Szükségállapotot hirdettek vulkánkatasztrófától rettegve a hét elején Izlandon, és az evakuálás mellett döntöttek. Az izlandi meteorológiai hivatal nem tudta ugyanis kizárni, hogy a formálódó magmaalagút eléri Grindavík városát. A települést több mint 800 kisebb földrengés rázta meg a héten.

Rendőr áll egy út repedésénél Grindavik halászvárosában, amelyet vulkáni tevékenység miatt evakuáltak, Izlandon 2023. november 15-én
Rendőr áll egy út repedésénél Grindavik halászvárosában, amelyet vulkáni tevékenység miatt evakuáltak, Izlandon 2023. november 15-én
Kép: Reuters / Marko Djurica

Németországban közben egy más jellegű probléma okozott fennakadásokat, ám ez is meglehetősen megrázta az országot. Több helyen is lebénult ugyanis a vonatközlekedés, miután a vasutasok szakszervezete váratlanul sztrájkot hirdetett. Az állami közszolgáltató rengeteg járatot törölt, bizonyos régiókban pedig egyetlen vonat sem közlekedett csütörtökön a személyi útvonalakon. Összeomlott a teherforgalom is, Berlinben pedig túlterhelődött a tömegközlekedés és telítődtek a sztrádák.

Az Európai Bizottság (EB) felszólította az Amazont, hogy adjon arról tájékoztatást, hogy milyen intézkedéseket tett a fogyasztók online védelme érdekében, főként az alapvető jogok védelmére és az illegális termékek árusítására tekintettel. De az elmúlt hetekben a Meta, az X, a TikTok és az AliExpress online kereskedelmi platform felé is hasonló kéréssel fordult az EB.

Az Amazon logisztikai központja a franciaországi Bretigny-sur-Orge-ban 2020. április 21-én
Az Amazon logisztikai központja a franciaországi Bretigny-sur-Orge-ban 2020. április 21-én

Uniós megállapodás született ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagokból származó metánkibocsátás visszaszorítását célzó törvényről is. Az Európai Unió ezzel utat nyitott a blokk külföldi energiaszállítóira, például az Egyesült Államokra vonatkozó szabályok bevezetése előtt.

A tanács és az európai parlamenti képviselők szerdán állapodtak meg az EU első metánrendeletéről, mintegy két évvel azt követően, hogy Brüsszel és Washington a COP26 konferencián Glasgow-ban elindította a globális metán-kötelezettségvállalást.

Harcias kommunikáció helyett kompromisszumkeresés?

Joe Biden amerikai elnök bejelentette, újra megnyitják a közvetlen kommunikációs vonalakat az amerikai és a kínai katonai erők között – adta hírül a Sky News. Az államfő azt követően beszélt erről, hogy kínai kollégájával, Hszi Csin-ping kínai elnökkel Kaliforniában tárgyalt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) San Franciscó-i csúcstalálkozójának margóján.

Mindenképp üdvözlendő, hogy ez a kapcsolat helyreállt, egymással vetélkedő nagyhatalmak esetében ez mindig kritikus. Diplomáciai húzásnak tűnhet ez a bejelentés, mégis nagy a jelentősége. Az a helyzet, hogy az USA és Oroszország között egy időre megszakadt a kapcsolat, és nem volt mód a közvetlen tájékoztatásra, sokkal aggasztóbb volt, mint bármi, ami az ukrajnai háború keretében zajlik. Elég csak a Lengyelországba becsapódott rakétára gondolni. Ez lett volna az a szituáció, amikor kifejezetten szükséges a nagyhatalmaknak egyeztetni arról, mi történt. Addig azonban amíg ez a csatorna nem áll rendelkezésre, sokkal nehézkesebben és lassabban lehet ezeket megoldani

– nyilatkozta az Economxnak Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Hozzátette, „a szóvirágokon kívül egyetlen terület volt még, ahol megállapodás született, mégpedig a latin-amerikai fentanilgyártás kapcsán. Az pedig, hogy ennek a visszaszorításában az Egyesült Államok Kína segítségét kérte, azt mutatja, hogy a korábbi rendkívül harcias, agresszív kommunikációt egyfajta kompromisszumkeresés váltotta fel”.

Biden a szelídebb hangvételhez mindenesetre nem tartotta magát végig: szemrebbenés nélkül diktátorozta ugyanis le a kínai elnököt.

Kormányalakítási törekvések

Andrzej Duda lengyel elnök korábbi ígéretéhez és a hagyományokhoz híven Mateusz Morawiecki eddigi miniszterelnököt bízta meg a kormányalakítással. A Jog és Igazságosság (PiS) azonban gyakorlatilag lehetetlen küldetést kapott: azt kellene elérniük, hogy a megbízáshoz képest négy héten belül bizalmat szavazzon nekik az októberi parlamenti választások nyomán megalakult új szejm. Ahogyan azonban arra az Economxnak korábban nyilatkozó szakértő is rámutatott, a PiS-nek nincs hova fordulnia koalíciós reményekkel. A lehetőséggel tehát több mint valószínű, hogy nem tud élni a lengyel konzervatív párt.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök beszédet mond a lengyel parlament alakuló ülésén Varsóban 2023. november 13-án
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök beszédet mond a lengyel parlament alakuló ülésén Varsóban 2023. november 13-án
Kép: AFP / Wojtek Radwanski

Hasonlóképpen zajlott a választásokat követő helyezkedés és próbálkozás Spanyolországban is. A spanyol konzervatív Néppárt (PP) szintén nem tudott elegendő mandátumot összeszedni még szövetkezési kísérletekkel sem. A lehetőséget így kénytelen volt átadni a szocialistáknak, akik ellenben élni tudtak vele.

Pedro Sánchez szocialista vezetőnek csütörtökön szavazott bizalmat a spanyol parlament alsóháza. A júliusi előrehozott választások második helyezettje a katalánokkal kötött egyezség révén tudta csak elérni, hogy hatalmon maradjon. Az viszont még komoly kihívás lehet az újonnan felálló kabinet számára, hogy úgy tartsák magukat az ígéretükhöz, miszerint amnesztiát kapnak az elítélt katalán vezetők, hogy abba a legfelsőbb bíróság se tudjon belekötni.

Rég látott arcot hoztak újra képbe a britek

A dominót hétfőn az indította el az Egyesült Királyságban, hogy menesztette belügyminiszteri tisztségből Suella Bravermant Rishi Sunak brit miniszterelnök. A Downing Street nem sokkal később bejelentette, hogy Suella Braverman utódja a belügyi tárca élén James Cleverly eddigi külügyminiszter lesz.

David Cameron miután külügyminiszterré nevezték ki 2023. november 13-án Londonban
David Cameron miután külügyminiszterré nevezték ki 2023. november 13-án Londonban
Kép: Getty Images / Carl Court

Attól pedig, hogy az így megüresedett külügyminiszteri pozíciót kivel töltötték be, minden brit dobott ma egy hátast: korábbi miniszterelnök tért ugyanis vissza. David Cameron 2010 és 2016 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjeként, de a brit EU-tagságról általa kiírt, 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás után lemondott, egyben visszaadta alsóházi képviselői mandátumát is.

A kormányfrissítést azonban még szinte meg sem szokta kabinet, máris beleszaladt egy nagy pofonba. Robert Jenrick, a brit belügyminisztérium bevándorlási államtitkára kedden még hangsúlyozta, hogy mindenképpen keresztül akarják vinni az illegális bevándorlók Ruandába telepítésére vonatkozó terveket. Másnap viszont a brit legfelsőbb bíróság jogellenesnek ítélte a menedékkérők Ruandába történő kitoloncolásának tervét.

 

Unják már az amerikaiak a Biden-Trump csörtét, mégis kénytelenek a két „öreggel” beérni

A közvélemény-kutatások rendre arra a megállapításra jutnak, hogy az amerikaiak már hallani sem akarnak sem Joe Bidenről, sem Donald Trumpról. Jelen állás szerint azonban úgy tűnik, mégis ez a két név szerepel majd a szavazólapon jövőre. A határozott támogatás helyét már 2016-ban átvette a „legalább nem a másik jelölt” érvelés vezérelte voksolás. Vélhetően nem lesz ez másképp 2024-ben sem. Bővebben --->