A háborús helyzet eszkalálódása esetén akár 500 milliárdot, a GDP 1 százalékát is kiteheti a büdzsében a rezsicsökkentés fenntartása, mivel a lakosságnak ugyan nem jelentenek pluszterhet a növekvő energiaárak, az állami érdekeltségű energiaszolgáltatók azonban továbbra is piaci áron szerzik be, az ő veszteségeiket pedig a költségvetésből kell fedezni. Ennek ellenére az elemző úgy látja, hogy tartható az idei hiánycél.
Alapforgatókönyvünkben 5,5 százalékos GDP-arányos deficittel és 1,5 százalékpontos adósságcsökkentéssel számolunk, de benne van a pakliban, hogy ennél is dinamikusabb legyen az adósság leépítése. Az sem elképzelhetetlen, hogy akár a 75 százalék alá benézzen 2022 végére az adósságszint. – tette hozzá Virovácz Péter a napilapnak.
Véleménye szerint az orosz–ukrán háború elhúzódásával olyan gazdasági károk keletkezhetnek, amelyek a magyar növekedést is akár 1-2 százalékponttal visszafoghatják. Ebben az esetben az adósságpálya is módosulhat.
Minden esély megvan arra, hogy az idén a vártnál nagyobb mértékben csökkenjen a GDP-arányos államadósság, az 5 százalék fölötti növekedés és a 7-8 százalékos infláció hatására akár a bruttó hazai termék 74 százaléka alá is benézhet a hazai adósságszint – véli egyelőre Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A kormány a 2022-es költségvetést még 79,3 százalékos adósságrátával tervezte, majd a tavaly decemberi zárolás után is csak 77 százalékra módosította idei célkitűzését.
Virovácz Péter mutatott rá, hogy ezek a forgatókönyvek még az orosz–ukrán háború kitörése előtt készültek, a konfliktus elhúzódásával azonban olyan gazdasági károk keletkezhetnek, amelyek a magyar növekedést is akár 1-2 százalékkal visszafoghatják. Ebben az esetben az adósságpálya is újfent módosulhat.
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.