Az adatok miatt fontos, hogy a kórházak egy kézbe kerüljenek, az adatvezérelt egészségügy rendszerképességet jelent, mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója az IME Adatvezérelt Egészség és Kiberbiztonság Konferenciáján.
Egy úgynevezett adatvezérelt evolúció zajlik most, Magyarország versenyképességének ereje abban rejlik, hogy van elég adattudósunk, szemben mondjuk Észtországgal, emelte ki a szakember.
Elindult egy mesterséges intelligencia munkacsoport a Belügyminisztériumban, a szakemberek nagy hangsúlyt helyeznek a kiberbiztonságra is. A szabályozással kapcsolatban elmondta, azon dolgoznak, hogy hazai innovációkat támogassanak. Alkalmaznak egy úgynevezett párkereső alkalmazást is, ahol a kutató megtalálja az adatát.
Fontos, hogy az adatokat visszafordítsák az állampolgárok felé és jelezzék, ha valamilyen olyan egészségügyi problémája van, amivel foglalkoznia kell.
Kitért arra a problémára is, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) az adatok jelenleg pdf formátumban vannak fenn, ami az adatok kutathatóságát nehezíti. Azon vannak, hogy ezeket az adatokat átalakítsák olyan formátumra, melyek minél hamarabb kutathatók lesznek.
A telemedicináé a jövő
Megjelent az Egészségablak mobilalkalmazás is, ami korábban myEESZT néven volt ismert, ebben az applikációban volt elérhető korábban a Covid-igazolvány. Az appban azóta már megjelennek a kiváltható receptek is – mondta Tolnay Roland ügyvezető igazgató, Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK).
A jövőben az alkalmazásban elérhetők lesznek a betegek leletei, és időpontfoglalásra is lesz lehetőség, az applikáció funkcióit folyamatosan bővítik, például a telemedicina adatokkal - sorolta.
Az ESZFK olyan okoseszközök használatát is támogatja, melyek regisztráltak lesznek, ezzel a páciensek majd felkereshetik a háziorvosaikat, és az orvos közreműködésével lehetőség lesz az adatok implementálásra az EESZT-ben. Ez már működik a cukorbetegeknél és a magasvérnyomás diagnosztizálásában, a jövőben pedig majd egy EKG-alkalmazást is szeretnének bevezetni - mondta az ügyvezető igazgató.
A napokban írtunk arról, hogy Németországban már az egészségbiztosító fizeti a digitális egészségügyi applikációkat, az orvosok 2019 óta több mint 30 digitális terápia közül választhatnak és azokat vényre írják fel a betegeknek, Magyarországon is kopogtat a digitális technológia.
Személyre szabott gyógyszerelés
Az eredmények interpretációja csak akkor valósulhat meg, ha az helyesen történik, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a konferencián. Beszélt egy úgynevezett az adatvezérelt gyógyszerfinanszírozási protokollról, ami már készül.
Megváltozott a hadviselés, kórházak váltak célponttá
A genfi egyezmény kimondja a kórházak védelmét háború idején, kezdte előadását Kovács László dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Ehhez képest az orosz-ukrán háborúban már 218 kórházat romboltak le csak Kelet-Ukrajnában, 62 egészségügyi dolgozó halt meg, 52 egészségügyi dolgozó sérült meg, 65 mentőt ért támadás, 181 egyéb egészségügyi intézményt ért támadás. A háború kirobbanása óta több mint 100 ezer ember halt meg. Ma már a katonák szenzorokkal vannak felszerelve, megváltozott a hadviselés, olyan új technológiák jelentek meg, melyek az egészségügyet is érintik. Ezért is állították fel a Magyar Honvédségben a kiber és információs műveleti központot, hiszen arra is fel kell készülni, hogy a háború eszkalálódik. Kiemelte: az egészségügyi rendszerek már most is célpontok, jelenleg is gyűjtik a különböző adatbázisokban az egészségügyi dolgozók és az orvosok adatait.A hekkerek ráálltak egészségügyi adatlopásra
A 2022-ben 36 egészségügyi intézményben végzetek ellenőrzését, a kórházakban jelentősen javult az informatikai biztonság, mondta Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója az egészségügyi kiberbiztonságról szóló szekcióban.
Kiemelte: az adatszivárgás nagy veszélyt jelent az kórházakban, rendelőkben. Az egészségügyi adatokat a hekkerek tízszer drágábban adják el, mint a bankkártya-adatokat.
Az intézet az állami intézmények számára ingyenesen biztosítja a biztonsági megoldásokat, például a tűzfalvédelmet is.
Szakemberek szerint az egészségügyi adatlopás nagyobb üzlet manapság, mint a fegyver- vagy a kábítószerkereskedelem. Zsarolótámadásra már Magyarországon is volt példa. Az érzékeny adatokért az átlagos váltságdíj 10 millió forintnál kezdődik.
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.