Márciusban 4,9 százalékkal több külföldi vendég 6,1 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH tájékoztatása szerint a kereskedelmi szálláshelyek a szállásdíjbevétel összességében 2,8 százalékkal nőtt. Egyelőre a külföldi vendégek vannak többen a magyar szállodákban: a vendégéjszakákban mért vendégforgalom 52 százaléka, a szállásdíjbevétel 63 százaléka származott a külföldiektől, amit talán a gyenge forint is indokolhat. A legjelentősebb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma - az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kivételével - nőtt. Nem mondható el ugyanez a belföldi forgalomról.
Az oroszok már a szállodákban vannak
A külföldi vendégek 650 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 4,9, az éjszakáké pedig 6,1 százalékkal nőtt 2011. március hónaphoz viszonyítva. A forint/euró árfolyam 292 forint volt márciusban, 21 forinttal, vagyis 7,7 százalékkal gyengébb, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek száma szinte minden turisztikai régióban bővült, csak a Tisza-tónál, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon esett vissza.
Az orosz vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma mutatja az orosz piac bővülését, a negyedik helyet foglalják el a külföldiek között. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül minden kategóriában növekedés volt, kivéve a két-és ötcsillagos szállókat.
A Malév leállásának tulajdonítják az ötcsillagos szállodákban (főleg a budapestiekben) a külföldi vendégek számának 15, a vendégéjszakák 12 százalékos visszaesését. A fapados légitársaságok térnyerése a háromcsillagosokat hozta helyzetbe: a vendégek száma 3,6, a vendégéjszakák száma 4,1 százalékkal emelkedett.
Belföldi forgalom: stagnáló kihasználtság, kifuttatott üdülési csekkek
A belföldi idegenforgalom egyelőre nem talált magára. Az év harmadik hónapjában a belföldi vendégek 606 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Számuk 2, az éjszakáké pedig 1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami a kilenc turisztikai régióból hatban okozott visszaesést.
A belföldivendég-forgalom 80 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma stagnált, a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41 százalékos volt. Valamivel jobban teljesítettek a négy-és ötcsillagosok: 47 és 55 százalékos telítettséggel, ami nagyjából a tavalyi adatokkal azonos.
Egyelőre az üdülési csekkeket futtatják ki a belföldi vendégek: a működő kereskedelmi szálláshelyek közül márciusban még 1604 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket, és 1228 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek 583 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért (ez a belföldi szállásdíjbevétel 17 százaléka), melyből az üdülési csekkek aránya 82 százalék volt.
Bővült a szállodai kapacitás
A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron változatlan volt a vizsgált időszakban, összesen 17,5 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 9,3 milliárd forint volt. A szobák bruttó átlagára 0,9 százalékkal, vagyis 13 486 forinttal volt magasabb, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) szintén 0,9 százalékkal (5576 forint) nőtt 2011 azonos időszakához viszonyítva.
Budapesten a vendégforgalom jelentős részét fogadó három-öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára márciusban 8045 és 30 829, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3163 és 17 798 forint között alakult, ami 28-106, illetve 11-61 eurónak felel meg.
A gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. március 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2195 volt, ezen belül 863 szálloda 51 ezer szobával, 889 panzió 10 ezer szobával működött, összességében szállodai kapacitás márciusban 3400 szobával bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Budapesten a vizsgált időszakban 178 szálloda működött, ezek kapacitása 1680 szobával volt több, mint egy évvel korábban. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma országosan 443 volt.
Enyhén növekvő foglalkoztatás
Valamivel több munkahely is volt az iparágban: a szálláshely-szolgáltatást nyújtó, több, különböző ágazatban működő vállalkozások a szálláshelyeken márciusban közvetlenül 27 ezer főt foglalkoztattak, ami 2,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.