„Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Ezért épült az elmúlt évtizedben kétszáz új templom, virágzik régi pompájában az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a két Vigadó, ezért újultak meg a vidéki kastélyok, várak. Ezért hozunk létre újat a Magyar Zene Házával, a Néprajzi Múzeummal vagy a Debreceni Csokonai Fórummal. Ezért állítjuk helyre a budai Várnegyedet és ezért alakítunk közösségi tereket a legkisebb településeken is – sorolta a példákat az államfő – olvasható az MTI közleményében.
Mint mondta, ehhez már csak az kell, hogy legyen, aki átadja, s legyen, aki átveszi a gazdag örökséget.
A kultúra bölcsője is a család. A magyar kultúráé és az európai kultúráé. Az európai kultúra is a családban gyökerezik.
– hangsúlyozta.
Az élet utat követel magának
Vészterhes időkben járunk, a járványok, természeti és gazdasági csapások, háborúk útját akarják állni az életnek, véget akarnak vetni a gyarapodásnak, meg akarnak fosztani a biztonságtól, ki akarják tépni belőlünk a reményt – hangsúlyozta Novák Katalin.
Kiemelte: az élet azonban utat követel magának, az óvóhelyeken is születnek kisbabák, a növekvő árak mellett is ádáz küzdelem zajlik a jobb életért, a művészek nem szűnnek meg alkotni.
A kultúra éltet és reményt ad. Képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Emlékeztet bennünket arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell
– mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor nem valami elszigetelt, különös képződményt próbálunk Európának bemutatni. A különösben az egyetemest, a közös európai kultúrát ünnepeljük.
A horvát köztársasági elnök vendégségben
Hozzátette: ezért lehet ma velünk Horvátország köztársasági elnöke, aki vendégségbe jött, haza, hiszen a horvát és a magyar kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz. Az olyanok életművei, mint Zrínyi Miklós, Miroslav Krleza, Verancsics Fausztusz, Manuel Strlek vagy éppen közös királyunk, Könyves Kálmán azt a közép-európai kulturális gazdagságot fejezik ki, mely a politikán, a gazdaságon túlmutatóan alapozza meg stratégiai szövetségünket.
Abban a meggyőződésben ünnepelünk együtt, hogy Európának legalább annyira szüksége van ránk, mint ahogyan nekünk is szükségünk van a nemzetek erős, a mainál sokkal erősebb Európájára. S szükség van a többiekre is, a Balkán népeire és nemzeteire, akikkel sorsközösségben szenvedtünk évszázadokon keresztül
– hangsúlyozta Novák Katalin.
Kiemelte: ha voltunk is egymásnak olykor ellenfelei, ma a kölcsönös előnyök jegyében működünk együtt. Magyarország küzd azért, hogy ők ne csak lélekben, kultúrában, életérzésben tartozzanak a közös Európánkhoz, hanem jogi, gazdasági értelemben is. Az egyesülés nem beolvadás, visszük, tartjuk, gyarapítjuk ezután is az elődök örökségét, gazdagítva Európát.
Mindegyik nemzet egy-egy önálló hang
A köztársasági elnök hangsúlyozta: Európában a németek, franciák, olaszok, skandinávok, a közép-európaiak, horvátok és magyarok mellett a szerbeknek, montenegróiaknak, koszóvóiaknak, észak-macedónoknak, albánoknak vagy Bosznia-Hercegovina népének és kultúrájának is helye van. Mindegyik nemzet egy-egy önálló hang, egy-egy sajátos hangzás, a harmónia végül mégis velük együtt lehet tökéletes. „Főképp, ha tudjuk, hogy a karmester nem Brüsszelben, nem is közöttünk, hanem valahol magunk felett, az egek magasságban van” – jegyezte meg.
Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa a különöst és közöst jeleníti meg nemcsak történetében, hanem jelenében is: királynéi Európát hozták, a magyarok világát vitték Európa más országaiba – mondta, hozzáfűzve: a kereszténység, a Veszprémi Főegyházmegye kultúrateremtő ereje mindig is az egyetemes isteni és emberi értékekből táplálkozott.
„Így vagyunk magyarok, európaiak és közép-európaiak, keresztények és az egyetemes emberi értékek letéteményesei: emberek, akik családban akarják élni az életüket, s saját városuk, vidékük, országuk büszke lakóiként” – fogalmazott Novák Katalin.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program nyitánya mellett a magyar kultúra napjának előestéjét, nemzeti imádságunk megszületésének 200. évfordulóját is ünnepeljük.
Hozzátette: Kölcsey kis szatmári faluban írt költeménye, a Himnusz igazán csak a magyar lélekben rezonál, ezzel ünnepeljük győzelmeinket, siratjuk el vereségeinket, fejezzük ki reményünket a jobb közös jövőnkre, s még nagy halottjainktól is ezzel búcsúzunk.
Egymás kölcsönös megértése
Sokkal több az, ami Európa nemzeteit összeköti, mint ami elválasztja – jelentette ki a horvát köztársasági elnök a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megnyitóján.
Zoran Milanovic azt mondta: az Európa kulturális fővárosa cím célja kiemelni az uniós tagországok kulturális gazdagságát, valamint elmélyíteni az európai polgárok körében az azonos kulturális térhez való tartozás érzését, elősegítve egymás kölcsönös megértését.
Ugyanakkor a projekt célja annak a tudatnak a fejlesztése is, hogy az európai kulturális tér különböző államok és városok közös hozzájárulásának eredménye – fogalmazott a horvát államfő. Zoran Milanovic hozzátette: ez különösen vonatkozik Közép-Európára, amelynek jellegzetesen összetett történelme van és ez mély nyomot hagy a kultúrán is.
A veszprémi várkapitány
Szólt a horvát Verancsics Faustusról, akit 1579-ben kineveztek veszprémi várkapitánnyá. Örvendetesnek nevezte, hogy az ő életművét is felismeri a veszprémi EKF-program mint az európai szellemiség mintájául szolgáló példát. Ugyanis ékesíti mindazokat, akik más nyelvek ismerete révén túllépik saját országuk határait, értelmük határának fejlesztésével és másokkal folytatott párbeszédek segítségével pedig előítéleteiket is felszámolják.
Emlékeztetett: Verancsics Faustus 1595-ben megírta és kinyomtatta Európa öt legnemesebb nyelvének szótárát, amelyben a latin, az olasz és a német mellett egyenrangú helyet foglalt el a horvát és a magyar nyelv is. Ez volt a horvát és egyben a magyar nyelv első szótára is – jelezte Zoran Milanovic.
A kultúra összefüggéseiben a klímaváltozásról
A horvát államfő üdvözölte, hogy a veszprémi EKF programban a klímaváltozás kihívásával is foglalkoznak. Kiváló alkalomnak nevezte, hogy a kultúra összefüggéseiben is kiemeljék ezt a kérdést és a polgárokban még inkább tudatosuljon, mekkora gazdagságot veszíthetünk, ha elmarad a kellő időben való cselekvés.
Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa videóüzenetében rámutatott arra, hogy az ünneplés éppen időszerű, hiszen közvetlenül megelőzi a magyar kultúra napját.
A megfelelő pillanat arra, hogy megünnepeljük az önök kulturális örökségének egyedülálló gazdagságát és polgáraik ragyogó tehetségét
– fogalmazott, hozzátéve: az emberek a kultúra alakítói és termékei is egyben.
A biztos kiemelte, hogy a veszprémiek közössége képes mindent közösen elérni, csak ők tudhatják, hogyan lehet legjobban kiaknázni a kulturális közösség és az összes többi helyi szereplő közötti szinergiákat az oktatástól az innovációig vagy az ifjúság ügyétől a sportig.
Mint mondta, Veszprémben a fenntarthatóság egy olyan téma, amely képes hidat teremteni a művészek és a tudósok között, a Balaton ökológiai kérdéseinek közös tanulmányozáshoz.
Bakony-Balaton, mint közös kincs
Porga Gyula, Veszprém polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a szervezők a programsorozat előkészítésekor mindvégig hittek az összefogás erejében.
A Bakony-Balaton régió közös kincsünk, melynek ápolásában Veszprém kiemelkedő szerepet vállalt. A város az évtized végére a harmónia, a magas életminőség, az erős közösségek városa szeretne lenni – hangsúlyozta.
Porga Gyula kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság akár le is téríthették volna Veszprémet a fejlődés útjáról, de mindvégig kitartottak céljaik megvalósítása mellett. Mint mondta, a megkezdett útnak azonban még korántsincs vége. A veszprémi polgármester szavai szerint elismeréssel tartoznak az elődeiknek, hiszen az elnyert cím az eddigi tettek elismerését is jelenti.