A nagy kutatóműhelyek mindegyike közzétette idei első konjunktúrajelentését – általában hármat, legfeljebb négyet tesznek közzé egy évben –, ezek számottevően borúlátóbbak a piaci elemzők várakozásaiból kialakított konszenzusértékeknél. Abban alapvető egyetértés mutatkozik a kutatók és a piac között, hogy a növekedés üteme az első félévben lassul, a nemzetközi kilábalás hatásai csak ezt követően jelentkeznek. A változások mértékének megítélése azonban szélesebb skálán mozog. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője úgy véli, hogy az első félévben a gazdasági növekedés 3,2 százalékra lassul, a folyó fizetési mérlegben pedig 1 milliárd eurót meghaladó deficit halmozódik fel. A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék növekedése 3,5 százalékra gyorsul, a negyedik negyedév pedig már 3,9 százalékos bővülést hozhat, amit a külső egyensúlyi pozíció viszonylagos javulása kísér – vélekedett Nagy, aki szerint 2002-ben mérséklődik a költségvetés keresleti hatása, miközben a háztartások fogyasztása továbbra is dinamikus marad. Az Ecostat arra számít, hogy a második félévre véget ér a nemzetközi dekonjunktúra, ami a magyar gazdaság növekedésének év végi gyorsulását eredményezheti. Ennek alapján 2002 végére a gazdaság bővülésének gyorsulását, a beruházások növekedését és a lassan élénkülésnek induló ipari termelés emelkedését várják. A GKI azt feltételezi, hogy 2002 közepén a világgazdaságban enyhe konjunktúra kezdődik. Ez együtt jár a jelentés készítésekor alacsony olajárak érzékelhető emelkedésével. A GKI Rt. 2002 átlagában 21-22 dollár közötti olajárat prognosztizál, az árak jelenleg 26 dollár körül mozognak. Az év egészében a kutatók a lassulás folytatódására és a második félévben élénküléssel számolnak. Hozzáteszik azonban, hogy ennek kihasználását a forint erőteljes felértékelődése, a beruházások alacsony szintje és a bérek gyors emelkedése is nehezíti. Az államháztartás erőteljes költekezése folytatódik, a kutatók számításai alapján idén mintegy 340 milliárd forint adóbevételi többlet keletkezik. A Pénzügykutató Rt. szerint az idei növekedésben alapvetően a külgazdasági feltételek a meghatározók, ezenkívül szerepet játszik benne a kormány anticiklikus politikája, amely költségvetési és azon kívüli eszközökkel kíván többlet növekedési tényezőket generálni. Ez a belső keresletnövelő politika is inkább az év második felében – a gyorsulás várt időszakában – érződik, így az anticiklikusnak szánt gazdaságpolitika éppen ciklust erősítően működik majd. A várakozások szerint a növekedés gyorsul: az első negyedévben 2,6, a másodikban 2,8, a harmadikban 3,0, míg a negyedik negyedévben 3,5 százalékos lesz. A GDP keresleti tényezőiben folytatódik a 2001-ben indult folyamat, miszerint a háztartások fogyasztása válik húzóerővé. Ebbe az irányba hat a minimálbér 25 százalékos emelése is, ami azonban csak rövid távon adhat keresleti lökést. A Kopint úgy véli, hogy a növekedésnek az év első felében várható lassulása alapvetően összefügg azzal, hogy a magyar kivitel legfontosabb felvevőpiacán, Németországban különösen kedvezőtlen konjunkturális helyzet várható. Az export növekedésének lassulása mellett a behozatal gyorsabban nő a kivitelnél, emögött részben a versenyképesség erős forint miatti romlása, részben pedig a beruházások, elsősorban a technológiai invesztíciók – az év második felére várt – élénkülése áll.