Bár megtartotta az elnöki posztot az júliusi venezuelai választás során Nicolás Maduro, ennek azonban minden jel szerint meg kell fizetnie az árát. Vele együtt pedig az egész országnak is.

„Az elcsalt választások eredményét még a baloldali kolumbiai és brazil elnök sem ismeri el, ami kellemetlen helyzetbe hozza Madurót. Ennek kézzelfogható következménye például az is hogy Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megakadályozta Venezuela belépését a BRICS+ partnerországok körébe a kazanyi csúcstalálkozón. Ez egy jelképes, mégis fájó lépés Madurónak, nem véletlen, hogy aztán kritikusan nyilatkozott Luláról és külpolitikai tanácsadóiról, például Celso Amorimról” – nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Kapcsolódó

Az USA, Olaszország és Argentína is tiltakozott

A napokban több ország vezetője is nyilvánosan beszélt arról, hogy ellenzéki összefogás jelöltjét Edmundo Gonzálezt tekinti Venezuela hivatalosan megválasztott elnökének. „Az Európai Unióval együtt dolgozunk a békés és demokratikus átmenetért Venezuelában. Azért, hogy érvényesülhessen a venezuelai nép akarata, amely alapján González Urrutia a megválasztott elnök, valamint hogy valóra válhassanak a szabadságra és demokráciára irányuló jogos törekvéseik” – idézi a Buenos Aires Times Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki Argentínában tett látogatásakor beszélt nyíltan a venezeuelai választási csalásról.

Edmundo
Edmundo González, a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje Puerta del Solban, 2024. szeptember 28-án.
Kép: Getty Images / Europa Press

Az olasz kormányfő véleményét, miszerint Venezuela elnöke törvényes keretek között González lenne, az argentin államfő, Javier Milei is osztja. De Antony Blinken amerikai külügyminiszter is a közelmúltban beszélt Gonzálezről nyíltan megválasztott venezuelai elnökként.

„Július 28-án a venezuelai nép határozottan felszólalt, és Edmundo Gonzálezt választotta elnökké. A demokrácia megköveteli, hogy tiszteletben tartsák a választók akaratát”

– írta a politikus közösségi oldalán.

A szakértő szerint az Egyesült Államok és Argentína is az elnökválasztások botrányos lebonyolítása és a meghamisított eredmények bejelentése óta folyamatosan kritizálja Madurót és rezsimjét. Nem tekinthető tehát forradalmian új hozzáállásnak ez a kijelentés egyik oldalról sem. A CNN szerint azonban olyan értelemben mégiscsak mérföldkő Blinken posztja, hogy eddig az USA és más országok vezetői is csak arról beszéltek, González júliusban több szavazatot szerzett, mint a hivatalban lévő elnök. Mindeddig azonban nem ismerték el őt a „megválasztott elnöknek”.

Eddig azt várta a »nemzetközi közösség« demokratikus része, hogy a venezuelai választási bizottság nyilvánosságra hoz valamilyen részletes dokumentációt a választóköri eredményekről, de mivel a belső jogorvoslati eljárás a legfelsőbb bíróság döntésével lezárult, így az ellenzék kimerítette az opcióit határon belül

– magyarázta a kutató.

Egy eszköz maradt csak, kérdés, mennyire hatásos

A professzor hangsúlyozta, ezen a ponton „már csak a nemzetközi nyomásgyakorlás maradt hátra. Ennek első lépése – öt évvel ezelőtthöz hasonlóan – egy »ellen«-elnök megnevezése. 2019-ben Juan Guaidó volt ez a személy, az öt évvel ezelőtti eseményekhez képest most valóban legitim – de facto – vezetőről van szó. Ténylegesen Edmundo González kapta ugyanis legtöbb szavazatot. Ezt az ellenzék egy ügyes húzással bizonyítani is tudta, hiszen begyűjtötték a szavazókörök 85 százalékának a hiteles jegyzőkönyveit, amelyek egyértelműen bizonyítják a győzelmüket.”

A gyakorlatban viszont nagyon keveset számít az, hogy külföldön kit ismernek el elnöknek, hiszen a hatalmat Maduro és érdekkörei a kezükben tartják.

Kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, hosszabb távon pedig akár nagyobb fennakadásokat is okozhat persze Venezuela számára a külpolitikai elszigetelődés. Ennek „egy idő után konkrét pénzügyi következményei is lehetnek a kétoldalú kereskedelem és befektetések csökkenése révén. Ez azonban nem azonnal fog bekövetkezni” – mondta a szakértő.