A háborúhoz három dolog kell, és mindegyik a pénz. Egy zsoldossereg folyamatos fenntartása sem olcsó mulatság, a finanszírozás pedig igencsak kényes dolog. Főleg akkor az, ha egy állam szeretné elkerülni, hogy a közvetlen kormányzati finanszírozás tetten érhető legyen, különösen egy gyanús helyeken, sokszor háborús bűnöket elkövető osztag esetében. 

A kérdést, hogy mennyit kaszál mindezzel a Wagner-csoport, feltehetőleg már sokan feltették maguknak,

főleg azok után, hogy az oroszországi puccskísérlet idején Szentpéterváron – a félkatonai milícia alapítója és vezetője, Jevgenyij Prigozsin rendelkezésére álló egyik széfben – egy valóságos kincsesbányát találtak készpénzben és aranyrudakban. 

A Wagner-csoport neve a szélesebb közvélemény számára az ukrajnai háború kitörésekor vált ismertté, hiszen Vlagyimir Putyin erre a zsoldoscégre bízta a legkényesebb és emberéletekben a legtöbbet követelő hadműveleteket: Mariupol és Bahmut bevételét.

A Wagner-csoport persze nem tegnap reggel érkezett a 6:20-assal, hiszen miután 2014-ben, a donbászi polgárháború kitörésekor megalakult, Oroszország gyakran vette igénybe a szolgáltatásait a Szíriában, Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban elvégzendő „legpiszkosabb munkákhoz".

Afrikában és a Közel-Kelet fontos bevételi forrása Jevgenyij Prigozsin zsoldosainak: nemcsak hatalmas profitra tettek szert, de még a helyi uralkodók által „ajándékba" adott bányákat és olajkutakat is közvetlenül ők kezelik, cserébe pedig pont azt remélik, ami a Wagner egyik specialitása: a „rend" fenntartása – ami értelemszerűen a nem feltétlenül demokratikus úton megválasztott politikai hatalom biztonságát jelenti. 

Így múlik el gyorsan egy zsoldossereg dicsősége
Így múlik el gyorsan egy zsoldossereg dicsősége
Kép: Reuters

A money.it megpróbált belenézni a Wagner-csoport zsebébe,

igyekeztek megbecsülni, hogy mekkora lehet az összeharácsolt vagyon, és milyen fizetést kapnak azok a zsoldosok, akik úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a milíciához.

Jevgenyij Prigozsin amellett hogy zsoldosvezér azért értelemszerűen több lábon áll: egy mondhatni tipikus orosz oligarcha, aki szupermarketeket, kaszinókat, éttermeket és egy virágzó vendéglátóipari vállalkozást tart a portfóliójában: egyébiránt innen is kapta a „Putyin szakácsa" gúnynevet.

A hétvégi puccskísérlet előtt a Prigozsin és Putyin közötti kapcsolatok szinte barátiak voltak, nem csoda, hogy több elemző is hajlik arra, hogy a Moszkva elleni menetelés valójában csak  színjáték volt.

Az évek óta börtönben ülő orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij alapítványa Jevgenyij Prigozsin személyes vagyonát több mint egymilliárd rubelre, azaz mintegy 11,6 millió euróra becsülte. 

Ami persze némileg megmosolyogtató, pláne annak fényében: csak a szentpétervári rejtekhelyen, a Wagner-csoport vezetőjének birtokában 4 milliárd rubelt – mintegy 44 millió eurót – találtak készpénzben, 5 kiló aranyrudat, valamint fegyvereket, hamis dokumentumokat és a rejtélyes „öt téglányi fehér port".

A Wagner-csoport jövedelme az elmúlt években bizonyára nagyon jelentős volt: a milícia rendelkezésére álló gyalogosok – összesen mintegy 50 000-en vannak, akiknek több mint fele volt elítélt – fizetésük a harctéren nyújtott teljesítményüktől függően minimum 3000 és maximum 7000 dollár között mozog havonta.

Az ukrajnai háború mellett a Wagner-csoport bevételeinek nagy része a világ többi részén folytatott tevékenységéből származik; az Africarivista hírügynökség számítása szerint a zsoldosok összesen 92,4 millió eurót kapnak évente csak a Közép-afrikai Köztársaság kormányától a „különleges szolgáltatásaikért".

Figyelembe véve, hogy a félkatonai milícia 2018 óta van az országban, a Wagner-csoport állítólag eddig összesen 462 millió eurót szedett be a bangui kormánytól, az ott szolgáló zsoldosoknak pedig állítólag havi 2200 eurós fizetést adnak. 

Az évek során a Wagner-csoportnak sikerült közvetlen irányítasa alá vonni számos vállalkozást Afrikában és a Közel-Keleten: az Il Bollettino becslése szerint csak 2022-ben 250 millió dolláros összbevételre tett szert.

Ezek mellett a szíriai és afrikai műveletek lehetővé tették, hogy Prigozsin számos koncesszióhoz jusson különböző vállalatokon keresztül – olvasható az oldalon:

Az Evro Polis a közel-keleti olajágazatban tevékenykedik, és a szankciók ellenére két év alatt 134 millió dollárt forgatott meg. A Mercury LLC szintén olajüzletben volt érdekelt, 67 millió dollárt keresett, mielőtt 2018-ban szankciókkal sújtották. Más bevételek, mintegy 8,6 millió dollár értékben pedig az M Investtől származnak, amely bányászattal foglalkozik Afrikában, ahol az arany- és gyémántlelőhelyeket többnyire Prigozsin zsoldosai őrzik.

Ezek a tevékenységek természetesen a Nyugat figyelmét sem kerülték el, nem véletlenül került már többször is a Wagner-csoportot a szankciók célkeresztjébe. Más kérdés, hogy amikor a legutóbbi intézkedéscsomagot épp jóvá akarták hagyni, Washington állítólag mindent leállított, azzal, hogy megvárja, hogy milyen fejleményei lesznek az oroszországi puccskísérletnek. A Wall Street Journal szerint az amerikai külügyminisztérium várhatóan kedden jelent be szankciókat a Wagnerhez kötődő afrikai aranyipari vállalkozásokkal szemben, különös tekintettel egy közép-afrikai köztársaságbeli bányaüzemre. 

Korábban írtuk:

Prigozsin már megkapta a selyemzsinórt Putyintól?

Időközben nem csupán az Oroszország által Ukrajnában kirobbantott háború egyik legismertebb alakjává nőtte ki magát: a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin hazájában is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, különösen a konzervatív, patrióta oroszok körében. Ezek után milyen jövő várhat rá? Fényes politikai karrier, akár hamarosan Oroszország vezetése vagy a váratlan tragikus vég? Bővebben>>>