A világ energiaéhsége várhatóan még évekig emelkedni fog - mondta Horváth Ágnes, a Mol Csoport vezető közgazdásza konferenciánkon. Szerinte látható tendencia, hogy a fejlődő országokban jelentősen nő az energia iránti igény és ez várhatóan így marad a jövőben is. Ezt a növekvő igényt ma még 85 százalékban fosszilis energiaforrásokkal elégítik ki. A maradék arányt a fejlettebb államokban az atomenergia, az elmaradottabbakban pedig a vízenergia jelenti. A 85 százalékos arány azonban még mindig azt hordozza magával, hogy folyamatosan nő az üvegházhatású gázok kibocsátása - hívta fel a figyelmet a szakember.

Mára eljutottunk odáig, hogy a top3 kibocsátó ország annyit szennyez, mint a legalsó 100 ország. Ugyanakkor van előrelépés Horváth szerint, hiszen az EU-ban csökken az egy főre jutó kibocsátás, ami az energiahatékonyság növelésének köszönhető. Az eredmények azonban nem mindenhol ennyire szépek, hiszen ezzel párhuzamosan az USA-ban és Kínában továbbra is nőtt a kibocsátás.

Kapcsolódó

Mit hoz a piaci verseny?

Magyarországon nagyon komoly ipari dinamika van, azaz a válság utáni lassulást követően intenzív keresletbővülés látható - emelte ki Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke, aki hozzátette, hogy a lakossági piacon ez nem látható, sőt, ott minimális csökkenés látható. Az ipari igény miatt azonban az összigény nőtt. "Ugyanakkor, ha az értéket nézzük, látható, hogy miközben az állam nincs jelen az ipari szereplőknél, jelentős árcsökkenés volt az elmúlt időszakban. Ezt hozza a piaci verseny a szabadpiacon, ahol sok a kereskedő küzd egymással" - fogalmazott a szakember, aki szerint ez egy jó jel, hiszen azt jelzi, hogy a versenypiac beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

A magyar helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy itthon az valósul meg, amire van támogatás. "Nem véletlenül épül ennyi napenergiás projekt, magától, piaci alapon zöldberuházásba nagyon kevesen kezdenek. Hasonló a helyzet az atomenergiában is, az csak állami alapon működik."

Paks megkerülhetetlen

A következő években 30 százalékkal növekszik a globális energiafelhasználás, várhatóan nőni fog a megújulók aránya, de így is jelentős környezetvédelmi aggályok maradnak az energiapolitikában - mondta Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára.

Az energiaéhség leginkább a feltörekvő országokból érkezik a politikus szerint, így a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint megduplázódik az LNG-kereskedelem, de ugyanebből az okból a szén iránti kereslet sem csökken.

A magyar helyzetről szólva elmondta, hogy a hazai igény több mint 50 százalékát adó paksi atomerőmű által termelt energia tiszta és környezetbarát, időjárástól független, így továbbra is nagy szerep vár rá. Ezzel párhuzamosan a megújulók részaránya is nőni fog Kádár prognózisa szerint, ez fontos a dekarbonizáció szempontjából.

Paksi tervek

A paksi bővítésről Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár beszélt a konferencián, ahol elmondta, hogy az oroszok által nyújtott hitelkeret három évtizedre 10 milliárd euró, ami a paksi bővítés költségének 80 százalékát fedezi. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem hitelt vettünk fel, hanem egy hitelkeretről megállapodtunk meg - hangsúlyozta az államtitkár. Ennek a hitelnek nincs további költsége, fix paraméterei vannak, a felek 30 évre előre megállapodtak a részletekről. A hitel kamata először 3,95 százalék, majd hétéves ciklusonként nő 4,5 és 4,8 százalékra.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy 2018-ban több dologra fog koncentrálni az állam, így többek között megkezdik a háttér-infrastruktúra építését, aminek keretében irodák, menzák, festő-, betonvas- és betonüzemek fognak épülni.

Miért jó, ha tele a gáztároló?

Két uniós országban nőtt a tárolt földgázmennyiség tavalyhoz képest: Magyarországon és Romániában - indította előadását Fritsch László, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte ugyanakkor nem azt kell nézni, hogy mennyi a kapacitás, hanem hogy a fogyasztásarányos-töltöttség mennyi. Ezt nézve hazánk a harmadik helyen van, csak Ausztria és Szlovákia van előttünk, ám mivel ott főleg tranzitról beszélünk, ezért kiemelten jól áll Magyarország.

Arról, hogy egy gázkereskedő hogyan tudja használni ezen tárolókat, Smaraglay Zombor, a MET Magyarország árazási és pozíció menedzsment igazgatója beszélt. Mint mondta, a tárolókat kiegyensúlyozásra és az ellátás biztosítására használják a cégek, hiszen az igény nem mindig van összhangban az importált gázmennyiséggel.

A gázpiac az árampiacra is hatással van, mivel ahogy előtörnek a megújulók, úgy a rendszerbe nemcsak a fogyasztás eltérései "okoznak zajt", hanem a termelés kiszámíthatatlansága is. Ezt többek között gáztüzelésű erőművekkel tudja kiegyenlíteni a rendszer - emelte ki Smaraglay. Ennek megfelelően olyan erőművek kellenek, amik gyorsan tudnak reagálni az ilyen helyzetekre. Nekik pedig rugalmas gázforrásra van szükség, amit a tárolók biztosítanak.

Jön a megújuló BUMM

A villamosenergia-termelés át fog strukturálódni a következő évtizedekben, 2050-re jóval nagyobb része lesz benne a megújulóknak. Ebben nincs vita, abban már igen, hogyan jutunk el idáig - mondta Fekete Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Stratégiai és Szabályozói Kapcsolatok igazgatója. A jó hír, hogy a megújulók költsége folyamatosan csökken, nemcsak a nap-, hanem a szélerőműveké is, amelyek ma még a prímet viszik. Fekete szerint ez idővel meg fog fordulni és a napenergia lesz a legnépszerűbb formája a megújuló energiatermelésnek.

Az idei évtől megjelent Metárral kapcsolatban elhangzott, hogy az több támogatási elemmel rendelkezik, a legkisebbeket a Metár Kát szolgálja ki, amely során 32 forintos kWh áron veszik át az áramot. A zöld és barna prémium a másik kettő támogatási forma, előbbit előrelépésnek nevezte Fekete, utóbbiról pedig annyit mondott, hogy az mindössze pár piaci szereplő miatt maradt meg korábbról.

A megújuló energiába való befektetés összege az egész világon erőteljesen nő - jelentette ki Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. Szerinte ez országtól és fejlettségtől független, sokszor harmadik országbeli fejlesztésekről is beszélhetünk. Egyetértett abban Feketével, hogy a 2000 MW kapacitás meg fog valósulni a következő 3-4 évben, de a többi területen viszont nagy a csend, így többek közt érdemes lenne újragondolni a szélerőművek állami leállítását.

A befektetők egyrészt napenergiába fektetnek - mondta Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint inkább 1000, mintsem 2000 MW fog megvalósulni, mivel sokan úgy adták be a kérelmet a hatóságtól, hogy nagyon kezdeti szakaszban volt a projekt, a legalapvetőbb megállapodások hiányoztak. Viszont a fejlődés ettől nem áll meg, utána jön a Metár és tovább bővülhet a napkapacitás. Szélbe is szívesen fektetnék - mondta az ALTEO vezérigazgatója, majd hozzátette, hogy egy k+f projekt keretében az időjárásfüggő technológiák bevonását tesztelik a szabályozó központjukban.