Tizenhárom év után július 1-től újra Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségének tisztségét, azonban a vezetés már megkezdődése előtt komoly problémákba ütközött.

Az uniós szokásjog értelmében a biztosok testülete minden elnökség kezdetén az adott ország fővárosába látogat személyesen egyeztetni, viszont a Szabad Európa értesülései szerint Magyarország esetében erre nem kerül sor időpont egyeztetési nehézségek miatt. A hivatalos indoklás szerint az újfent bizottsági elnöknek jelölt Ursula Von der Leyennek a július 4-5-i időpont lett volna alkalmas a látogatásra, míg a magyar kormány július 11-én kívánta lebonyolítani az eseményt. 

Orbán Viktornak továbbá – a tervezettekkel ellentétben – nem lesz lehetősége bemutatni a magyar elnökség programját az Európai Parlament július 16-i alapuló ülésén. A plenáris ülésszak második napján szólalt volna fel a magyar miniszterelnök, ellenben a program napirendjébe nem fér be a programbemutatás a jelek szerint.

A magyar elnökség elejére tervezett, kötelező, és szokásjoggá vált események elnapolása árnyékot vet a tagállam és az unió kapcsolatára és további ütközéseket, illetve a kommunikáció hiányát vetítheti előre. Egyes elemzők szerint a távolságtartásban közrejátszik, hogy Orbán Viktor Ursula von der Leyen mandátumának meghosszabbítása ellen szavazott az Európai Tanács csütörtöki ülésen, ahol megegyeztek acsúcsvezetői tisztségekjelöléséről. A magyar miniszterelnök a bizottság elnökét azzal vádolta, hogy visszaél hatalmával, mivel a jogállamiság eszközét, ami egy fontos európai érték, politikai alapon használta, és használja Magyarországgal szemben.

Újrázhat az Európai Bizottság elnöke, csak Orbán Viktor szavazott ellene

A csúcstisztviselők jelöléséről itt írtunk bővebben.

Az egyeztetési problémák következtében valószínűleg mind a biztosi látogatást, mind a kormány elnökségi célkitűzéseinek hivatalos bemutatását szeptemberre halasztják. Magyarország hat hónapos elnökségének nettó időtartama a júliustól augusztus végéig beálló nyári uborkaszezon miatt – amikor nem üléseznek az uniós tisztviselők – tulajdonképpen négy hónapra módosul.