Több európai ország is próbálkozik a heti négynapos munkavégzés bevezetésével, változó eredménnyel - írja a Magyar Nemzet. Legutóbb Belgium döntött arról, hogy megteremti a lehetőségét annak, hogy a péntek is pihenőnap lehessen. Az alkalmazottaknak hétfőtől csütörtökig kellene ledolgozniuk a hétfőtől péntekig tartó munkahetet, ami a napi munkaidő 10 órára növelésével érhető el.
Ez előnyös azoknak az elsősorban szellemi munkakörben dolgozóknak, akik az otthoni vagy részben otthoni munkavégzésük során hajlamosak a munkaidő leteltével is folytatni a munkát, ami a távmunka egyik nagy veszélyforrása. Rosszabbul járnak viszont azok, akik nem tudnak otthon dolgozni, illetve túl sok lehet a tíz óra azoknak, akik megterhelő fizikai munkát végeznek vagy váltott műszakban – vagy éjjel, vagy nappal – dolgoznak.
Spanyolországban kétéves próbaidőszak tapasztalatait követően döntenek a rövidebb munkahétről. A spanyolok úgy vezetnének be négynapos munkahetet, hogy a heti munkaidő is csökkenne. Ez ugyanakkor sok munkavállalónak elfogadhatatlan lépés lenne, mivel a fizetések is csökkennének. Nagy-Britanniában is kísérleti program indul azzal a feltétellel, hogy a bérek nem csökkenhetnek.
Az európai munkáltatói képviseletek egyetértenek azzal, hogy komoly vállalati és összességében gazdasági visszaesést okozna, ha elvennének egy munkanapot. A szakszervezetek szerint az 1970-es évekig a termelékenységgel párhuzamosan emelkedtek a bérek is. Az elmúlt fél évszázadban ugyanakkor a bérnövekedés elmaradt a termelékenység élénkülésétől, vagyis a profit nőtt, amelyből a munkaidő-veszteség kompenzálható lenne.