Májusban választották ki azt a magyar asztronautát, akit a kutatóűrhajós misszió a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) delegál. Kapu Tiborra és Cserényi Gyula tartalékosra esett a szakmai bizottság választása, miután kiemelkedő eredménnyel teljesítették a HUNOR (Hungarian to Orbit, azaz Magyar Föld Körüli Pályára) nemzeti kutatóűrhajós-program a több hónapos felkészítő kiképzését. A program célja, hogy a 2021-ben elfogadott űrstratégia részeként Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtti űrrepülése után Magyarország ismét asztronautát küldjön a Nemzetközi Űrállomásra.

Kiadói laptársunk, az Index korábban két páros interjút készített a négy űrhajósjelölttel, akik elsőként nyilatkoztak arról, hogyan választották ki őket az űrhajósprogramba, beszéltek az előttük álló kiképzésről, illetve arról, hogy milyen szerepük lehet a magyaroknak az űriparban.

A páros interjúkat itt olvashatják:

HUNOR program: célállomás az űr 

A 2021. július 31-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán videoüzenetben jelentette be, hogy legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós, aki amerikai együttműködéssel fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérleteket. A telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő berendezéseket az űripar-fejlesztési programban együttműködő belföldi vállalatok és egyetemek alkotják meg. A miniszter szerint a magyar űripar mostanáig méltatlanul kevés figyelmet kapott. Szijjártó Péter szerint azért is indokolt ezen változtatni, mert 

a magyar gazdaság sikeréhez meg kell erősíteni a magas hozzáadott értéket előállító iparágakat, különösen azokat, amelyeknek már van jelentős belföldi tevékenységük. Az űripar lendületet adhat a növekedésnek, eredményeit ezért a kormány az iparfejlesztés szolgálatába akarja állítani. 

2022. januárjáig több ezer pályázat érkezett a magyar kutatóűrhajós misszió felhívására, melyekből végül 244 érvényes jelentkezést fogadtak be. A hosszadalmas szelekciót követően – amiben az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át a különböző fizikai tesztekig górcső alá vették a jelentkezők képességeit – a 32 éves gépészmérnök végzettségű, korábban az autóiparban dolgozó, és főleg akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozó Kapu Tibor, és a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula kapott lehetőséget arra, hogy a kiképzés utolsó fázisát az Egyesült Államokban, az Axiom Space és a NASA gondozásában fejezze be. A tartalékos kiválasztására azért volt szükség, hogy küldetés mindenképp megvalósuljon. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos májusban 2024 második felére vagy 2025 elejére tette a program indulását, de ez elsősorban a NASA időzítésétől, menetrendképzésétől függ, Magyarországnak erre nincs ráhatása.

Cserényi Gyula (B) és Kapu Tibor (J)
Cserényi Gyula (B) és Kapu Tibor (J)
Kép: Economx

Mennyibe kerül mindez Magyarországnak?

A delegált űrhajósok kiválasztási folyamatával kapcsolatban mindeddig kevés szó esett arról, hogy az expedíciónak milyen anyagi vonzatai vannak, illetve milyen hatásai lehetnek a magyar gazdaságra. 

A HUNOR megvalósítására már 2021-ben 13,5 millió dollárt átcsoportosítottak, míg 2022-ben 44,5 millió dollárt. A 2023-as és a 2024-es célszámok is meg voltak határozva (2023: 27,5 millió USD, 2024: 13,5 millió USD), azonban ezt a pontot Orbán Viktor miniszterelnök utasításának értelmében a pénzügyminisztérium tavaly szeptemberben módosította.

  • 2023-ban 18 743 222  amerikai dollárnak megfelelő forint összegű forrás (6 912 219 125 forint), 
  • 2024-ben 41 479 000 amerikai dollárnak megfelelő forint összegű forrás (15 298 284 780 forint), 
  • 2025-ben 13 277 778 amerikai dollárnak megfelelő forint összegű forrás (4 897 110 081 forint) átcsoportosításáról döntöttek az adott év költségvetésében.  

Mindez összesen 73,5 millió dollárt, mai árfolyamra átszámolva mintegy 27,1 milliárd forintot tesz ki. Ha ehhez hozzáadjuk a 2021 és 2022-es költségvetési hozzájárulást, 

akkor több mint 51 milliárd forintnyi támogatásra tehető a teljes expedícióra elkülönített összeg.

Ennyit ér egy űrhajós egy munkaórája

A program legnagyobb értéke az úgynevezett űrhajós idő, amelyet az asztronauta a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kutatásokkal tölt. Az asztronauta-idő nagyon drága dolog, 144 ezer dollárba kerül egy űrhajós-óra, tehát a program partnereinek óránként több mint 51,5 millió forintot kell azért fizetnünk hogy a leendő magyar űrhajós elvégezzen számunkra egy kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson.

Kapu Tibor a 30 naposra tervezett misszió során 28 napot fog dolgozni, 1-1 napot pedig takarítással és a családjával fog tölteni. Az 51,5 milliós űrhajós-óra egy 8 órás munkanap esetében összesen 412 millió forint költséget jelent, 

tehát a 28 munkanap alatt várhatóan 11,5 milliárd forint értékben fog a jövendőbeli asztronauta a Nemzetközi Űrállomáson tevékenykedni. 

A Nemzetközi Űrállomás az Endeavour űrsiklóról fotózva 2011. május 23-án
A Nemzetközi Űrállomás az Endeavour űrsiklóról fotózva 2011. május 23-án
Kép: NASA / Getty Images / Paolo Nespoli

Mégis, mi lesz a feladata az asztronautának?

Ferencz Orsolya korábban az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, hogy már sorakoznak a partnerek a kísérletekkel kapcsolatban. 

A magyar űrhajós számos orvostudományi, űrélettani, gyógyszerkutatási vagy a növénytermesztéshez, illetve táplálkozáshoz kapcsolódó vizsgálatokat fog végezni az ISS fedélzetén, illetve az Európai Űrügynökség kísérleteiben is segédkezni fog.

A miniszteri biztos az űrkutatás eredményeinek a technológiai területekre való visszaáramlását is kiemelte:

Ez a program nemcsak a nemzeti büszkeség miatt jelentős, hiszen Farkas Bertalan után, aki 1980-ban a hetedik nemzetként lépett a világűrbe magyar kutatóűrhajósként, újra magyar ember juthat az űrbe, hanem azért is, mert az itt elvégzett kutatások az egész magyar tudományos életet felgyorsíthatják és katalizálhatják.

„Nagyon sok csontritkulás elleni vagy kardiovaszkuláris problémára használt gyógyszert köszönhetünk az űrtevékenységnek, a súlytalanságban vizsgált emberi szervezetről megszerzett tudásnak, de egyes anyagtudományi kísérletek is nagyon sokat profitáltak az űrtechnológiából” – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Június végén az MCC nyíregyházi képzési központjában tartott előadáson elárulta, hogy a tudományos tartalom véglegesítésére a nemzetközi partnerek adnak teljes jóváhagyást, tehát ők határozzák meg, hogy az űrállomásra milyen anyagok és projektek kerülhetnek ki. 

Az Orbán-kormány porolta le az űrkutatást

Magyarország 2015-ben lett teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), így jelenleg 22 tagállam tartozik az ügynökséghez. Az elmúlt hat évben, amióta a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálja az űrtevékenységet és az űrkutatást, óriási eredményekre hívta fel a biztos a figyelmet.

Az ESA-val való együttműködésünk kezdetén, 2015-ben a befizetéseink messze a legkisebbek voltak a 22 tagállam között, és nem érték el az értékelhető szintet. Mostanra azonban meghaladják a régiós átlagot, és különösen büszkék vagyunk arra, hogy a befizetésekből gyakorlatilag 100 százalékos visszatérítést tudunk elérni Magyarország számára.

Megéri-e az űrbe fektetni?

A miniszeri biztos a 21. század egyik legfontosabb kérdésének a biztonságpolitikát és a világűr fenntartható használatát tartja. Hangsúlyozta, hogy az ipar kockázatosságának ellenére az Európai Űrügynökség szerint minden befektetett egy dollár hat dollár profitot termel, azaz 

hatszorosan megtérülhetnek az űrkutatásba fektetett pénzek.

Kapcsolódó

Összességében elmondható, hogy az űriparban szerzett tapasztalatok és technológiák adaptálhatók más iparágakban is, mint például az agrártechnológia, energetika és gyógyászat. Ezen felül az ISS-en végzett kutatások eredményeképpen létrejövő szabadalmak és szellemi tulajdonjogok hosszú távon jelentős bevételi forrást jelenthetnek Magyarország számára. Honvédelmi szempontból nézve pedig a HUNOR program támogatói szerint a nemzeti űr- és infokommunikációs kapcitások fejlesztése hozzájárul az ország szuverenitásának erősítéséhez is a jelenlegi konfliktusokkal súlytott nemzetközi politikában.

A Houstonba készülő űrhajósok a heti kiképzés részeként a műrepüléshez hasonló légigyakorlatokat hajtottak végre, hogy feljészüljenek a szélsőséges esetekre. A videó alább látható:


Miért jók Magyarországnak az űr- és védelmi ipari fejlesztések?

A geopolitikai helyzet miatt elkerülhetetlen lépésnek látszik a saját űrképességek kialakítása, fenntartása és fejlesztése, tehát honvédelmi szempontból Magyarország szuverenitásának egyik záloga rejlik az űriparban. Többek között erről is beszélgettünk a 4iG űripari vezérigazgatójával. Bővebben >>>