November 5-én rendezik az amerikai elnökválasztást, mely során 2024-ben Donald Trump republikánus, valamint Kamala Harris demokrata jelöltekre adhatják le voksukat a lakosok.

A szavazás miatt lázban ég az egész Egyesült Államok, a republikánusok vissza akarják szerezni az irányítást, így mindent elkövetnek, hogy Trumpot másodszor is a Fehér Házba juttassák, a demokraták azonban bíznak új jelöltjükben, Harris támogatottsága ugyanis nem várt magasságokba emelkedett miután „beugrott” a nyugdíjba vonuló Joe Biden helyett.

Kapcsolódó

A merénylettől a bedeszkázott ablakokig

A 2021. január 6-i washingtoni zavargások óta folyamatosan retteg az amerikai társadalom, hogy a politikai agresszió újra eszkalálódik. A Capitóliumban történt erőszakos cselekménysorozat utóhatásait máig hordozzák magukban az emberek, így félnek, hogy idén is borzalomba fullad a választás. Erre utaló jelek már most vannak: október 29-én letartóztattak egy 18 éves férfit Floridában, mert egy parkolóban ácsorogva – Donald Trump zászlóit lengetve – agresszív, fenyegető testtartásban machete-t rántott két nőre, akik Kamala Harrist támogatták. Arizónában október 24-én egy 60 éves férfit letartóztattak két olyan eset kapcsán, amikor a Demokrata Nemzeti Bizottság irodájába lőttek, először csak vaktölténnyel, majd valódi golyókkal. Júliusban pedig az egyik elnökjelöltet, Donald Trumpot majdnem meggyilkolták.

A The Economist beszámolója szerint

az amerikaiak háromnegyede azt mondja, hogy aggódik a választások utáni erőszak miatt.

Washington DC-ben egyes vállalkozások bedeszkázták az ablakokat, néhány nagyobb vállalat csendben készül az esetleges fennakadásokra azáltal, hogy otthoni munkavégzést rendelt el dolgozóinak. Az zavargásokra készülve egyes médiumok még a háborús zónák tudósítóit is átcsoportosították, sőt, vannak olyan sajtóorgánumok, amelyek egyenesen polgárháborús veszélyre figyelmeztetnek.

Nemzeti gárdisták százai állnak készenlétben az amerikai fővárosban, valamint más államokban – így Alabamában, Arizónában, Delaware-ben, Iowában, Illinoisban, Észak-Karolinában és Új-Mexikóban.

Mindkét szavazótábor veszélyes

A helyiek szerint sok múlik azon, hogy milyen eredmény születik. Ha Harris épphogy nyer, akkor a szoros körzetek helyszínein komoly zavargások alakulhatnak ki, épp úgy, mint 2020-ban, amikor csalást kiáltottak. Az amerikai politikai újságírók azzal is számolnak, hogy Kamala Harris egyértelmű győzelme esetén is fenn áll, hogy „a paranoiás személyek által elkövetett erőszakos incidensek eszkalálódhatnak″.

Robert Pape, a Chicagói Egyetem politikai erőszakkal foglalkozó akadémikusa hangsúlyozta, hogy adatai azt sugallják, a politikai megosztottság mindkét oldalán lévő emberek támogatják az erőszakot.

Public Religion Research Institute kutatásából kiderül, hogy

a demokratákkal szemben a republikánusok több mint háromszor nagyobb valószínűséggel hiszik el azt a doktrínát, hogy „az igazi amerikai hazafiaknak erőszakhoz kell folyamodniuk az ország megmentése érdekében”. 

Az amerikai rendőrség szerint bár a polgárháború jóslata erősen túlzó, kijelentették, hogy minden rendőrőrs felkészült a zavargásokra, mert egészen biztos, hogy erőszakos cselekmények sorával kell majd szembe nézniük a szerveknek.

Plakátok az amerikai elnökválasztás előtt 2024. november 5-én
Plakátok az amerikai elnökválasztás előtt 2024. november 5-én
Kép: Getty Images / Melissa Sue Gerrits

Csatatér államok

Kamala Harris és Donald Trump is abban reménykedik, hogy a hét ingadozó állam többségét megnyeri. A választások hajrájában a következő államokra kell nagyon figyelni:

  • Pennsylvania,
  • Georgia,
  • North Carolina,
  • Michigan,
  • Arizona,
  • Wisconsin,
  • Nevada.

Az elnökválasztási verseny nagy valószínűséggel ezen a hét államon fog múlni. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Wisconsin és Michigan Harrisé, Pennsylvania, Georgia, North Carolina, Arizona és Nevada Trumpé. De tudni kell, hogy irgalmatlanul szoros mindegy egyes billegő állam.

Sok múlik a Z-generáción

Kamala Harris és Donald Trump is a Z-generációs szavazóit célozta meg a választások előtti kampány során, akik közül sokan ma fognak először szavazni. A statisztikák szerint

a Z generáció több mint 40 millió szavazót jelent, köztük 8 millió új voksolóval.

A közösségi média nyilvánvalóan óriási befolyással van erre a fiatal generációra, s a jelöltek stábja tudta is, hogy nem lehet félvállról venni a média ezen szegmensét. Nem elég már csak a tv-ben, rádióban, szerepelni, keményen jelen kell lenni például a TikTok-on is, ahol a fiatalok a következő témákkal foglalkoztak leginkább a választások kapcsán:

  • klímaváltozás,
  • reproduktív igazságosság,
  • fegyveres erőszak,
  • Joe Biden érthetetlen Izrael-pártisága.
Szavazatát adja le egy választó a 2024-es amerikai elnökválasztáson Pittsburghben 2024. november 5-én
Szavazatát adja le egy választó a 2024-es amerikai elnökválasztáson Pittsburghben 2024. november 5-én
Kép: Reuters / Quinn Glabicki

A hírszerzés az oroszokra figyelmeztet

A BBC beszámolója szerint az amerikai hírszerzési egységek arra figyelmeztetnek, hogy „külföldi ellenfelek” – köztük Oroszország – olyan műveleteket hajtanak végre, amelyek „aláássák a közbizalmat az amerikai választások integritásába és komoly megosztottságot generálnak az amerikai társadalomban”.

A Nemzeti Hírszerzés Igazgatói Hivatala (ODNI), az FBI, valamint a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség közös közleményében kijelentette, hogy az Oroszországhoz köthető csoportok erőszakra buzdítanak választási tisztviselők ellen, és hamis állításokat ismételnek a választói csalásról.

Az ügynökségek azt állítják, hogy orosz befolyásos szereplők a közelmúltban közzétettek egy cikket, amelyben hamisan azt állítják, hogy a kulcsfontosságú államok tisztviselői szavazóurnák megtömésével akarják meghekkelni a keddi elnökválasztást. Hasonló beavatkozással vádolják Iránt is, azonban Teherán és Moszkva tagadta, hogy megpróbálták volna megzavarni a választást.

A hírességek is oldalt választottak

Minden amerikai elnökválasztás előtt/alatt árgus szemekkel figyeli a társadalom, hogy a hírességek mely jelölt mögé állnak be. Így történt ez idén is, nézzük, kik támogatják Trumpot és Harrist.

A republikánus elnökjelölt maga mellett tudhatja

  • Mel Gibsont és James Woods színészeket,
  • Brett Favre NFL-legendát,
  • Elon Musk tech gurut,
  • Jim Caviezel színészt,
  • Kanye West és 50 Cent rappereket,
  • Dennis Quaide és Rob Schneider színészeket,
  • Kid Rock zenészt,
  • Hulk Hogan egykori pankrátort,
  • John Voight színészt,
  • Kim Kardashian televíziós személyiséget
  • és Mike Tyson egykori bokszolót.

Meglehetősen erős brigád áll Trump mellett, azonban Kamala Harris sem panaszkodhat.

A demokraták jelöltje mögé olyan hírességek sorakoztak fel, mint

  • Anne Hathaway és Jennifer Lawrence színésznők,
  • Lady Gaga és Rihanna énekesnők,
  • Scarlett Johansson, Robert Downey Jr., Harrison Ford színészek,
  • a Grey’s Anatomy gyakorlatilag komplett szereplőgárdája (Ellen Pompeo, Sandra Oh, Jessica Capshaw, Kate Walsh),
  • Jennifer Lopez, Taylor Swift és Beyoncé énekesnők,
  • LeBron James kosárlabdázó,
  • Julia Roberts, Jennifer Aniston és Leonardo DiCaprio színészek,
  • Barack és Michelle Obama egykori elnök és First Lady.

A fenti szereplők a közösségi médiában már hetek óta meglehetősen aktívan kampányoltak választottjuk mellett, a következő órákban pedig biztosan magasabb fordulatszámra kapcsolnak.

Bárki győz az Egyesült Államokban, Európa új kihívásokkal szembesülhet

Nem túlzás azt állítani, hogy ma az amerikai elnökválasztásra figyel szinte az egész világ. A republikánus és demokrata jelölt közötti küzdelem kiélezett. A szakértő szerint az európai gazdasági érdekek mindkét fél számára sokadrangúak a belpolitikai prioritásokkal szemben. Bővebben→