Stagnáló munkaerőpiaci várakozásai vannak 2025-re a vállalkozásoknak. A cégek nem fogalmaznak meg olyan terveket, amelyek jelentős változásokat hoznának a munkaerőpiacon – mondta Nábelek Fruzsina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) szakmai igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai rendezvényén, ahol ismertette az általuk készített reprezentatív kutatás eredményeit. 

Mintegy 25 százalékos többségben vannak azok a vállalkozások, amelyek 2024-ben az üzleti helyzetüket jónak ítélték meg, a romló üzleti helyzetről beszámoló vállalkozásokhoz képest. A 2025-ös év első félévére pedig a vállalkozások 33 százaléka fogalmazott meg optimista várakozásokat, de ez a pozitív hangulat mindig jellemző az év elején, tette hozzá a szakmai igazgató.

Az MKKIK Munkaerőpiaci Prognózis kutatása szerint a keresletcsökkenést tartják a vállalkozások a legnagyobb problémának, ami többek között a rendelésállomány és a beruházások csökkenését hozza magával.

Kapcsolódó

Kelet-Magyarországon nagyobb munkaerő-bővítés jöhet

Országosan 22 százalékpontos többségben vannak azok a cégek, amelyek 2025-ben létszámbővítést terveznek, a létszámot csökkentőkkel szemben. Ez az adat hasonló a 2024 első félévében megfogalmazott 21 százalékpontos többséghez képest. Néhány vármegye adatai azonban kiemelkednek, Somogy (40 százalékpont), Szabolcs-Szatmár-Bereg (39 százalékpont) és Tolna vármegye (35 százalékpont), ahol 2025-ben jelentősebb a létszámnövekedést váró vállalkozások aránya. Viszont Győr-Moson-Sopron vármegyében (9 százalékpont), a Közép-dunántúli régióban és Pest vármegyében pedig átlag alatti létszám várakozásokat mért az MKIK GVI a munkaerőpiaci prognózisában.

Végzettségek szerint a legnagyobb kereslet a szakképzett fizika dolgozók és a diplomás szellemi munkaerő esetében van.

A szakmai igazgató kiemelte: a vállalati várakozások optimistábbak annál, ami ténylegesen megvalósul. Így a korrigált becslés szerint 2025-re 1,1 százalékos visszaesést mértek, ez egy enyhe foglalkoztatottsági visszaesést jelenthet.

A versenyszférában 1,4 százalékos bővülési terveket fogalmaznak meg 2025-re a cégek.

Ágazatok szerint az alapvetően jobb üzleti helyzetben lévő szektorok, mint a szolgáltató szektor 2,2 százalékos bővülést vár, az építőipar és a kereskedelem stagnáló tendencia előtt állhat, a mezőgazdaságban pedig a foglalkoztatottság csökkenését mutatják a kutatás adatai.

Kép: Economx

A külföldiek foglalkoztatását a cégek 2,3 százaléka tervezi. De Komárom-Esztergom megyében például a cégek 3,7 százaléka. Ez nem tűnik nagy aránynak, de jelentős különbségek vannak az ágazatok között is – sorolta Nábelek Fruzsina. 

Kép: Economx

A nagyvállalatok körében a külföldieket foglalkoztatók aránya 50 százalékos, a kis-és közepes vállalkozások (kkv) esetében pedig körülbelül a cégek negyede alkalmaz külföldit, ez a statisztikai hivatal adatai alapján 100 ezer munkavállalót jelent. Itt írtunk arról, hogy mégsem küldik haza a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalókat, hiába mondta azt korábban a miniszterelnök, hogy ha lejár a szerződésük, akkor hazaküldik őket.

De visszatérve a kutatáshoz, a pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya 6,5 százalék körüli, ami 2021 óta stagnálást jelent.

A külföldi munkavállalókat és a pályakezdőket alkalmazó cégek elsősorban a munkaerőhiány csökkentése miatt döntenek az utóbbi két típusba tartozó munkavállalók alkalmazása mellett – emelte ki a szakmai igazgató.

Jelenleg 20 százalék körül van azoknak a cégeknek az aránya, amelyek munkaerőhiánytól szenvednek.

Ilyen végzettséggel rendelkezőket keresnek a cégek: 

  • villamos gépekhez és készülékekhez értő műszerészt; 
  • kőművest;
  • hegesztőt;
  • lángvágót;
  • bolti eladót;
  • szakácsot;
  • lakatost; 
  • és kamionsofőrt;

Stagnálás várható a munkaerőpiacon

Magyarországon 2023 szeptemberétől folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma, jelenleg 100 ezer fővel kevesebben dolgoznak, mint 2023-ban, a munkanélküliségi ráta a korábbi 3,2 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, ugyanakkor némi javulást már 2024 decemberében tapasztaltak – mondta Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. 

Úgy fogalmazott: komolyak a vállalkozások várakozásai a külpolitikai és külgazdasági helyzet alakulása miatt. Ilyenkor év elején az optimistább várakozások évről évre megjelennek a cégeknél. Kiemelte, hogy a férfi foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent 2024-ben, még inkább keresik a vállalkozások a szakképzett munkaerőt. A LIGA elnöke arról is beszélt, azt tapasztalják, hogy csökken az értéke a szakképzetlen munkaerőnek. 

A munkanélküliség alakulása mellett figyelni kell arra is, hogy az elmúlt tíz évben bár folyamatosan csökkent a munkanélküliség, mégis nő a betöltetlen állások száma. 2022-ben 100 ezer betöltetlen álláshely volt, mára a piaci szektorban 45 ezer főt keresnek, a közszférában pedig 23 ezer betöltetlen álláshely van.

2025-ben stagnálni fog a munkaerőpiac és lényegesen nem fog emelkedni a foglalkoztatottak száma

– véli a LIGA elnöke.

Mutat némi lazulást a korábbi feszes munkaerőpiac, és hiányzik egy komoly állami szerepvállalás a képzések és átképzések tekintetében is, emelte ki Mészáros Melinda. A piac további működését befolyásolja, hogy az elmúlt években a magas árak velünk maradtak, a bérek pedig ezt nehezen tudják lekövetni. 

Kérdésre válaszolva Mészáros Melinda elmondta, hogy tavaly a megszűnő vállalkozások száma 35 ezer körül alakult, az újonnan alakultaké 23-24 ezer körül volt. 

A mikro- és kisvállalkozások lesznek az áldozatok

A kis és közepes vállalkozások (kkv) tömeges ellehetetlenülése a költségek növekedése miatt folytatódhat 2025-ben is, utalt a jelentős minimálbér-emelésre Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének országos elnökhelyettese. Nehéz kimondani, de ennek az erőltetett minimálbér növekedésnek a mikro- és kisvállalkozások lesznek az áldozatai.

Problémaként jelölte meg, hogy minden évben 30 ezerrel kevesebb a munkavállalók száma a  demográfiai változások miatt. A megoldásokkal kapcsolatban Gazsi Attila elmondta, hogy nem csak a munkaerő-kölcsönzés, de a diákmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, valamint a home office alkalmazása főleg a Z-generáció esetében enyhítheti a munkaerőpiaci problémákat.

Nemek között bérfeszültség

A tavalyi év harmadik negyedévében a férfiak havi bruttó átlagkeresete 15 százalékkal magasabb volt, mint a nőké; az eltérés az előző év azonos időszakához képest valamelyest csökkent, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. 2024 harmadik negyedévében a férfiak bruttó átlagkeresete 676,9 ezer forint volt, a nőké 588,9 ezer forint. A nemek közötti kereseti különbség mögött a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak. Például a foglalkozás jellege, a ledolgozott munkaidő, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza szerinti összetétel eltérése is. A nők keresete intenzívebben nőtt, mint a férfiaké, amihez a tanári és egészségügyi szakdolgozói béremelések is hozzájárultak, illetve hatással volt a bérek emelkedésére a fizikai munkavállalók körében – főként a feldolgozóiparban mért – visszafogottabb bérnövekedés is.