Már a 18 fokot sem tudják tartani az iskolákban

A téli brutális rezsiszámlák már a nyár folyamán borítékolhatóak voltak. Már év közepén kondultak a vészharangok, hogy a helyzet tarthatatlan lesz. Szeptemberben mi is írtunk róla, hogy a tankerületek hatásköre lesz eldönteni, hogy maximum hány fok lehet a tantermekben, de akkor még mindenki bízott benne, hogy ezt a józan ész határain belül tehetik meg. A vonatkozó kormányrendelet szerint legalább 18, illetve legalább 20 foknak kell lenni az oktatási intézményekben attól függően, hogy 14 év alattiak vagy felettiek járnak oda. Egy augusztus végi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte, hogy az állam gondoskodik az iskolák megemelkedett rezsiköltségeiről.

Kifizetetlen rezsiszámlák

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke konkrétumokat nem tudott még mondani, de már több intézményről is tudnak, ahol sorakoznak a kifizetetlen számlák a szolgáltatók felé. Ami pedig a hőmérsékletet illeti, Totyik Tamás szerint a hét első napján jönnek mindig a gondok - ugyanis hétvégére letekerik a fűtést a tantermekben,  jó ideig eltart míg fel tudják tornászni olyan szintre, hogy a kabátot is le lehessen venni. 

Általános az a tendencia, hogy az uszodákat, tornacsarnokokokat bezártak, a tornatermeket, folyosókat, közösségi tereket nem fűtik az iskolákban. Két megyeszékhelyről tudnak, ahol szakképző intézményeket vontak össze. Előfordul, hogy 35 percesek az órák, vagy 5 órát tartanak a szokásos 7 helyett. Totyik Tamás nem túl optimista: úgy látják, hogy már a sikeres érettségire sincs semmiféle garancia. Ami pedig súlyosbítja a helyzetet, hogy a Volánbusz és a MÁV menetrendjeit sem sikerült az új órabeosztásokhoz igazítani. 

Eszméletlen állapotok vannak - ezt már a PDSZ választmányi tagja mondta a napi.hu megkeresésére. 

- teszi hozzá Nagy Erzsébet. 

Azt mondja sorjáznak a visszajelzések fázó gyerekekről és fázó pedagógusokról, állami és egyházi fenntartású intézményekből egyaránt. Szerinte egyáltalán nem sikerül tartani a - még a 18 fokos  - hőmérsékletet sem az osztálytermekben. A tanárok és az intézményvezetők jobb híján szakszervezethez fordulnak.

Attól fél mindenki, hogy bezárják az intézményeket, ha kiderül, hogy nem képesek tartani az állami ukázt - mondja Nagy Erzsébet.

Ez már munkahelyi veszélyeztetés?

A PDSZ választmányi tagja úgy véli, hogy jelen esetben már érdemes lenne vizsgálni a munkajogi szabályokat, ugyanis a munkavégzés feltételei - nagyon úgy tűnik, hogy nem biztosítottak. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy ez most fennáll, és a pedagógusok joggal tagadhatnák meg a munkát, ha nem akarnak hideg tantermekben tanítani. 

Elértük a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is, aki bár országos helyzetképről nem tudott nekünk beszélni, de azt elismerte, hogy intézmények egy részében akadtak problémák. Ugyanis az iskolák különféle helyiségeit sok helyen technikailag lehetetlen ugyanarra a hőmérsékletre felfűteni. A szerinte kezdeti káosz pedig a szabályok értelmezéséből fakadt. Horváth Péter a napi.hu-nak megerősítette, hogy jelen volt a szombati kormányülésen, de, hogy miről volt szó, arról nem kívánt beszélni. Kérdésünkre megerősítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel való megbeszélésen nem kerültek szóba az oktatási intézmények energiaszámlái. 

Gazdálkodj okosan

A szerkesztőségünkhöz eljutott egy szeptember végi levélváltás - aminek a címe nem túl szofisztikáltan: "takarékossági intézkedések". Ebben az egyik tankerületi igazgató nyomatékosítja, hogy az intézményvezető kötelezettsége folyamatosan egyeztetni a Tankerület Üzemeltetési Osztályával a használaton kívüli helyiségek, épületrészek fűtésből való kiiktatása, kizárása lehetőségeiről. Továbbá az intézményvezetőnek jelzési kötelezettsége van, ahol az épületrészt nem lehet teljesen kiiktatni, de a temperálással megtakarítás érhető el.

A diákok "összezsúfolása" is elvárás volt: a tantárgyfelosztás elkészítése során az intézményvezetőnek a csoportbontásokat a törvény által előírtak figyelembevételével a minimálisra kell csökkentenie, lehetőség szerint csoportösszevonások haladéktalan elvégzésével. A tanórák közötti szünet ideje alatt pedig ellenőrizni kell a szellőztetés időtartamát (javasolt 90-120 másodpercben maximalizálni), osztálytermenként, helyiségenként egy-két ablak kinyitása mellett. Minden tanítási napon minimum két alkalommal (délelőtt és délután) ellenőrizni kell a hőmérsékletet, hogy az osztálytermekben annyi radiátor üzemeljen, amennyi az előírt hőfok biztosításához feltétlenül szükséges. Továbbá:

Hétköznap a tanítási idő előtt 1-2 órával a fűtés beállítása a meghatározott hőmérsékletre: 

• általános iskolában 20 °C 
• középiskolában 18 °C legyen az átlaghőmérséklet, 
• a tornatermekben 2-4 °C-kal legyen kevesebb hőmérséklet, mint a tantermekben (16- 17 °C) 
• a tanítás vége előtt (ahol lehetséges) egy órával a hőmérséklet csökkentése temperáló fűtésre, amely a megengedett hőfoknál 3-4 °C-kal alacsonyabb. 

Feljebb írtunk a tankerületi utasításokról és az abból következő káoszról: sok intézményben elve nehezen tudták értelmezni, hogy mit is jelent az a bizonyos átlaghőmérséklet, ráadásul a PDSZ szerint eredetileg állandó 18 és 20 fokos tantermi hőmérsékletről volt szó, az "átlag" jelzőnek pedig komoly jelentésmódosító hatása van és gyakorlatilag fűtetlen iskolákhoz vezet. 

Beszedett hőmérők

Azt, hogy egyébként milyen hőmérséklet van éppen egy átlagos iskola átlagos osztálytermében nem túl egyszerű feladat, pláne ott, ahol igazgatói utasításra beszedték a hőmérőket. A szakszervezet olyan esetről is tud, hogy a légkondícionáló távirányítóját zárták el, mert az egyik iskolában azzal kívánta valaki - a rendszert meghekkelve - temperálni a hőmérsékletet.

A napi.hu-nak több szülő is beszélt az iskolákban tapasztalható helyzetről. Az általános jelenség, hogy csak a tantermeket fűtik, a folyosók, tantermek, közösségi helyek hidegek maradnak.  Tudunk olyan budapesti középiskoláról, ahol délelőtt 10-ig van csak fűtés után pedig jön a "szellőztetési tilalom" és előre meghatározták a decemberi fűtésmentes napokat. Akadt ahol (le)csavarható termosztátokra szedtek be be pénzt a szülőktől - valószínűleg nem túl szabályosan. 

A magyar kormány korábban deklarálta, hogy az állami intézményeknek állják a megnövekedett rezsiköltségeit - de a jelek szerint már ők is bajban vannak. Az alapítványiak helyzete viszont sokszor egyenesen kilátástalan. Tudunk olyan fővárosi magániskoláról, ahol bár komoly havi tandíjat kérnek, ellenben 350 millió forinttal dobja meg a hideg és az elszabadult energiaár a téli költségeket. Erre hivatkozva gyermekekként 400 ezer forint pótbefizetést kértek a szülőktől, és belegették, hogy nem hajlanak rá a családok, kénytelenek lesznek digitális oktatásra átállni. A szülök egyelőre ellenállnak, de vélhetőleg szabályellenes is lenne az iskola egyoldalú intézkedése.

Felkészül: a digitális oktatás?

Nagy kérdés, hogy túlélik-e a telet és a fűtetlen iskolákat a magyar oktatási intézmények anélkül, hogy egyöntetűleg átállnának a digitális oktatásra. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy ez bekövetkezik. A PDSZ-es Nagy Erzsébet szerint a kormány ebben a falig elmegy, vagy még azon is túl, hiszen politikai szempontból finoman szólva sem lenne kifizetődő a gyerekek mellett a szülőket is otthon tartani. Pláne, miután már a téli szünetet is meghosszabbították.