A kommüniké megismételte azt a Titus Corlatean román külügyminiszter által is kifejtett álláspontot, miszerint az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára.

"Ezt Magyarország is elfogadta. Az autonómia csak ebben a vonatkozásban tekinthető kétoldalú ügynek. Következésképpen azt sugalljuk a magyar félnek: olvassa el figyelmesen az alapszerződést és tartsa be rendelkezéseit. Ami pedig Romániának a saját állampolgáraihoz fűződő viszonyát illeti, az nem tartozik semmilyen más országra, ideértve Magyarországot is" - fogalmaz a román külügyi közlemény.

A bukaresti külügyi tárca "előrelépésnek minősítette" Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltban tartott romániai beszédéhez képest, hogy a magyar külügyi szóvivő szerint "Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák".

"Ha az erdélyi magyar közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapná meg, akkor természetesen számíthat a magyar állam segítségére (...) Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban nagyon gyakran pénzügyi kérdés is" - idézte a pénteki bukaresti külügyi közlemény Orbán Viktor néhány kiragadott mondatát, amelyek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hangzottak el.

Ki kivel vitatkozik?

Előzőleg Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője leszögezte: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. Nagy Anna szerint Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot - emlékeztetett. Hangsúlyozta: az autonómia kérdésében "a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival".

Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására - közölte a szóvivő. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".

Politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan

Titus Corlatean a Mediafax hírügynökség pénteki közlése szerint egy előző napi székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről.

"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki a román diplomácia vezetője.

Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. "A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" - érvelt a román külügyminiszter.