A toborzási felhívók egészen változatos formákat öltöttek Oroszországban. Van, aki a Wagner-csoport új toborzóirodáihoz fordul, van, aki a médiából informálódik és van, aki véletlenül bukkan rá rejtett reklámokra egy népszerű pornóoldalon. „

2022 októberében egy orosz hírportál rövid videót tett közzé, amelyen Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport zsoldoshadsereg alapítója látható, ahogy négy férfi társaságában ül egy tetőteraszon a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsik üdülővárosban. Később kiderült, hogy mindannyian kegyelmet kapott volt elítéltek, akik az ukrajnai frontról tértek vissza, miután a börtönből csatlakoztak Wagnerhez.

Valaki rablás, valaki gyilkosság miatt ült

A Reutersnek nyilatkozó Jevgenyij Kuzselev elmondása szerint a hazafias kötelességtudat vonzotta Wagnerhez. A rabokat toborzásuk során azzal győzték meg, hogy

mindamellett, hogy kiszabadulnak a börtönből és ingyen kiképzést kapnak, még megfordíthatják saját sorsukat és háborús hősökké válhatnak.

A 29 éves férfi Oroszország délnyugati régiójában töltötte börtönbüntetését, mert konyakot, sört és instant kávét lopott Nyizsnij Novgorod város szupermarketjeiből.

3 év és 7 hónap börtönbüntetésre ítéltek, és már le is töltöttem két évet. Már nem volt sok hátra, mégis elmentem katonának. Miért? Mert elgondolkodtam és biztos vagyok benne, hogy ha akkoriban szabad lettem volna, száz százalék, hogy úgy is csatlakoztam volna

– mondta, majd hozzátette, hogy a toborzási folyamat körülbelül két hétig tartott, és ezalatt a fogvatartottak bármikor szabadon meggondolhatták magukat, bármilyen következmény nélkül. 

A bevonulókat a börtönön belül külön szálláson helyezték el. Sokan számoltak be arról, hogy megtisztelve és megbecsülve érezték magukat az új helyükön. 

A Reuters egyébként arcfelismerő szoftver segítségével kutatott a börtönviselt katonák kiléte után. Kiderült, hogy a névsorban gyilkosok is helyet kaptak, illetve egy magát sátánistának valló férfi is. 

Hova lett az emberség? 

Prigozsin korábban elmondta, hogy Wagner elítélt harcosai közel egy hónapot töltenek szigorú kiképzéssel, és mindössze napi négy órát alszanak. A lapnak nyilatkozó ex harcosok alátámasztották, hogy

két-három hét intenzív és jól szervezett kiképzésben részesültek. Volt aki ezt az időszakot egyenesen megváltásként élte meg. 

Az volt a mondás, hogy aki ezen a kiképzésen részt vesz, az szolgálhatja az orosz hazát az ukrán fronton. A katonák hazatérése azonban sosem volt garantált, sőt már a kiképzésen tényként kezelik azt, hogy a legtöbben ágyútölteléknek mennek a frontra.

Persze a Wagner-szerződés fontos eleme, hogy a katonák harctéri halála esetén a hozzátartozók markát hatalmas összeg üti. Talán éppen ez az oka annak, hogy a halálhírt nem szívesen közlik a családdal, sőt a holttesteket titokban és tömegével helyezik végső nyugalomra a Fekete-tenger partjainál létrehozott temetőkben, hogy ne kelljen a családoknak kifizetni az ígért összeget – értesült a Szabad Európa. 

A lap különböző szakértők, aktivisták és volt Wagner-zsoldosok megszólalásaiból összegezte: igazából senki nem tudja pontosan, hogy miért akadoznak a kifizetések és miért nem értesítik a családokat. Adódhat ez a rossz szervezésből vagy akár a szervezet pénzügyei miatti aggodalomból is. A harctéri veszteségek eltussolása azonban csak rávilágít arra, hogy

a szerződéses katonáinak sem életért sem haláláért nem vállal valódi felelősséget a csoport.

Pénzhiányra valójában nem panaszkodhat a szervezet, pláne, ha azt vesszük, hogy 42 új toborzó központot nyitottak Oroszország-szerte. Azonban az elmúlt hónapok óriási harctéri veszteségeket hoztak, ezért minden bizonnyal nagy szükség van az új katonákra.

Fiatalokról fiataloknak

A Reutersnek nyilatkozó Andrej Borovkov a Wagner-csoport 22 éves toborzója beszélt arról, hogy amikor elutazott a kelet-ukrajnai Luhanszk régió orosz ellenőrzés alatt álló Wagner-kiképzőtáborba, a kiképzés szervezettségére és minőségére nem lehetett panasz: 

Mindent nagyon részletesen elmagyaráztak, bányászatot, aknamentesítést, taktikai ismereteket, lövészetet és a fizikai edzést. 

A nyilatkozó ex-rabok pedig megerősítették, hogy a Wagnerhez csatlakozott személyek többsége rendelkezett már valamilyen katonai tapasztalattal. A többség abban életkorban van ugyanis, hogy

már a hadkötelezettség miatt már nagy eséllyel szolgált legalább egy évet.

Evidens volt, hogy a legtöbb katonai tapasztalattal rendelkező elítélteket nevezték ki osztagparancsnoknak. Egyikük arról számolt be, hogy többen nagyon komolyan vették a kiképzést, belőlük lettek a legfelkészültebb harcosok.

Közben mások csak abban reménykedtek, hogy hat hónapos szolgálatuk után leszerelhetnek, úgy, hogy minél kevesebb vérengzést kelljen látniuk. Róluk azonban a többi rab is úgy vélekedett, hogy egyértelműen halálra voltak ítélve a fronton.

Bahmut, ami mindkét hadsereget lefoglalja

Nagyon úgy tűnik, hogy épp a Wagner jelenti Oroszország egyetlen reményét arra, hogy valaha elfoglalja a várost  - nem is feledkezik meg arról a csoport vezetője, hogy onnan üzengessen a Kreml-nek, ostorozva a reguláris hadsereg bürokráciáját és az állandó lőszerhiányt. Prigozsin pontosan tudja mi a szerepe és nem véletlenül nevezi „húsdarálónak” a várost:

az ottani csapatoknak ugyanis egyetlen feladata, hogy lefoglalják és kivéreztessék az ukrán hadsereget.

Ukrán és nyugati tisztviselők már az első világháborúhoz hasonlítgatják a Bahmut-körüli csatákat.

Február közepéig a Wagner vesztesége több nemzetközi jelentés szerint is meghaladta a 30 ezer főt Ukrajnában. Ők persze a feláldozhatók, akikkel a legtöbb esetben nem rontják az orosz statisztikákat.