Az Európai Unió vezetői csütörtökön egyhangúlag megállapodtak abban, hogy 50 milliárd eurós segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a megállapodást, mondván, hogy a támogatás erősíti országa hosszú távú gazdasági és pénzügyi stabilitását, mivel az Oroszországgal vívott háború már harmadik éve tart.

A hírre az ukrán dollárkötvények erősödtek. Kijev, amely a Moszkvával folytatott harcában nagymértékben támaszkodik a nyugati segélyekre, közölte, hogy várhatóan márciusban kapja meg az EU-tól az első, 4,5 milliárd eurós részletet.

A Reuters brüsszeli diplomatáktól úgy értesült, hogy Magyarország zöld utat adott az ukrajnai támogatásnak, a blokk azonban nem vállalta, hogy felszabadítja a Magyarországnak szánt, Brüsszel által az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott több milliárd eurós uniós forrást.

Felülvizsgálat lesz, vétójog nem

Az Európai Tanács hivatalos szövegezése szerint a 2024-2027 közötti időszakban az Ukrajna-eszközből rendelkezésre bocsátott teljes forrás összege nem haladhatja meg az 50 milliárd eurót, amelyből 33 milliárd euró hitelek formájában, 17 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatásként kerül az uniós kasszából a háborúban álló országhoz.

A Tanács az Ukrajna-eszköz végrehajtásáról szóló éves bizottsági jelentés alapján minden évben vitát tart az eszköz végrehajtásáról azzal a céllal, hogy iránymutatást adjon. Szükség esetén az Európai Tanács két év múlva felkéri a Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi keret ügyében tegyen felülvizsgálati javaslatot.

A végső kompromisszum tehát az lett, hogy lesz felülvizsgálat, viszont egyik tagállam sem kap vétójogot, mert az Európai Bizottság által készített évenkénti jelentésről minősített többséggel kell majd szavaznia az uniós állam- és kormányfőknek.

– közölte lapunk brüsszeli tudósítója, Tieger Endre. 

Miután a költségvetési támogatásról szóló megállapodás megszületett, a vezetők a Kijevnek nyújtandó katonai támogatásról tárgyaltak.

Ajánlatok, alkuk, zsarolások: tudja még követni az EU és Budapest vitáját?

Az elmúlt hetekben intenzív tárgyalások zajlottak Magyarország és vezető uniós tisztségviselők között annak érdekében, hogy a február 1-jén esedékes rendkívüli állam- és kormányfői uniós csúcstalálkozón kompromisszumos megoldás szülessen Ukrajna következő négyéves finanszírozásáról. Még ebben a pillanatban is zajlanak az egyeztetések, mintha mindenki 19-re húzna lapot: az uniós tisztségviselők, és a magyar kormány is. Ettől függetlenül az sem zárható ki, hogy létrejön a megegyezés, hiszen – emlékezhetünk – az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló vitában is az utolsó pillanatban érkezett a megoldás.

A többi tagállam elvárása egyértelmű volt 

A csúcstalálkozó kezdete előtt többek között Németország, Lengyelország, Belgium és Finnország vezetői csütörtökön azt mondták, hogy a 27 országból álló blokknak kulcsfontosságú, hogy egyként állapodjon meg arról, hogy 2027-ig közös költségvetésükből támogatást nyújtanak Kijevnek. Orbán Viktor, aki szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával, egyre élesebben bírálta az EU azon stratégiáját, hogy pénzügyi és katonai segélyekkel támogassa Ukrajnát.

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön világossá tette, hogy mi a másik 26 uniós ország elvárása, és azt mondta, hogy az EU olyan közösség, amelyben mindenki szolidáris.

Meg kell fontolnia, hogy benne van-e vagy sem

– fogalmazott Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki szerint Orbán játszmáinak ideje lejárt. 

Orbán Viktornak már többször volt keserű összecsapása az EU-val, és az Oroszország elleni nyugati szankciókat is bírálta, mióta Moszkva háborút indított Ukrajnában, így egyre inkább ellentétbe került uniós kollégáival.

„A magyar gazdaság nyomás alatt van, ez is segíthetett” – mondta a Reuters-nek egy német diplomata, majd hozzátette, hogy Orbán Viktor tudja, hogy szüksége van az EU-ra.

Orbán Viktor is megszólalt 

Orbán Viktor egy Facebook-oldalán megosztott videóban beszámolt arról, hogy korábban a támogatásról szóló tárgyalások azért szakadtak meg, mert attól tartott, hogy a Magyarországnak szánt uniós pénzek Ukrajnában kötnek majd ki, illetve, hogy túl hosszú távra bocsátják ki ellenőrizetlenül ezeket a forrásokat Ukrajna rendelkezésére. Előzetes tárgyalásokat követően Magyarország elfogadta azt a végső ajánlatot, miszerint kitárgyaltak egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek ésszerű felhasználását.