A nemzetközi sajtó bő terjedelem foglalkozik a bevándorlási kvótákkal kapcsolatos európai bírósági döntéssel és az arra adott magyar és szlovák reakciókkal. A Financial Times (FT) szerint Magyarország áll az EU menekültpolitikáját elutasító keleti tagállamok élén.

A pénzügyi lap portálja idézi Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai keresetlen megjegyzéseit a felelőtlen döntésről, amely erőszakot tesz az európai jogon és értékeken. A bíróság gyakorlatilag nyíltan legitimálja, hogy az EU hatalmat gyakoroljon az uniós tagországok felett.

Kapcsolódó

Az FT ez követően emlékeztet arra, hogy a perben Budapest gyakorlatilag azt utasította el, hogy 1249 menekült EU-s menekültkérelmét a magyar kormányzati apparátus bírálja el. Az érintettek pozitív eredmény esetén oda utazhattak volna az unión belül, ahova akartak volna. Ugyanakkor a magyar kormányhoz hasonló álláspontra helyezkedett a prágai, a pozsonyi és a varsói vezetés.

Beszéltek róla

A pénzügyi portál arra is emlékeztet, hogy Angela Merkel német kancellár kihívójával, Martin Schulzcal folytatott vasárnapi tévévitájában az európai szolidaritás visszautasításával vádolta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és kormányát. Gyakorlatilag a Magyarországról 2015 nyarán továbbindult menekültáradat késztette határnyitásra a berlini vezetést.

Az FT-nek nyilatkozó elemzők szerint a bírósági döntésnek vegyes hatása lesz az Orbán-féle vezetésre. A portál idézi Krekó Pétert, a Political Capital elemzőjét, aki szerint részben segít neki abban, hogy megerősítse a mögötte felsorakozó választók támogatását. Brüsszelt még inkább úgy fogják beállítani, mint amely el akarja árasztani Európát menekültekkel.

Ugyanakkor erősíteni fogja Orbán diplomáciai elszigeteltségét is. Ennek első jele, hogy szlovák kollégája, Robert Fico nem nyitott új frontot a bírósági döntés nyomán, amivel tovább gyengült a visegrádi országok egysége.

Fél év múlva jöhet a bírság

Az FT és vele összhangban az amerikai AP hírügynökség is kiemeli, hogy az Európai Bizottság kész folytatni a harcot a menekültkvóták ügyében. Az ezzel kapcsolatban indult kötelezettségszegési eljárás következő szakaszában ismét a bíróság elé kerülhet a vita.

Az Európai Bíróság álláspontja szerint a menekültek elosztásáról 2015-ben hozott döntés jogszerű, a magyar kormány azonban visszautasítja, hogy engedelmeskedjen ennek a döntésnek, ezért az ügy visszakerülhet a bíróságra, amely (ha a felek ragaszkodnak az álláspontjukhoz) bírságot szabhat ki - idézte az FT Nagy Boldizsárt a budapesti CEU professzorát. A történetnek ez az epizódja nagyjából fél év múlva - éppen a parlamenti választások előtt - kerülhet színre.

Csúnya EU

A New York Times arra használta fel a bírósági döntéssel és a rá adott reakciókkal kapcsolatos hírt, hogy lengyel és magyar magánemberek véleményét idézze az EU-ról. Az elismerő megszólalások mellett jó páran hangot adtak különböző okokra visszavezethető csalódottságuknak.

Egy 64 éves nyugdíjas magyar villamosmérnök szerint az EU csak azt a demokráciát ismeri el, amely a vezetőit a hatalomba segíti. A magyar és a lengyel választók döntése ugyanolyan demokratikus, mint a francia vagy a német szavazóké, ám az unió az előbbi országok választott kormányait bünteti, míg az utóbbiakét nem.

Ők a hibásak!

Egy 74 éves magyar iró-szerkesztő asszony szerint az EU a hibás azért, hogy az uniós támogatásokat sok helyen értelmetlen presztízsprojektekre - például városközpontok csinosítására - szórták el, mert Brüsszelben döntik el, mire költhető a pénz. Szerinte az Orbán-kormány nem veszélyezteti a demokráciát, csak ki akarja javítani közigazgatás hibáit.

Egy 32 éves karmester viszont úgy látja, hogy a kormány oly mértékben dominánssá vált a médiában, hogy már nem lehet értelmes vitákat folytatni. Egy 31 éves auditor pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarok abban bíztak a rendszerváltáskor, hogy életszínvonaluk elérheti legalább az olaszokét vagy a spanyolokét. A jelenlegi kiábrándultság és ellenállás oka az, hogy ez nem teljesült.

Jöhet a halál

A legélesebben azonban talán egy 33 éves varsói televíziós technikus fogalmaz. Rabszolgává tettek bennünket! - kezdi történelmi visszatekintéssel. Korábban Moszkvából kaptuk az utasításokat, és most nem akarjuk, hogy Brüsszelből dirigáljanak nekünk. Annak idején, 2004-ben szuverén államként csatlakoztunk az EU-hoz, ám most ezt a színfalak mögött el akarják venni tőlünk.

Ha minden így meg tovább, akkor búcsút fogunk inteni egymásnak. A lengyeleknek ugyanis fontosabb a szabadság, mint az élet - mondta a technikus.