Üdv az adatkorban, a következő húsz év fájdalmas lesz, ez az öt éve elindult korszakváltásnak köszönhető, ekkor gyorsult fel az egészségügy digitális átalakulása – kezdte előadását Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense az ötödik Health 2.0 Hungary Chapter Meeting által szervezett konferencián.
A jövőben a legfontosabb erőforrásunk az adat lesz, ezért is fontos, hogy ne PDF-ben legyenek a betegadatok az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), hanem strukturált adatok szintjén és kutathatók is legyenek.
Az adattudós képviseli Magyarországot az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) részéről az Európai Bizottság e-Egészséginformatikai szakcsoportjában. Miközben a kutató vezeti a Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani Tanszékét is.
Magyarországon öt évvel ezelőtt jelent meg az EESZT, a felhőben lévő adatok nagy része máig PDF formátumú egészségügyi dokumentumokat tartalmaz, amit az adattudósok, a kutatók nem sok mindenre tudnak használni. Véget kell vetni a PDF korszaknak – erről Tolnay Roland, az ESZFK Nonprofit Kft. ügyvezetője is beszélt a Digital Health Essential szerdai konferenciáján, erről itt írtunk.
Jön az uniós adattér rendelet
Lantos Zoltán szerint az Európai Unióban (EU) adatstandardizálás zajlik, és 2025-re várják az úgynevezett egészségügyi adattér rendeletet. A szabályozás megszünteti a tagállami piacokat, egységes e-health adatok lesznek. A magyar betegek adatait tartalmazó EESZT ekkor részévé válhatna az uniós adattérnek, ám erre nem vagyunk felkészülve, így akkor várhatóan egy cunamival fogjuk szembetalálni magunkat.
A szakértő kiemelte: 2025 egy fontos dátum lesz, mert a tagállamok kapcsolódásával létrejön egy európai EESZT. Ekkortól lehetőség lesz arra, hogy az európai tudósok kutatás céljából adatkészleteket kérjenek le, ezt a jövőben nyitott szolgáltatásként valósítja meg az EU.
A tagállamok az adatokat könnyen megoszthatják más uniós országok egészségügyi szakembereivel, ami várhatóan javítani fogja az egészségügyi ellátás színvonalát.
Tízmilliárdokat lehet majd spórolni
Az Európai Bizottság legfrissebb számítása szerint az európai lakosság egészségügyi adataihoz való könnyebb hozzáférés egy évtized alatt 11 milliárd euró, azaz több mint négyezer milliárd forint gazdasági nyereséget eredményezhet. Szakértők szerint 5,5 milliárd euróval kevesebb lesz a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés révén, míg további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás és innováció, valamint a szakpolitikai döntéshozatal terén való jobb felhasználásával.Már mobilappban a leletek
Az EESZT mobilapplikációjában az Egészségablakban az e-receptek után a leletek és az egyéb orvosi dokumentáció is elérhető, mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára.
Ez egy tesztidőszak: júliusig az elmúlt három hónap leleteit találhatják meg a felhasználók a telefonjukra letöltött applikációban.
Ezután pedig az összes egészségügyi dokumentációt látható lesz mobilon. Így például a különböző laboreredmények, ambuláns lapok, az ellátó intézmény és orvos neve – ismertette az államtitkár. A dokumentumok letölthetők, így azok offline állapotban is megtekinthetők.
Ne bízzunk a chatbotban, hallucinál
Lantos Zoltán szerint jobb, ha minden negyven év feletti talál magának egy tizenéves mentort, mert ők digitális bennszülöttként értik ezt a világot, mi meg majd belejövünk. Kitért arra is, hogy ma már rengeteg chatbot segíti a kommunikációt, a ChatGPT egészségügyi alkalmazásáról naponta jelennek meg cikkek, és a kutatók is vizsgálják, hogy a betegek diagnosztizálásában hogyan segít a mesterséges intelligencia.
Ugyanakkor Lantos Zoltán figyelmeztetett arra is, hogy vigyázni kell a mesterséges intelligencia eszköztárával, mert hallucinál. Nem véletlenül mondják a jövőkutatók, hogy a következő száz évben az egészségügyi szakemberek munkáját nem fogják elvenni a robotok.
Évi 50 millió teszt
Az egészségügy legdinamikusabb üzletága a labor, a Synlabnak pedig van egy terméke, amivel már a nulladik pillanatban az orvos kezébe tudják adni a fegyvert, hogy a betegnek melyik gyógyszer lesz majd hatásos, az adott hatóanyagot a beteg szervezete hogyan fogja lebontani, –mondta Póda Tamás, a Synlab Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója. Úgy fogalmazott, hogy egészségügyi asszisztensek szeretnének lenni a diagnosztikában, mivel az orvosokkal való találkozás a jövőben kevésbé lesz megoldható.
Digitális lemaradásban vagyunk
A koronavírus-járvány hatalmas lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Ma már nem számít futurisztikus dolognak, ha egy bőrprobléma miatt nem kell a rendelőbe menni, az orvos egy fotó alapján képes diagnózist felállítani, erről Tóth Attila, az Intersystems informatikai tanácsadója beszélt a Digital Health Essential egészségügyi konferencián.
Ugyanakkor az is látszik, hogy ez egészségügy digitális fejlettsége hatalmas lemaradásban van a többi iparághoz képest, ezt pedig már Végh Attila az Eurohealth vezérigazgatója mondta. És kitért arra is, az orvos-beteg találkozások 30-40 százaléka a világ más országában már kizárólag digitális formában zajlik, Magyarországon mindez egyelőre még csak egyszámjegyű tendencia.
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.