Fontos uniós tisztségek leosztása lesz a fő feladat az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő ülésén, résztvevők arról akarnak dönteni, hogy 

Múlt héten a négy legnagyobb képviselőcsaládból hárman, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok megállapodtak a tisztségekről, amely szerint

Kapcsolódó

  • az EPP vezető jelöltjét, Ursula von der Leyent támogatják az EB elnöki tisztségének újabb ciklusára,
  • a pártcsalád adná a jelenlegi EP-elnököt is a máltai Roberta Metsola személyében, aki szintén újrázna,
  • a tervek szerint az észt liberális Kaja Kallas lenne a külügyi főképviselő,
  • a portugál szocialista António Costa pedig az ET elnökségét kapná.

A tisztségeket azért kezelik egy csomagban, hogy biztosíthassák a politikai, nemi és tagállami egyensúlyt (nagy-kicsi, keleti-nyugati, északi-déli).

A szükséges európai tanácsi (és egyes posztoknál európai parlamenti) többséghez a néppártiak önmagukban nincsenek elegen. Eddig hagyományosan nagykoalícióba álltak össze a szocialistákkal és a liberálisokkal, és ha a legutóbb választás óta szűkebben is, de még mindig együtt tudják biztosítani a többséget az EP-ben

- írja összefoglalójában a Telex megjegyezve, hogy a múlt heti ülésen a kezdés előtti derűlátó nyilatkozatok és az előzetesen keringő nevek ellenére nem született alku, bár a hivatalos döntést amúgy is csak a mostani csúcstalálkozón hozták volna meg.

A Politico úgy tudja, hogy az elvi egyezség az ET elnökségénél bukott el, mert a néppártiak a kétszer 2,5 éves mandátum felét maguknak követelték. Ez a bizottsági és parlamenti elnökséggel együtt túl soknak tűnt a szocialistáknak, és nem csak ők zúgolódtak.

Orbán Viktor már a múlt heti ülés után úgy látta, lényegében már megegyezett a három csoport. Ehhez képest

Bóka János EU-ügyi miniszter az ülés közben arról beszélt a Politicónak: „nagyon nehezen” támogatná a magyar kormány Ursula von der Leyent, de a többi jelöltet nem kifogásolta.

Gyakorlatilag ugyanezt ismételte meg az ülés után, múlt szerdán annyival, hogy határozottabban kizárta a mostani bizottsági elnök támogatását.

A miniszterelnök egy nappal a csúcs előtt, szerdán Párizsban arról beszélt:

Magyarország mindig amellett volt, hogy az európai döntésekbe mindenkit be kell vonni. Az nem jó, ha a következő öt évre a legfontosabb pozíciókat az azokhoz tartozó programmal együtt pártalapon osztják szét azok, akik magukat erre kijelölték. Az sem, ha az Európai Unióban van kormányzó párt és ellenzék, van többség és kisebbség. Mindenkit be kellene vonni, ez a lépés azonban inkább a háborút és a migrációt támogató pártok koalíciója lett, amit a magyar kormánynak kötelessége ellenezni.

A bizottsági elnök jelöléséről (ahogy az ET vezetőjéről, valamint külügyi és biztonságpolitikai főképviselőről is) megerősített minősített többséggel döntenek, azaz legalább húsz tagállami vezető kell, akik az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.

Orbán Viktor egyedül nem tudja megvétózni, hogy Ursula Von der Leyen újrázzon: a magyar miniszterelnöknek legalább hét kollégájával együtt kellene nemet mondania, vagy három olyannal, akikkel együtt az uniós lakosság 35 százalékát képviselik.

Nem csak a kinevezések paprikázhatják fel Orbán Viktort, a személyi kérdések mellett szokás szerint következtetésekkel is készülnek a mai ülésen, amelyeket egyhangúlag fogadnak el, ezek között szerepelhet

  • az  Ukrajnának juttatott katonai támogatás erősítése,
  • egy Ukrajnának juttatandó, nagyjából 50 milliárd eurós kölcsönön a zárolt vagyon felhasználásával. 

A témának még nagyobb hangsúlyt adhat, hogy az előzetes hírek alapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen is részt vesz az ülésen.