Matolcsy szerint a külső húzóhatások gyengülését belső „pörgéssel” lehet ellensúlyozni (a tavaly a GDP növekedéséhez jelentősen hozzájáruló ipari export növekedése idén ugyanis lényegesen lassul, Matolcsy 5 százalékra számít). Szerinte a gyorsítás nem terheli a költségvetést, és nem veszélyezteti az egyensúlyi pozíciókat. Varga Mihály pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a kétéves büdzsét nem kell módosítani, elegendő költségvetésen kívüli forrásra számíthatnak. Az élénkítés elsősorban infrastrukturális beruházásokra vonatkozik. A közlekedési tárca által összeállított csomagban 200 milliárd forint értékű olyan beruházást jelöl meg, amelyek – az útfejlesztések már elfogadott ütemezésén felül – jövőre megindíthatók. A finanszírozást illetően a gazdasági miniszter utalt az Európai Unió társfinanszírozói szerepére, emellett megemlítette a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. forrásait, konkrétan a már korábban nyilvánosságra került 180 milliárdos kötvénykibocsátást. A lakásberuházások gyorsítását is tervezi a kormány, ezt a kamattámogatás mértékének növelésével támogatná: a felhasználónak a tervek szerint az eddigi 8 helyett 6 százalékot kell fizetnie. Emellett a bérlakásprogramot is felpörgetnék azzal, hogy ahhoz a költségvetési források mellett az MFB forrásait is igénybe vennék. A pénzügyminiszter további társaságiadó-kedvezményeket helyezett kilátásba: a beruházási adókedvezmény, illetve -mentesség határát a mostani 10 millió forintról - szándékaik szerint jövő január 1-jétől - 30 millióra emelnék. Az infrastrukturális beruházások gyorsítása - amely alapvetően az építőiparban jelentkezik - kétségkívül hat a növekedésre, ám a hatás mértéke nem túl jelentős, mivel az építőipar súlya a GDP-ben meglehetősen csekély – vélekedett Kovács György, a DG Bank elemzője. Megítélése szerint a kulcskérdés az, hogy tartós lesz-e a válság, avagy sem. Tartós válság esetén vélhetően nem teljesülnek a költségvetés bevételi tervei, nőhet a hiány, ami megbonthatja az egyensúlyi pozíciókat. A DG Bank egyébként „alapértelmezésben” nem a válság elhúzódására számít. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető elemzője érthető lépésnek tartja az élénkítést, ám kérdés, hogy a – hat és fél hét múlva kész – részletes csomag mennyi valóban új elemet tartalmaz. Megítélése szerint a gyorsító csomagok hatása általában meglehetős késéssel jelentkezik, ezért a jövő év közepe előtt nem vár érzékelhető változást. Az egyensúlyi pozíciókat az élénkítés nem feltétlenül befolyásolja, mert a magasabb bevételeket el is költik, így a hiánynak emiatt nem kell nőnie.