A nyugdíjasok is vesztesei a kormány döntésének

A költségvetés súlypontjainak változását elemezte a Policy Agenda (PA). Kiderült, hogy 2010-óta rengeteg pénzt vontak el a jóléti rendszerektől, köztük a nyugdíjaktól, egészségügytől és az sportra, az állam működtetésére, illetve gazdasági funkciókra költötték.

A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott - írja elemzésében a PA.

A gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala a következőképpen oszlott meg:

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Jövőre ennyivel több pénzt kér mindenkitől az állam

16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
7,8 százalékát az államadósság-kezelésére.

A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat.

Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek,
a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot.
az államadósság-kezelésére fordított összeg volt 5,1 százalékra csökkent.
A jóléti funkciónál 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.

Egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, a sport, a kultúra és vallás.

A költségvetési kiadások alakulása (százalékpont)

terület	Változás (2007-20199
állami működési funkciók	+2 százalékpont
jóléti funkciók	-5,2% százalékpont
gazdasági funkciók	+4,5% százalékpont
államadósság-kezelés	-2,7% százalékpont

Terület

Változás (2007-2019)

állami működési funkciók

jóléti funkciók

-5,2

gazdasági funkciók

+4,5

államadósság-kezelés

-2,7

Forrás: Policy Agenda

A gazdasági kiadások elvileg a növekedést hajtották volna, azonban a PA szerint a hatékonyságot lehet kritizálni. a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni.

A kép forrása: Pixabay.