A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután kiderült, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél.
Egy másik skandináv országban mindeközben egy egész más jellegű felfedezést tettek: fény derült arra, hogy négy évig játszottak össze holland vámtisztek a drogmaffiával. A vámtiszteket 2019-ben kezdték megfigyelni, majd a négy évig tartó nyomozás megerősítette, hogy a gyanúsítottak gyakran anyagi ellenszolgáltatásokért cserébe segítették a nemzetközi viszonylatban tevékenykedő drogkereskedőket. A tíz vámtisztet elbocsátották.
A koszovói kabinet pedig Szerbiát okolta az előző hét végén történt tűzharcért, amelyben egy rendőr is elhunyt. A hivatalos tájékoztatás alapján a rendőrök arra figyeltek fel, hogy két rendszámtábla nélküli teherautó torlaszol el egy hidat az észak-koszovói Bajske faluban. Intézkedni szerettek volna, de rájuk lőttek.
Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter kijelentette, a járőrökkel összecsapó csoport Szerbiából érkezett, ott képezték ki és onnan is finanszírozták őket, a szerb hadsereg és rendőrség szerelte fel őket fegyverekkel.
Az olasz kormány módosította az idei és a jövő évi költségvetési deficitre vonatkozó prognózisát. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azzal számol, hogy az uniós elvárásoknak, amelyek szerint a GDP-arányos költségvetési hiány nem érheti el a 3 százalékot, 2026-ra tudnak majd megfelelni. Kérdés, hogy Brüsszel ezúttal mennyire lesz türelmes a római kabinettel szemben.
Az elmúlt években számos alkalommal összecsapott már az Európai Bizottság az éppen aktuális olasz kabinettel. Többször is túlzottdeficit-eljárás indításával fenyegette a bizottság Olaszországot.
Az utolsó pillanatban tartott szavazással kerülték el a részleges leállást
Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok leghosszabb kormányzati leállása valósult meg, több mint egy hónapig húzódott, 11 milliárd dolláros kárt okozva az ország gazdaságának. Az amerikaiak a héten attól retteghettek, hogy újabb leállás következhet be.
Joe Biden amerikai elnök és Pete Buttigieg közlekedési miniszter jelezte, hogy a leállás azt jelentené:
a hadsereg tagjai fizetés nélkül maradnának, a légi közlekedésben fennakadások lépnének fel, valamint számos, a lakosságot védő program is leállna.
Végül az amerikai Kongresszus néhány órával a határidő lejárta előtt szombaton késő este elfogadta az átmeneti költségvetést, amivel elkerülhetővé válik a kormányzati intézmények részleges leállása. A törvényhozás republikánus többségű alsóháza, a Képviselőház washingtoni idő szerint kora délután szavazta meg 335-91 arányban a kormányzati intézmények működéséhez és az alkalmazottak fizetésének folyósításához szükséges átmeneti jogszabályt, ami 45 napra szól. Az alsóház után a Szenátus elé került a törvény, amely 88-9 arányban fogadta azt el. Az átmeneti büdzsé azért vált szükségessé, mert a pénzügyi év szeptember 30-án lezárult, és a következő 12 hónapra egyelőre nincs végleges költségvetése az amerikai szövetségi kormánynak.
Összecsaptak a republikánusok
Donald Trump volt amerikai elnök republikánus riválisai kaotikus vitán csaptak össze szerdán este. A szópárbajok során Joe Bidentől kezdve a mellettük ülő jelöltekig röpködtek az offenzív szavak. Az eseményen Trump, a republikánusok legnépszerűbb elnök aspiránsa nem vett részt.
Bevándorlási feszültségek
Levélben feszült neki Olaf Scholz német kancellárnak az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni. Az Olaszország és Németország közötti vita azt követően robbant ki, hogy a Sant'Egidio katolikus jótékonysági szervezet közölte, újabb megállapodást kötött Berlinnel az olaszországi menekülteket segítő tevékenységek finanszírozására.
Az Ön kormánya, az olasz kormánnyal nem egyeztetve állítólag úgy döntött, jelentős összegekkel támogatja azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek az illegális migránsok olaszországi befogadásával és a Földközi-tengeri kimentésével foglalkoznak
– bírálta élesen a kancellárt az olasz hírügynökségekkel is megosztott levélben Meloni. Hozzátette, hogy az uniós tagállamoknak ehelyett a strukturális megoldásokra kellene összpontosítaniuk.
A német kormány szerdán jelentette be, hogy fokozza a közös határellenőrzést Lengyelországgal és Csehországgal, miközben meredeken emelkedik a menedékkérők száma.
Az olasz kabinet szintén szerdán döntött arról, hogy felgyorsítják azoknak a bevándorlóknak a kiutasítását, akik törvényesen, állandó tartózkodási engedéllyel élnek Olaszországban, de a hatóságok szerint veszélyt jelentenek a közrendre, a társadalmi rendre, a nemzetbiztonságra. A külföldi diplomáciai képviseleteken megerősítik a rendőri jelenlétet, ami a vízumkérelmek tüzetesebb ellenőrzését szolgálja.
Szigorították emellett a nemzetközi védelem kérelmezési szabályait: ha a kérelmet a hatóságok első körben visszautasítják, a bevándorló ismét benyújthatja, de ebben az esetben gyorsított eljárással ítélik meg. Azt kívánják így megakadályozni, hogy a menedékkérelmezések egymás utáni, többszöri benyújtása a kiutasítás halasztását szolgálja.
Gázos kérdések
Ukrajna az idei téli fűtési szezonban kizárólag saját kitermelésű földgázt készül felhasználni, erre mostanáig még nem volt példa – közölte a Naftogaz ukrán állami gázvállalat hétfőn a Telegramon.
„Szeretnék emlékeztetni arra, hogy növeljük a saját magunk által kitermelt gáz mennyiségét. 2023-ban rekordszámú új kutat fúrt a Naftogaz, és ezt a tendenciát jövőre is folytatjuk. Terveink szerint ezen a télen csakis ukrajnai kitermelésű gázt használunk, számításaink pedig azt támasztják alá, hogy ez lehetséges” – fejtette ki a közleményben Olekszij Csernisov, a vállalat vezetője.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig ideiglenes exporttilalmat vezetett be a benzinre és a gázolajra, ami tovább szűkítheti az üzemanyagpiacot.
A Kreml bosszankodhat, Andrzej Duda, Lengyelország elnöke ugyanis kijelentette,
mégis ellátják fegyverekkel Ukrajnát, de csak azt követően, hogy sajátjukat modernebbekre cserélték. Ezzel próbálják oldani a viszályt, amely a múlt héten elmérgesítette a kapcsolatokat.
Országvezetési dilemmák
A héten eldőlt a spanyolországi konzervatívok sorsa is. Kétnapos parlamenti vitát követően szerdán az abszolút többséget bukta el a Alberto Núñez Feijóo által vezetett Néppárt. Az egyszerű többséget pénteken szerezhették volna meg, de ehhez sem sikerült elegendő voksot összegyűjteni.
VI. Fülöp spanyol király nyári választások második helyezettjének, a szocialistáknak adhatja meg a konzervatív bukást követően a kormányalakítási lehetőséget.
A szlovákok pedig a szombati voksolást követően kezdhetik meg a maguk vesszőfutását. Pozsonyban sem várható egyszerű koalíciós megoldás. A szlovákiai előrehozott választást végül a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) nyerte.