A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott - írja elemzésében a PA.

A gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala a következőképpen oszlott meg:

  • 16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
  • 60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
  • 15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
  • 7,8 százalékát az államadósság-kezelésére.

A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat.

  • Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek,
  • a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot.
  • az államadósság-kezelésére fordított összeg volt 5,1 százalékra csökkent.
  • A jóléti funkciónál 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.

Egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, a sport, a kultúra és vallás.

 

A költségvetési kiadások alakulása (százalékpont)
terület Változás (2007-20199
állami működési funkciók +2 százalékpont
jóléti funkciók -5,2% százalékpont
gazdasági funkciók +4,5% százalékpont
államadósság-kezelés -2,7% százalékpont
TerületVáltozás (2007-2019)
állami működési funkciók+2
jóléti funkciók-5,2
gazdasági funkciók+4,5
államadósság-kezelés-2,7
Forrás: Policy Agenda

A gazdasági kiadások elvileg a növekedést hajtották volna, azonban a PA szerint a hatékonyságot lehet kritizálni. a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni.

A kép forrása: Pixabay.

További részletek