmát.
A magyar résztvevő, Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes Brüsszelben az uniós belügyminiszterek tanácsának ülése után kijelentette, hogy az úgynevezett válságrendelet, a brüsszeli migrációs csomag „legradikálisabb” fejezetének jóváhagyása potenciálisan illegális migránsok tömeges áthelyezését eredményezheti egyik tagállamból a másikba. Ezzel Magyarország világosan kinyilvánította, nem támogatja illegális migránsok újraelosztását sem éves, sem eseti alapon.
A jelenlegi menekültügyi rendszer
A közös európai menekültügyi rendszer keretében elfogadott jogi aktusok az egész Unióban érvényes minimumszabályokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy miként kell bánni a menedékkérőkkel, és miként kell kezelni a menedékjog iránti kérelmeiket.
A jelenlegi rendszer keretében a menedékkérők nem részesülnek azonos elbánásban az EU egészében, így a kedvezően elbírált menedékkérelmek aránya is nagyon változó képet mutat a különböző tagállamokban.
A közös európai menekültügyi rendszer reformjának céljai:
- olyan közös szabályozás jöjjön létre, amely a menekültügy és a migrációkezelés valamennyi szempontjára kiterjed
- a rendszer hatékonyabbá, és a migrációs nyomással szemben ellenállóbbá váljon
- elejét vegye a bevándorlásra ösztönző tényezőknek és megakadályozza a tovább utazást
- csökkenjenek a visszaélések, a leginkább érintett tagállamok pedig nagyobb támogatást kapjanak
Az uniós menekültügyi szabályok reformjára irányuló jogalkotási javaslatok
Az Európai Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum keretében 2016-ban, majd 2020-ban is javaslatot tett a migráció kezelésére és a menekültügyi igazgatásra vonatkozó közös átfogó európai keret létrehozására, és több jogalkotási javaslatot is benyújtott.
Amellett, hogy néhány eredményt már fel tudunk mutatni, több javaslatról továbbra is folynak a tárgyalások. A teljes csomag végleges elfogadására várhatóan 2024 áprilisában kerül majd sor.
Következmények, mit hoz a jövő?
A Földközi-tengeren és a Kelet-Közép-Európán át vezető balkáni útvonalon az illegális migráció megemelkedése egymásnak feszítette Európa kormányait, és a határellenőrzések újbóli bevezetésére késztette a belső határok nélküli schengeni térséget.
A hónap elején Olaszország segítséget kért a Lampedusa szigetére egy hét alatt érkezett több mint 12 ezer ember kezeléséhez. Franciaország megerősítette az Olaszországgal közös határellenőrzéseket, szerdán pedig Németország közölte, hogy rendőrjárőröket küld a Lengyelországgal és a Csehországgal közös határaira, hogy kiszűrjék azokat a migránsokat, akiket nem szabadna tovább engedni anélkül, hogy az első uniós országban, ahová érkeztek, regisztrálták volna magukat.
Fontos megjegyezni, az EU célja az, hogy még az év vége előtt megállapodjon a migrációs csomagról. Ennek során az egyes tagországoknak nem lesz vétójoguk, mivel a döntést az uniós országok minősített többségével hozzák meg.