A kínai vezetés 2023-ra mindössze alig 5 százalékos gazdasági bővülést tűz ki célul, ez több, mint három évtizede a legalacsonyabb terv – derült ki a tegnap kezdődő Országos Népi Kongresszuson, amely elvileg a parlament megfelelője az ázsiai országban. Tavaly még 5,5 százalékot akartak elérni, ebből végül a Covid-19 omikron variánsa miatti lezárások után alig 3 százalék lett. Li Kecsiang, Kína leköszönő miniszterelnöke az új terv bejelentésekor azt hangsúlyozta, hogy az idei cél elsősorban a gazdasági stabilitás megteremtése.

Kína hivatalos gazdasági növekedési céljai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutattak, miközben a politikai döntéshozók igyekeztek megfékezni az ország eladósodottságának rohamos növekedését és ösztönözni a belső fogyasztást – emlékeztet összefoglalójában a Financial Times. Elemzők szerint Hszi Csin-ping új gazdasági csapata könnyebben teljesítheti az idei konzervatív gazdasági növekedési célt, miután az 2022-ben messze elmaradt a kitűzött céltól.

Míg a Goldman Sachs elemzői szerint az idei cél elérése nem jelent kihívást, tekintettel a tavalyi alacsony bázisra.  Eswar Prasad, a Brookings Institution vezető munkatársa viszont arra hívta fel a lap figyelmét, hogy az idei cél ugyan a GDP növekedés visszatérését jelenti, mint a gazdaságpolitika szervezőelve, de azt is jelzi, hogy a rohamos növekedés korszaka véget ért.

Jönnek az elnök emberei

Eközben Mao-ce Tung óta a legerősebb hatalommal rendelkező kínai vezető, Hszi várhatóan arra fogja felhasználni az idei parlamenti ülésszakot, hogy átfogó változtatásokat hajtson végre adminisztrációjában. Egyrészt igyekszik majd hozzá hűséges vezetőkkel feltölteni a magas rangú kormányzati pozíciókat, másrészt alaposan át kell átalakítania a pénzügyi és a technológia területtel foglalkozó kormányzati szerveket. Valószínűleg tovább központosítja majd hatalmát, és megfordítva azt a több évtizedes tendenciát, amely során a párt a kormánytól egyre inkább elkülönült.

Li helyét a miniszterelnöki poszton várhatóan Li Csiang veszi át, Hszi közeli munkatársa, aki eddig a sanghaji pártszervezet főnöke volt, s levezényelte ott tavaly a szigorú lezárásokat. A leköszönő miniszterelnök, Kecsiang által felolvasott munkajelentés szerint az idei költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára tervezik, miközben megígérték 12 millió új városi munkahely létrehozását és a munkanélküliségi ráta szinten tartását.

A leköszönő miniszterelnök szerint Kínának növelnie kell piacai hozzáférhetőségét a külföldi befektetők számára, erősíteni kell belső fogyasztását, ugyanakkor ellenőrzés alatt kell tartania az ingatlanszektor jelentette kockázatokat. Mint mondta, a Covid-19 és más kihívások által sújtott vállalkozások és kisvállalkozások nehéz helyzetben vannak, a foglalkoztatás stabilitásának megőrzése kihívást jelent, és egyes önkormányzatok költségvetési egyensúlyhiányai jelentősek. Szerinte az ország gazdaságát külső tényezők is fenyegetik, például az infláció más országokban, a globális kereskedelem és a gazdasági növekedés lassulása, valamint a „Kína fejlődésének elnyomására és megfékezésére irányuló” kísérletek.

Li megígérte, hogy segíteni fogják a kiváló minőségű, vezető ingatlanvállalkozásokat, miközben továbbra is megakadályozzák a „kontroll nélküli” növekedést.

A pénzügyi szektor lesz napirenden

Azt, hogy a pénzügyi szektorban változások várhatóak jelzi, hogy Hszi várhatóan új vezetőket nevez ki a kormány fő pénzügyi ügynökségeihez és szabályozóihoz, köztük a Kínai Népi Bankhoz. A brit lap szerint ugyanakkor elemzők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az új tisztségviselők – akik közül sokan pályafutásuk nagy részét önkormányzati politikusként töltötték-  kevésbé tudnak  a pénzügyi rendszert érintő problémákkal, mint a meglévő csapat, amely főként technokratákból állt. Ugyanakkor már voltak arra utaló jelek, hogy az ingatlanszektor és a technológiai szektor után most a pénzügyi szektor van terítéken a Hszi-féle vezetésnél a megrendszabályozásban.

Az Erste Befeketési Zrt. szakértői szerint a piacok meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a hét végi bejelentéseket. Egyrészt nem javított a hangulaton, hogy a növekedési cél nagyon alacsony lett, hiszen a járványt megelőzően a kínai gazdaság jellemzően 6-7 százalék körüli ütemben növekedett. Ráadásul sokan arra számítottak, hogy egy főnixként feltámadó Kína komoly motorja lehet az idei globális gazdasági növekedésnek. Többek között ezzel számolt a Nemzetközi Valutaalap, az IMF is (ők egyébként most 5,2 százalékos bővülést várnak). Másrészt viszont jó hír, hogy egy kevésbé erőteljesen növekvő kínai gazdaság enyhítheti a globálisan jelentkező inflációs nyomást is, a mostani piaci körülmények között talán az a fontosabb.