Ursula von der Leyen elismerte, hogy a válságok megviselték az Európai Uniót. Az Európai Bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a következő években az EU egyik legfőbb célja a versenyképesség növelése kell legyen. Emiatt kérték fel Enrico Letta, volt olasz miniszterelnököt egy jelentéstervezet elkészítésére, amiben számba vették az EU lehetőségeit, ha a globális versenyben vissza szeretné szerezni a pozícióit.

Ursula von der Leyen pozitívumként említette, habár az elmúlt évek válságai rossz hatással voltak az uniós gazdaságokra, mégsem történtek államcsődök vagy piaci összeomlások.

Kapcsolódó

A legnagyobb problémának azt tüntette fel, hogy míg az elmúlt évtizedben Európa termelékenysége évente mindössze 0,8 százalékkal nőtt, addig az Egyesült Államokban ez az arány 1,1 százalék volt.

Ursula von der Leyen tervei a következő évekre

Az elnökasszony kifejtette, Európa versenyképességét a pénzügyek, az energiaköltségek, a munkaerő- és készséghiány, valamint a kereskedelem határozzák meg, így ezekre a területekre kell a legnagyobb figyelmet fordítani.

A pénzügyekkel kapcsolatban kitért a Bizottság elnöke arra, hogy az elmúlt években példátlanul sok állami beruházást indítottak el vagy hagytak jóvá, példaként említette a Next GenerationEU programot. Ebből adódóan kijelenthető, hogy ez a hatalmas összeg tovább már csak korlátozottan vagy egyáltalán nem növelhető. Ezen okok miatt - ami kiderül a Letta-jelentésből is – a következő években a piacról vonna be többletforrásokat az EU a tőkepiaci unió kiteljesítésével.

Ursula von der Leyen szerint – az újabb uniós jogkörök bővítésével, avagy "még több EU-val" - évente 470 milliárd eurót lehetne az európai versenyképesség ösztönzésére fordítani.

A kérdéskörben az Európai Bizottság három területen kíván előre lépni:

  • a nemzeti szabályok harmonizálása olyan témákban, mint például a fizetésképtelenség;
  • uniós megtakarítási termékek bevezetése lakossági befektetők számára;
  • megerősítenék a legfontosabb piaci szereplők felügyeletét.

A politikus az energiaköltségek csökkentésével összefüggésben azt mondta, a következő időszakban megvalósulnak az egy-két éve tartó LNG beruházások, emiatt túlkínálat alakulhat ki a gázpiacon, így természetes módon mérsékelve az árakat.

A munkaerő- és készséghiány megoldására a munkanélküliek, kiemelten a fiatalok képzését említette. Annak ellenére tartotta fontosnak kiemelni a témát, hogy a beszéde elején örömmel tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az európai munkanélküliség alacsony, hiszen hat százalék alatt van.

Utolsó pontként kiemelte, a kereskedelem fontosságát. Felhívta a figyelmet, hogy a következő évtizedben a gazdasági növekedés 90 százaléka az Európai Unión kívüli régiókban fog zajlani. Ha elfogadjuk az Európai Bizottság kalkulációját, akkor nehezen elképzelhető, hogy az európai versenyképesség jelentősen felzárkózhatna.

Valódi kampánybeszéd volt

Ursula von der Leyen bemutatta a legfontosabb elképzeléseit a jövő Európai Uniójáról, ami a gyakorlati megvalósításban egyre több nemzeti hatáskör uniós szintre emelését szorgalmazza a versenyképesség érdekében.

A jelenlegi bizottsági elnöknek - mivel az Európai Néppárt sikere borítékolható a választásokon - elsősorban az uniós állam- és kormányfőket kell meggyőznie arról, hogy ő a legalkalmasabb ember a posztra a következő ciklusra.

A beszédében megfogalmazott konkrétumok megvalósulásának első lépése, hogy ismételten megválasszák idén nyáron a testület élére.

Ezzel párhuzamosan teljesen nyilvánvaló bárki is fogja vezetni az Európai Bizottságot, megoldási javaslatokat kell majd keresnie Európa versenyképesebbé tételére.

A cikk szerzője az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője

Nem lehet mérget venni Ursula királynő ismételt megkoronázására

Az Európai Bizottság elnöke még mindig a befutónak számít a júniusi EP-választások előtt, ám egyre gyakrabban kerül össztűz alá Ursula von der Leyen, aki tett is ezért. Az eddig nagyhatalmú politikus az új Európai Parlamentben már csak csak egy „béna hercegnő” lehet?
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->