Összetöpörödik a cafeteria

Jövőre teljesen átalakul és szűkül a cafeteria szabályrendszere. Egy csapásra megszűnik ugyanis a legelterjedtebb elemek adókedvezménye, így egyelőre kérdés, hogy a munkáltatók milyen értékben tartják meg a juttatásokat - többek közt a tovább nehezülő munkapiaci körülmények miatt.

Kapcsolódó

A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés - ahol az összes közteher 34,5 százalék - mellett kizárólag a Széchenyi pihenő (Szép) kártya alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 ezer forint összegű pénzjuttatást.

Az egyes meghatározott juttatások - ahol az összes közteher 40,71 százalék - listája itt található - de lekerült onnan például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány és az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége.

Sokféle juttatás adómentessége megszűnik jövő keddtől: lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás. Továbbra is adómentes juttatásnak minősül viszont a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj a minimálbér értékéig.

Még olcsóbb lesz a diákhitel

Az előző félévi 2,3 százalékról 10 bázisponttal, 2,2 százalékra - azaz eddig soha nem látott alacsony szintre - csökkentette a Diákhitel1 kamatát a 2019. január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ. A kötött felhasználású Diákhitel2 az állami kamattámogatásnak köszönhetően változatlanul 0 százalékos kamattal igényelhető.

Hogyan nőnek a fizetések?

Az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac okozta problémát a kormányzat évek óta azzal is próbálja meg kezelni, hogy csökkenti a munkabér közterhét. A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a munkabérekre rakodó szociális hozzájárulási adó (szocho) 19,5 százalékról majd csak 2019. júliusától csökken újabb két százalékponttal. Többek közt ennek is köszönhető, hogy a a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) idei utolsó, december 19-i ülésén sem született megállapodás arról, hogy mennyi legyen a 2019-es minimálbér és garantált bérminimum: a szakszervezetek ragaszkodtak a két számjegyű emeléshez, a munkáltatók pedig az egy számjegyűhöz. Így már szinte biztos, hogy az ügyben a kormány dönt, legkésőbb december 31-én. Legutóbb 2015-ben történt ehhez hasonló eset, amikor a VKF ülésein nem született megállapodás a munkáltatói és munkavállalói oldal nézetkülönbözősége miatt.

Még többet lehet majd dolgozni, mivel hatályba lép a Munka törvénykönyve újabb módosítása. A szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály szerint 2019. januártól a dolgozó hozzájárulásával vagy kollektív szerződés mellett elrendelhető évi 400 túlóra, és a cégeknél akár 3 éves munkaidőkeret is alkalmazható, amely a túlórák kifizetését tolhatja ki.

Januártól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss felmérése szerint az ideihez hasonló, 6-8 százalékos béremelésre számítanak 2019-ben Magyarországon a külföldi cégvezetők. Ehhez hasonló számok szerepelnek az MNB decemberi inflációs jelentésében is. Eszerint jövőre adminisztratív intézkedések is emelik a bérdinamikát: a cafeteria-rendszer átalakítása és a júliusi járulékcsökkentés mintegy 1 százalékponttal járulhat hozzá a versenyszféra béreinek növekedéséhez.

Januártól már hivatalosan is a budai Várban lévő karmelita kolostor lesz Orbán Viktor kormányfő munkahelye, mivel felköltözik a miniszterelnöki iroda.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. közzétette a 2019. január 1-jétől magyarországi üzleteiben és biatorbágyi logisztikai központjában érvényes béreket: az áruházlánc bruttó 300 ezer forint fölé emeli a kezdő pénztárosi, illetve logisztikai munkatársak bérét. Az áruházlánc magyarországi piacra lépése óta - a kiemelt üzleteket leszámítva - országosan egységes bértáblát alkalmaz, vagyis az ország bármely pontján található üzleteiben ugyanazt a bért fizeti.

Elmaradtak a nagy adócsökkentések

A korábbi években megszokott szelektív és visszafogott áfakulcs-csökkentésekből 2019-re csupán a tej jutott: eszerint az esl (hosszabban eltartható) és az uht (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója január 1-től 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik. A kereskedők jelzései szerint az adócsökkentés várhatóan teljes egészében megjelenik a bolti árakban is.

Nagyot drágul a pálinka: a népegészségügyi termékadó (neta) növekedése miatt 700 forinttal ugrik meg keddtől egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi ára és a kiskereskedelemben ennél is nagyobb lesz a drágulás. Az új szabályok szerint ugyanis az egy liter 50 térfogat-százalékos pálinka után fizetendő neta 1100 forint lesz. A nagykereskedők ősszel a szokásosnál lényegesen több pálinkát vásárolnak, hiszen ezt még a kedvezőbb adókörnyezetben tehetik meg. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy januártól a kiskereskedők még az alacsonyabb neta által meghatározott árakon kínálják majd a pálinkát.

Jövőre tovább bővül a kétgyermekes családok adókedvezménye, így havonta már 40 ezer forintot spórolhatnak az érintettek - ha megvan az ehhez szükséges adóalapjuk.

Elkezdődik a 2003 óta élő egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivezetése. Ezt az adónemet ugyanis már csak a 2019-es adóévre lehetett, 2018. december 20-ig bejelentéssel választani, ezt követően az áttérés nem lehetséges.

A kisvállalati adó (kiva) választásának felső értékhatára egymilliárdról hárommilliárd forintra nő - a kormány azt szeretné elérni, hogy az adónemet az eeedigin30 ezer helyett 40 ezer cég válassza. A legkisebb vállalkozások áfamentességének felső határa pedig nyolcmillióról tizenkétmillió forintra emelkedik. A kisvállalkozások ezzel a mellett, hogy összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, megszabadulnak az áfabevallás kitöltésének kötelezettsége alól is. Az adócsökkentések a hitelintézeteket is érintik: a bankadó felső kulcsa ugyanis 0,21 százalékról 0,20 százalékra csökken. Húszezer forintig pedig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Az egyszerűsítés jegyében most éppen öt adófajta szűnik meg. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadón kívül megszűnik a hitelintézeti különadó és a kulturális adó is. A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad.

Érdemi adminisztrációtól szabadítja meg a cégeket az, hogy 2019-től már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Több százezer egyéni vállalkozónak pedig az hozhat könnyebbséget, hogy számukra is elkészíti az adóhivatal a bevallási tervezetet.

A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára a transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén egyszerűsítést jelent.

A jelenlegi 1,8 százalékról 5,9 százalékra ugrik jövőre a késedelmes vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke, ezért a vállalkozásoknak célszerű maguknak korrigálni a hibát és nem várni a hatósági megállapításra. Jelenleg ugyanis a pótlék mértéke az alapkamat duplája, míg a jövőben az alapkamaton felül 5 százalékpont lesz.

Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege 2019. januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd. Emellett 2019 januárjától átalakul a rehabilitációs kártya használatának szabálya, így a járulékkedvezményt közvetlenül a munkáltató érvényesítheti.

Így járnak a nyugdíjasok

Folyatódik az öregségi nyugdíjasoknál a korhatáremelés: 2019-ben immár 64 év lesz a korhatár (a folyamat a 65 év eléréséig tart 2020-ban) - azaz most majd az 1955-ben születettek mehetnek nyugdíjba.

Bár továbbra is 28 500 forint marad az öregségi nyugdíjminimum, az általános nyugdíjemelés 2,7 százalék lett - a költségvetési törvény alapján. Így januártól 3500 forinttal, több mint havi 133 ezer forintra nő az átlagnyugdíj. Ez azt is jelenti, hogy a kormány kissé lemaradt, amikor ekkora mértéket tervezett be a 2019-as büdzsé 2018 nyári elfogadásakor. A kabinet akkoriban ugyanis 2,7 százalékos inflációval számolt 2018-ra (márpedig ennyivel kell emelni a nyugdíjakat is) - csakhogy az MNB ma már 2,9 százalékos inflációt vár jövőre, míg piaci elemzők 3-3,5 százalékos drágulással számolnak.

Anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezetek rendszere. A 2017. július 1. óta létező formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa a növekvő munkaerőhiányt a versenyszférában. Csakhogy 2019-től kezdődően megszűnik a versenyelőnyük, mivel bármelyik munkát vállaló nyugdíjas munkabéréből csak a 15 százalékos szja-t vonják le. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, a kormány e létszám érdemi emelkedésére számít.

Új rendszerben fogadják a betegeket a kórházak sürgősségi osztályain januártól. A cél, hogy perceken belül kiderüljön, az érkezőknek milyen ellátásra van szükségük, és a sürgősségire tényleg csak azok kerüljenek, akiknek erre van szükségük.

Jó év vár az autósokra

Jövő keddtől több új, 2018 folyamán átadott gyorsforgalmi és főúti szakasszal bővül a díjköteles utak köre. Így az e-matrica rendszerben a díjköteles úthálózat hossza az eddigi 1356 kilométerről közel 1380 kilométerre, a 3,5 tonna össztömeg feletti teherjárművekre érvényes e-útdíj rendszerben pedig 6880 kilométerről 6914 kilométerre nő (az elemi szakaszok száma utóbbi esetben az eddigi 2462-ről 2474-re változik). Emellett szigorodik a gépjárművek környezetvédelmi kategória besorolása. A legkedvezőbb díjszinttel rendelkező A‑kategóriába az eddigiekkel ellentétben már csak az Euro 5 vagy az ennél magasabb osztályú motorral felszerelt járművek kerülhetnek.

Minden autóst érint, hogy elindul a Mabisz e-kárbejelentő applikációja, így az eddigi papíralapú nyomtatvány, a kék-sárga néven ismert baleseti bejelentő mellett lehetőség lesz az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésre. Az alkalmazás egy könnyen használható szerkesztő modult is tartalmaz, melynek segítségével a felhasználók könnyen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása és a lokáció GPS-es meghatározása szintén hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

Januártól indul az úgynevezett jármű szolgáltatási platform, a rendszerben - a tesztüzem után - ingyen lekérdezhetőek lesznek a gépjárművek adatai. A Belügyminisztérium ugyanis egyesíti a különböző hivatalok gépjármű-nyilvántartási adatait. Így ezentúl rendszám alapján megtudhatóvá válnak az autó műszaki adatai, például a kilométeróra állása, a jármű baleseti "előélete", s elérhetőek lesznek az eredetiségvizsgálaton készült fényképek is. A rendszert az ügyfélkapun keresztül bárki, a jogcím igazolása és mennyiségi korlátozás nélkül igénybe veheti.

Sok spórolhatnak a vállalkozások, ha 2019 első napjától a készpénzes vásárlás helyett tartós bérlettel, operatív vagy nyíltvégű pénzügyi lízinggel szerzik be a személygépkocsikat. Az áfatörvény módosítása nyomán ugyanis egyszerűbbé válik az áfa visszaigénylése a céges autók bérleti, vagy adózási szempontból bérleti jellegűnek minősülő lízingdíjából. A magáncélra is használt céges autóknál ugyanis bevezették az 50 százalékos magánhasználat vélelmét, ennek igénylésével az érintetteknek nem kell vezetniük a jelentős adminisztrációs terhet jelentő útnyilvántartást ahhoz, hogy a lízingdíjakban megjelenő áfa felét levonhassák. Emellett a kkv-k a kamat akár teljes összegét levonhatják a társasági adóból.

Keddtől nagyot nőnek a tehergépjárművek útdíjai - az átlagos emelkedés 5,8 százalék. Legjobban a négytengelyes járművek gyorsforgalmi úton való haladása drágul, mégpedig kilométerenként 6 forint 60 fillérrel. A fuvarozói érdekképviseletek pedig bejelentették, hogy két számjegyű százalékos díjemelésre kényszerülnek a magyar fuvarozó vállalkozások jövőre az akár 30 százalékos mértéket meghaladó útdíj-emelés és egyéb költségnövekedések miatt.

Ehhez kell alkalmazkodniuk a cégeknek

Bár csak 2019. júliustól működik élesben az azonnali utalások rendszere, már januártól tesztelik a rendszert - ahogy az MNB fogalmazta "2019 januárjában megindulnak az országos rendszertagi tesztek". E megoldás révén új korszak kezdődik a magyarországi fizetésben, mivel a tízmillió forint alatti lakossági átutalások azonnal - öt másodpercen belül - megérkeznek majd az egyik bankszámláról a másikra - mindez a nap 24 órájában és a hét minden napján, akár ünnepnapokon is működik majd.. A bankoknak kötelező a részvétel.

Áramdrágulással indul az év

Január 1-től közel ötödével nő a cégek, intézmények állami áramtarifája és emelkednek a rendszerhasználati díjak is. Miközben az áremelkedés a lakosság által fizetendő díjakat nem érinti, addig a lakosságon kívüli kör számára újabb mintegy húsz százalékos drágulás lesz.

Ezentúl új bejelentési kötelezettség vonatkozik a stratégiailag fontos iparágakban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy "a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. E befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg. A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg.

Átlagosan 15 százalékkal csökkennek januártól az üres adathordozókra kivetett magánmásolási díjak. A mobiltelefonoknál 33 százalékkal csökken a korábbi nevén üreshordozó-díj, ami az ideinél 500-1600 forinttal alacsonyabb összegeket jelent. A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken - ezen belül a cd-knél 15, a dvd-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak, a memóriakártyák esetében nulla és 43,2 százalék közötti mértékű lesz a csökkenés.

A gazdálkodó szervezetek 2019. január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A cégkaput az elektronikus kapcsolattartás mellett a bevallások beküldésére és hivatalos dokumentumok letöltésére is lehet használni.

Januártól csökken a kötelező átvételi, valamint a prémium típusú támogatás időtartama az újonnan megállapítandó támogatási jogosultságú hazai napelemes beruházásoknál.

És eközben Európában

Január elsejétől hatályos egy új adónem Franciaországban, amelyet a digitális óriásvállalatok - köztük a Google és a Facebook - fizethetnek. A várakozások szerint az új adónemből évi 500 millió euró folyhat be a költségvetésbe. Bár Emmanuel Macron kormányának nem sikerült összeurópai digitális adócsomagot elfogadtatni, otthon lépnek. Az Európai Bizottság adatai szerint az internetes cégek átlagosan 9,5 százalékos effektív adókulcsot fizetnek Európában, szemben a "hagyományos" iparágak 23,2 százalékos adójával.

Miután Ausztria átalakította a családtámogatási rendszerének egy fontos elemét, a családi pótlékok összegét, januártól kevesebb pénzt kapnak az ott dolgozó magyarok is a gyerekeik után (akik nem Ausztriában élnek). A magyarok 44 százalékos csökkenéssel számolhatnak, azaz havonta és gyerekenként 68,5 eurót (nagyjából 22 ezer forintot) kaphatnak az osztrák államtól a magyar családok a Magyarországon élő gyerekeik után.

Az EU soros elnöki posztján Ausztriát Románia váltja 2019 első félévében. 2019. január 1-jétől egy éven át Plovdiv (Bulgária) és Matera (Olaszország) osztozik az Európa kulturális fővárosa címen.

Fontos maradt a sport

A kormány egy hirtelen döntéssel megszüntette a kulturális társaságiadó-kedvezmények (tao.) rendszerét a visszaélések nagy száma miatt, a tervek szerint helyette olyan pályázati rendszer indul, amelyben a szakminisztérium a korábbi kulturális tao nagyságrendjének megfelelő - 2017-ben 35-37 milliárd forint - támogatást biztosít. A sportcélú taónál pedig módosítottak, így például lehetővé vált továbbá, hogy az ilyen típusú támogatásokat a sportlétesítmények üzemeltetésére, fenntartására is igénybe lehessen venni.

Ezentúl még több pénzt kaphatnak az olimpiai érmesek. Egy törvénymódosítás nyomán ugyanis a 35 éves kortól járó olimpia járadéka nem lesz degresszíven korlátozva, hanem a sportoló valamennyi győzelme után a külön-külön számított majd összeadott teljes összegre, míg ezüst illetve bronzérem esetén azoknak 60 illetve 40 százalékára lesz jogosult.

Január elsejétől a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a Honvédelmi Minisztériumból, felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Tíz évvel, 40 évről 50 évre emelkedik a tartalékosok behívhatóságának ideje. Keddtől a kormány bevezetheti a honvédelmi veszélyhelyzet is.

A jelenlegi, papír alapú igazolványt januártól felváltja a Magyar Horgászkártya, ennek segítségével pedig fokozatosan elektronizálható a többi okmány is, például az állami horgászjegy vagy a területi jegyek. Mára a félmilliót közelíti a horgászok tábora.

Januárban bezár a 2012-ben nyitott Buddha-Bar Hotel Budapesten, miután a Mellow Mood-csoportnak a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződés lejárt a Klotild palotában. A bejelentés szerint az épületet olasz tulajdonosa értékesíti.

Van, ami nem változik

Nem drágul a tömegközlekedés: a MÁV, a Volánok és a BKK is tartják a jelenleg tarifákat. A kormány döntése szerint a szemétdíj összege jövőre is változatlan marad, de költségvetési forrásból milliárdokkal kell kisegíteni a súlyosan veszteséges kukaholdingot.

Haladékot kaptak a kúttulajdonosok. Az eredeti határidő szerint ugyanis 2018. december 31-ig lehetett volna a több százezer engedély nélkül fúrt, ásott kutat legalizálniuk a telektulajdonosoknak - ám ez a gyakorlatban nem történt meg. A kormány végül az utolsó pillanatban 2020 végére tolta ki a határidőt.