Az amerikai szankciók, amelyekről először a Reuters számolt be, egyes török hajózási és kereskedelmi cégeket céloznak. Ezeket azzal vádolják, hogy segítettek az orosz védelmi minisztériumhoz kötődő, szankciókkal sújtott hajók javításában, és segítették a „kettős felhasználású áruk” átadását.

A lépés egy nagyobb intézkedéscsomag része, amely mintegy 150 célpontot, köztük az ország legnagyobb autógyártóját érintő szankciókkal sújtja Oroszországot.

Az intézkedés az amerikai-török kapcsolatok kényes pillanatában zajlik, mivel Washington azt reméli, hogy Ankara ratifikálja Svédország NATO-tagságát, amikor a török parlament október elején újra összeül.

Az Egyesült Államok és szövetségesei kiterjedt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően, de a fekete-tengeri szomszédos Törökország és más kereskedelmi csomópontok ellátási csatornái nyitva maradtak, ami arra késztette Washingtont, hogy ismételten figyelmeztesse NATO-partnerét a vegyi anyagok, mikrochipek és más, Moszkva háborús erőfeszítéseiben felhasználható termékek exportjára.

Több magas rangú amerikai tisztviselő, köztük Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes is Törökországba utazott a tavalyi ukrajnai invázió óta annak a nyomásgyakorlási kampánynak a részeként, amelynek az a célja, hogy megakadályozza, hogy török vállalatok segítsenek Moszkvának kijátszani az amerikai korlátozásokat.

Kettős felhasználású áruk blokkolása

Az amerikai pénzügyminisztérium közleményében közölte, hogy szankciókat vezetett be a Margiana Insaat Dis Ticaret és a Demirci Bilisim Ticaret Sanayi ellen, mondván, hogy a törökországi székhelyű vállalatok azok közé tartoznak, amelyekre Oroszország támaszkodott az Ukrajna elleni agressziós háborújának lehetővé tételéhez nagyon szükséges „kettős felhasználású áruk” behozatalában.

A közlemény szerint az előbbi vállalat több száz szállítmányt vitt a szankcionált orosz szervezeteknek, amelyek az ukrajnai háborúban használt katonai drónok gyártásának ellátási láncába tartoznak, az utóbbi pedig érzékelőket és mérőeszközöket küldött Oroszországba.

Az amerikai külügyminisztérium a törökországi székhelyű ID Ship Agency hajógyárügynökséget és annak tulajdonosát, valamint a CTL Limitedet is célba vette, amely a tárca szerint olyan közvetítő volt, amelyik amerikai és európai eredetű elektronikai alkatrészeket szállított oroszországi vállalatoknak.

A szélesebb körű szankciócsomag Oroszország ipari bázisát, a tengeri ágazatot és a technológiai beszállítókat, valamint az orosz fegyverrendszereket gyártó és javító létesítményeket célozza.

A célpontok között volt Oroszország legnagyobb autógyártója, az Avtovaz, míg a Gaz Groupot újabb szankciókkal sújtották. Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb helyi rézgyártó (Russian Copper Company) ellen is.

Egy finnországi székhelyű, külföldi elektronikai cikkek oroszországi végfelhasználóknak történő szállítására szakosodott hálózatot is célba vettek az akcióban, mivel Washington keményen fellép a szankciók kijátszása ellen. A pénzügyminisztérium szankciókkal sújtotta a finnországi székhelyű Siberica Oy és Luminor Oy logisztikai cégeket, azzal vádolva őket, hogy sokféle elektronikai cikket küldtek Oroszországba.

Török diplomáciai manőverek

A NATO-tag Törökország a háború közepette igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani Moszkvával és Kijevvel is. Elvi alapon ellenzi a szankciókat, de közölte, hogy Törökországban nem lehet kijátszani azokat, és a szállított termékeket nem használhatja fel az orosz hadsereg.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat feszélyezte, hogy Törökország nem volt hajlandó támogatni Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, miután Oroszország megszállta Ukrajnát. Míg a finn tagság áprilisban megpecsételődött, Svédország kérelmét továbbra is akadályozza Törökország és Magyarország. Tayyip Erdogan török elnök több hónapos tiltakozás után egy júliusi NATO-csúcson beleegyezett abba, hogy Svédország NATO-pályázatát továbbítsa a törököknek.