Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt mondta, ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem pereli be André Goodfriendet, leváltja őt az adóhatóság éléről. A kormányfő egyben felszólította az amerikai ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé. "Álljon ki, legyen férfi, és vállalja, amit állít" - mondta a kormányfő.
Rogán hétfőn közölte: a diplomatát küldő állam, jelen esetben az Egyesült Államok kormánya lemondhat diplomáciai képviselőjének joghatóság alóli mentességéről, így a diplomata perben bizonyíthatja igazát, ráadásul ezt úgy is megteheti, hogy akár még a jogkövetkezményeket sem kell vállalnia - magyarázta.
"Mi csupán annyit kérünk, hogy legyen egy olyan magyarországi eljárás, ahol a bíróság előtt bebizonyosodik: az amerikai nagykövetségnek vagy Vida Ildikónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének van igaza" - mondta Rogán.
Szavai szerint ha André Goodfriend komolyan gondolja ezt az ügyet, és be akarja bizonyítani, nem alaptalanok az állításai, akkor személyesen kérheti az Egyesült Államok kormányánál, hogy "szeretne bíróság elé állni", ezért tegyék lehetővé a bírósági eljárást.
A frakcióvezető hozzátette, szerinte ha ilyen helyzet előfordulna külföldön a magyar állam valamely diplomatájával, akkor a Külügyminisztérium hozzájárulna ahhoz, hogy az adott állam hatóságai és bírósága előtt bizonyítsa igazát.
Goodfriend is válaszolt
Goodfriend az elhangzott véleményekkel kapcsolatban a Twitteren annyit közölt: az Egyesült Államok és Magyarország között kiváló a jogi együttműködés, beleértve a kölcsönös jogsegély-egyezményt. Az Index szerint a bejegzés két linket is tartalmazott.
Az egyik egy 2009-es emlékeztető Balázs Péter akkori magyar és Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszterek beszédeiről, melyeket egy kétoldalú jogsegély-megállapodás aláírásakor mondtak. (Ezt a megállapodást még 1994-ben írta alá a két ország, itthon 1997-ben hirdették ki, aztán volt egy módosítás, és ennek a jegyzőkönyveit cserélték ki 2009-ben a külügyminiszterek.)
A másik dokumentum pedig egy jogi útmutató arról, hogyan kell eljárnia az amerikai bíróknak abban az esetben, ha külföldi jogsegélykérelem érkezik hozzájuk.
A Századvég is szakértett
A bécsi egyezmény alapján a diplomáciai képviselőt küldő állam lemondhat a diplomatáját megillető jogi mentességről - mondta Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója hétfőn az MTI-nek.
Orbán Balázs szerint diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény szabályozza a diplomáciai képviselők jogi "immunitásának" kérdését, rögzítve, hogy a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól, azaz - néhány polgári jogi kivételtől eltekintve - nem indítható ellene eljárás. Ennek oka, hogy az államok nem ítélkezhetnek egymás felett - magyarázta, jelezve, hogy ebben az esetben a diplomáciai képviselő nem mint személy, hanem mint "szuverén", a delegáló állam képviselője jelenik meg az adott országban.
A kutatási igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a küldő állam lemondhat diplomáciai képviselőjének mentességéről. Ennek módja az államközi gyakorlatra van bízva - egy szóbeli jegyzékben is megtörténhet -, de a diplomáciai védelemről való lemondásnak mindig "kifejezettnek" kell lennie, vagyis kifejezetten az adott üggyel összefüggésben kell megadni - közölte a jogász. A diplomatának nyilvánvalóan kötelessége jelezni az őt delegáló ország kormányának, hogy személyével kapcsolatban milyen helyzet merült fel a fogadó országban, de a döntés joga a küldő államé - tette hozzá.
Orbán Balázs megjegyezte, a diplomáciai mentességről való lemondás "nem annyira ritka, mint gondolnánk", de elsősorban közrendi cselekmények - például ittas vezetés, közlekedési szabályok megsértése - esetén a gyakoribb. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az ominózus magyarországi, a beutazási tilalommal kapcsolatos ügyben ez "nyilván politikai mérlegelés kérdése az Egyesült Államok részéről".