Miután Donald Trump amerikai elnök globális vámjai eleve elkerülik Oroszországot és Beloruszt, a két keleti állam könnyen az eszkalálódó kereskedelmi háború győztese lehet. Hogy miért? Mert Oroszország egy időre helyettesítheti az amerikai energiaszállításokat Kínába. Hosszabb távon azonban nem valószínű, hogy a Kreml jelentős hasznot húzhat a trumpi vámokból: mivel azok a globális kereskedelem lassulásához vezethetnek, csökkentve egyúttal az orosz olaj és gáz iránti keresletet.

A képlet jelenleg úgy áll, hogy a világ két szuperhatalma, Kína és az Egyesült Államok egymás torkának ugrottak, és a totális kereskedelmi háborúba bonyolódtak egymással. Egy olyan küzdelembe, amelyben a mellékelt ábra szerint egyik fél sem enged. Vámemelésre addig volt vámemelés a kölcsönös válasz, míg Peking mára 84 százalékra srófolta fel az amerikai termékeket sújtó vámot. A végső amerikai lépés pedig a 125 százalékra növesztett Kínával szembeni vám lett. 

Kapcsolódó

Míg Donald Trump számos más ország esetében 90 napra felfüggesztette a viszonossági vámok alkalmazását szerdán.

Mindeközben a Kína vs. Washington meccs egyfelől egyes orosz termékek iránt növelheti a keresletet – szerepel a The Moscow Times elemzésében. A lap ennek alátámasztására idézi többek között Andrej Sizovot, a fekete-tengeri mezőgazdasági piacok kutatásával foglalkozó elemző cég, a SovEcon vezetőjét, aki elmondta: a harmadik országok, köztük Oroszország és Dél-Amerika agrárexportőrei is jócskán profitálhatnak a Kína és az Egyesült Államok közötti szakításból.

Elképzelhető, hogy az Oroszországból származó állati termékek szállítása valamivel aktívabb lesz, és talán Peking is átgondolja, hogy orosz búzát vesz” – tette hozzá Andrej Sizov. Másfelől Oroszország arra is számíthat, hogy a Kínába irányuló energiaexportját is növelni tudja majd. „Kína az amerikait orosz LNG-vel tudja pótolni, illetve a Szibéria Ereje vezetéken keresztül is több orosz gázt tud vásárolni

– nyilatkozta Natalia Milchakova, a Freedom Finance Global vezető elemzője.

A Reuters által idézett adatok szerint Kína LNG-behozatala az Egyesült Államokból az utóbbi időben átlagosan havonta 6,5 millió tonna körül mozgott, ami a teljes mennyiség 4-12 százalékát teszi ki. Míg az USA-ból származó kínai kőolajimport 2025 januárjában a teljes behozatal 2 százaléka volt. Ezek ugyanakkor nem monumentális mennyiségek, amelyeket Kínának pótolnia kell. Ráadásul Pekingnek Oroszország mellett más energiapartnerei is akadnak, köztük például Mianmar vagy Kazahsztán.

Szankciók ide vagy oda: szárnyalnak az orosz olajvállalatok

A Rosznyeft, a hét elején publikált éves beszámolója alapján 2024-ben bevételi rekordot ért el, dacolva a globális ellenszéllel. A tavalyi bevétel 10,7 százalékkal 10,1 billió rubelre ugrott az előző évhez képest, az EBITDA pedig 0,8 százalékkal 3 billió rubelre emelkedett. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy ezzel a növekedési ütemmel a Rosznyeft megelőzte az olyan nagyszabású nemzetközi piaci versenytársakat, mint a Shell, a Chevron, az Exxon, az Equinor és a Total.

Kép: Economx

Az szintén kiderült, hogy a Rosznyeft 184 millió tonna nyersolajat és 87,5 milliárd köbméter gázt termelt ki az év során, amely értékekkel változatlanul Oroszország legnagyobb gáztermelője. „A Rosznyeft olajtársaság az ország legnagyobb adófizetője: az állami költségvetéshez való hozzájárulásunk adók, illetékek és egyéb befizetések formájában 2024-ben meghaladta a 6,1 billió rubelt, ami történelmi jelentőségű" – kommentálta az eredményeket a Rosznyeft-vezér Igor Szecsin.

Nyugati szemléletű menedzsment és árnyékflotta

Mégis mi lehet a Rosznyeft mesés sikerének titka, ami miatt a nyugati szankciók ellenére is virágzik, és soha nem látott bevételekre tesz szert az orosz energetikai nagyvállalat? Magyrészt mert a Rosznyeft meg tudta oldani, hogy tankerhajókat vásároljon, és az orosz kőolaj szállításához közvetítőket szerezve, úgynevezett árnyékflottát működtessen – mondta el az Economxnak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Az árnyékflotta hajói hivatalosan nem orosz zászló alatt közlekednek, és elsődleges céljuk az, hogy a szankciókat megkerülve változatlanul eljuttassák az olajat a kereskedelmi partnerekhez. Arról Semeret Sándor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt lapunknak, hogy a becslések szerint az orosz árnyékflotta hajói közel 400 tankerrel „mozgatják” az orosz olajat, az olajszármazékokat és termékeket pedig további 200 hajóval szállítják, ezzel biztosítva az orosz olajexport 70 százalékát.

Bendarzsevszkij Anton hozzátette: érdekes, hogy míg a Gazprom, a másik orosz energetikai gigamonopólium mára hatalmas válságba került, annak kőolaj üzletága, a Gazpromnyeft szintén megerősödött mára. Mint mondja, Roman Abramovics kőolaj üzletét felvásárolva a Gazpromnyeftet 2006-ban olvasztották be a Gazpromba, amely ettől függetlenül egyfajta önálló entitásként működik, egy teljesen másként szervezett, nyugatibb szemléletű, piacorientáltabb menedzsmenttel.”

Ezek után nem véletlen, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a Gazpromnyeft bevételei is folyamatosan növekedtek. Illetve míg korábban, az ukrajnai háború kirobbantása előtti békeidőkben az olajvállalat működése nagyságrendileg a negyedét adta a Gazprom forgalmának, 2023-ban már az összbevétel 75 százaléka a Gazpromnyeft tevékenységéből származott. Magyarul a szakértő szerint a Gazpromot, Putyin elnök aranytojást tojó tyúkját momentán a Gazpromnyeft tartja életben.

Drasztikus átalakulás előtt a Gazprom: történelmi a bukás

Brutálisan odacsapó rekordveszteségek, csődöt mondó üzleti modell, részlegbezárások, átszervezések és elbocsátások, illetve összességében kilátástalan jövő: nagyrészt ez lett mára Putyin elnök mindent is finanszírozó orosz energetikai gigavállalata, a Gazprom. Nemrég napvilágot látott a „Gazprom átalakulása” című 42 oldalas dokumentum, amely felsorolja a cég legfőbb problémáit. A probléma gyökere, hogy hiába nem vonatkoznak máig sem nyugati és egyéb szankciók az orosz földgázra, a jelenlegi geopolitikai, gazdasági helyzetben mégsem olyan könnyű földgázt exportálni a vezetékeken keresztül vagy LNG-ként, cseppfolyósított formában – mondta el az Economxnak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Ha összegezzük a megmaradt vezetékes forgalmat, továbbá az aktuális LNG-szállítmányokat, azt látjuk, hogy a korábbi orosz export mintegy negyede maradt meg a Gazprom számára – állítja az Oeconomus igazgatója. Ugyanakkor a gázvezetékes verziónál jóval küzdelmesebb az LNG-szállítás, mert csupán „pár kellék” kell hozzá: kikötők, hajók, transzport, transzport és betáplálás. Mindebből az következik, hogy Gazprom, amely nagyrészt még a szovjet korszakban kiépített vezetékeken át szállította a gázt európai partnerei számára, és Oroszország legjövedelmezőbb vállalata volt a forgalma alapján, jelentős bevételektől esett el mára. A hatalmas zuhanást ráadásul az ázsiai export nem tudja pótolni, tehát bátran mondhatjuk, hogy a Gazprom nagy bajban van.Részletes elemzésünket bővebben ITT találja.