Az IDEA Intézet 2021. szeptember 30. és október 9. között készített közvélemény-kutatása megvizsgálta , miként vélekednek a választópolgárok a Magyarországon már ciklusok óta működő rezsicsökkentés témakörében. Az eredmények megerősítették azokat az előzetes várakozásokat, miszerint a kormánypártok támogatói jobban ragaszkodnak a hatósági árszabályozás védelméhez, az ellenzéki szavazók viszont inkább ennek az állami intézkedésnek a kockázatait látják.

Az elmúlt hónapokban érzékelhetővé vált európai energia(politikai) válság felerősítette a regnáló kormány egyik fő, a 2022-es választásra szánt kampányüzenetét - „a rezsicsökkentést félti az aktuális uniós döntésektől” - ám annak ellenére, hogy egy jól, régóta ismert témáról van szó - ami mindenkit érint - egy igen összetett problémát kellett értékelniük a válaszadóknak.

Kapcsolódó

A kormánypártok egy, a globális energiaár-növekedéstől függetlenített szolgáltatást kínálnak, miközben az ellenzék narratívája a probléma ellenére a kormányzati megoldás fenntarthatatlan jellegét hangsúlyozza. Ahogy az más környezetvédelmi kérdések esetében is előfordult: a kormánypártok szocializálták a szavazóikat a saját értelmezésük elfogadására.

Legalábbis ez látszik abból, hogy a Fidesz-KDNP szavazó válaszadók 64 százaléka úgy gondolja, hogy a mindenkire általánosan vonatkozó rezsicsökkentés fenntartható és megfelelő védelmet nyújt az áremelkedésektől.

 

Kép: IDEA Intézet

Az ellenzéki szavazók kis többséggel (51 százalék) viszont éppen ellenkezőleg: piacidegen politikai technikának tartja a hatósági árszabályozás rendszerét, ami megnehezíti az Európai Unió által szorgalmazott zöld átállást.

A felméréssel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy párt-hovatartozástól függetlenül minden vizsgált csoportban jóval 10 százalék fölött van azok aránya, akik igazságtalannak tartják az ár maximalizálásnak a hatását, tekintettel, hogy a szegényebb és a gazdagabb fogyasztók között előbbi nem tesz érdemben különbséget.

A módszertan

Az IDEA Intézet a felmérést 2021. szeptember 30 és október 9. között végezte, a teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.

A rezsicsökkentés kérdése joggal kapcsolódik egymáshoz nemzeti és uniós szinten a megkérdezettek gondolkodásában. Az elmúlt hónapokban az EU egyértelművé tette, hogy a fogyasztóknak részt kell vállalniuk a károsanyag-kibocsátásuk ellentételezéséből. A környezetvédők által régóta szorgalmazott fordulat elsősorban egy olyan életmódváltást szeretne előidézni, ami a lakhatásra és a közlekedési formákra tekintettel értékelné ökológiai lábnyomunkat.

Ebből eredően az IDEA Intézet azt is vizsgálta, hogy az EU által szorgalmazott környezetvédelmi szigorítások korlátozhatják-e hazánk növekedési terveit. Ebben az esetben is azt a már korábban tetten érhető törésvonalat tapasztalhattuk, ami a két ellentétes politikai oldalt a rezsicsökkentés hatásainak megítélésében is jellemezte.

 

 

 

Kép: IDEA Intézet

A kormánypári támogatók többsége szerint az EU túl gyorsan állna át a mind zöldebb gazdaságra, aminek következményeit elsősorban csak a gazdagabb országok lakosság a képes megfizetni. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai közül 28 százalék a felgyorsított ritmus mellett is azt látja, hogy támogatás is jár a zöldebb fogyasztási rendszer kialakításához, így a feltételeket se érzi igazságtalannak.

Az ellenzéki szavazók 69 százaléka jogosnak érzi az EU környezetvédelmi elvárásait és csak 13 százalékuk gondolja ezt a reformot eltúlzottan gyorsnak.

Összességében elmondható, hogy viszonylag magas azoknak az aránya, akik a kérdés kapcsán nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni. A megkérdezettek valamivel több mint negyede nem tudta megítélni, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék álláspontja a relevánsabb. A bizonytalanok csoportjában nagyobb közpolitikai tartalékai vannak az ellenzéknek olyan tekintetben, akik inkább elfogadhatónak tartanak egy érdemi zöldítést, akár a rezsicsökkentés módosítása árán is.

Előbbi csoport 27 százaléka reformálhatatlannak, rossz politikai technikának tartja a rezsicsökkentést. Több mint felük érzi úgy, hogy a felpörgetett zöldítéshez megfelelő kompenzációt is biztosít az EU, így a dráguláskor a szegényebb rétegek megfelelő támogatásban részesülhetnek.