Semmi sem történt véletlenül az elmúlt másfél évben: a rohamtempóban meghozott döntések, intézkedések, törvények egy előre kidolgozott terv részei - erről beszélt Orbán Viktor a Fidesz kihelyezett frakcióülésén szerda esti vitaindító előadásában. A kormánypártok a jövő héten kezdődő parlamenti szezon előtt három napon keresztül Egerben vitatják meg a tavaszi ülésszak programját.

Egy neve elhallgatását kérő fideszes forrás szerint Orbán beszédében hangsúlyozta, hogy két szempont játszott közre, amikor felpörgették a döntéshozatalt az alapvető célok elérése érdekében. Egyrészt, mint mondta, a kormányzás átvételét követően nem volt vesztegetni való idejük, mert felismerték, hogy a különböző alrendszereknél - gazdaság, társadalom - nem folytathatók a korábbi, toldozgató-foltozgató megoldások, és az alrendszerek többségét újra kellett indítani. Másrészt Orbán szerint az egy cikluson belül meghozható döntések száma véges.

A miniszterelnök beszédében hosszasan fejtegette, mit ért konszolidáció alatt, jelezve, hogy nem az elmúlt másfél évben hozott döntésekből akarnak visszavenni, hanem az eddig elméletben törvényi szinten kialakított keretek működésbe hozásáról lesz majd szó. Szerinte a Fidesz akkor lesz sikeres, ha a rendszert jól tudja majd működtetni, és arra is utalt, hogy a rohamtempóban becsúszott hibákat is ki kell javítani.

A hvg.hu forrásai szerint a vitaindító estén nem volt érezhető a feszültség a képviselők között, Orbán Viktor barátságos hangnemben beszélt. Ugyanakkor a kérdések elhangzásakor aggályossá vált a hangulat. Orbán ugyanis szinte az összes szóba kerülő döntését megvédte, határozottan kiállt például az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai keretszámok csökkentése mellett is. A forrás szerint Orbán arra utalt, a nagy döntéseket egy nagy elhatározással kell meglépni, ennek része volt a felsőoktatás átalakítása. Ennek alapelve ugyanis az, hogy ahol piacképes tudást lehet szerezni, ott az állam szerepét csökkenteni kell.

A vitában szóba kerül a bankokhoz való viszony kérdése is. Egy neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, konkrét számok hangzottak el arról, milyen mértékű forráskivonás zajlik az országból. Úgy tudjuk, Orbán szerint több mint 1000 milliárdot vonnak ki a bankok. Ez szerinte nemcsak azért van, mert "nem szeretnek minket", vagy elégedetlenek a kormány politikájával, hanem mert Európa forráshiányos és ilyenkor mindig a feltörekvő piacokról vonják ki a pénzt.

Határozottan utalt arra, hogy a végtörlesztéssel a tehermegosztás elért ahhoz a ponthoz, ahol az tovább nem növelhető. Azaz az önkormányzatok eladósodottságán nem segít a kormány egy hasonló konstrukcióval.

A BKV csődközeli helyzete is előkerült: Orbán hangsúlyozta, a fővárosi közlekedési cég tipikus esete annak, hogy a régi toldozgató-foltozgató megoldások nem váltak be. Szerinte elvi kérdés, hogy a régi struktúrákat nem tarják fent, mint Tarlósnak üzente, ne a kormánytól várják a megoldást, hanem dolgozzanak ki egy életképes szerkezetet. Az információk szerint felvetődött a német mintájú holding típusú megoldás, ahol a nyereséges üzletágak finanszírozzák a veszteségeseket.

A BKV miatt éles vita alakult ki a portál forrásai szerint, a felszólaló György István főpolgármester helyettes ugyanis bírálta a kormányt a cég magára hagyása miatt, de felrótta a budapesti agglomeráció településvezetőinek is, hogy nem szállnak be a finanszírozásba. Ezt az érintettek visszautasították. A viták miatt végül az eredeti napirend is csúszott.