A közelmúltban bejelentett rendkívüli válságadók, és kiigazító intézkedések - így a rezsicsökkentésben érintett felhasználói kör szűkítése, valamint az állami beruházások visszafogása, vagy leállítása - nem biztos, hogy akár még erre az évre elegendő pluszforrást teremtenek ahhoz, hogy a költségvetést finanszírozni tudják. Nem látni még azt sem, hová vezet, hogy láthatóan elakadt az EU-s támogatások folyósítása, s a pénzek nem érkeznek meg addig, amíg nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal.  

Eközben már érzékelhető, hogy nagyon elszállt az államadósság, és felborult a költségvetés egyensúlya. Immár a Magyar Nemzeti Bank is sürgős lépésekre figyelmeztet - amelyet két ízben is megtett - miközben ezekben a kérdésekben azért korábban tartózkodott a sarkos véleményektől - hívta fel a figyelmet Szmicsek Sándor a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadócég partnere. 

Minden bizonnyal szüksége lesz a magyar kormánynak újabb pénzekre, ha a finanszírozási gondok nem enyhülnek. Nem derül ki például a 2023-as költségvetés tervezetéből, hogy miért számolnak 30 százalékkal magasabb áfabevétellel. Jövőre ugyanis a kormány szerint mintegy 7100 milliárd forintnyi áfa folyhat be a büdzsébe, miközben a 2022-es előirányzat mindössze 5487 milliárd volt. Az inflációs hatást ugyanakkor nem tartjuk akkorának, hogy egy ilyen mértékű mértékű ugrást megmagyarázzon. ( A jövő évi költségvetést ráadásul úgy tervezték meg, hogy a pénzromlás mértéke 5,2 százalékra is enyhülhet.)

Nem tudni tudni, hogy lehetséges-e még újfent áfakulcsot emelni, de további szabályozóváltozásokra számítunk, hiszen nem látni, hogyan lehet másként a pluszbevételeket előteremteni.

- hangsúlyozta Szmicsek.

Annyi azonban egészen biztos, hogy tegnap kihirdetett salátatörvényen felül további 2-3 adócsomag még várható az idei évben, hiszen az "extraprofit-adókat" eddig mindössze kormányrendelet formájában hirdették ki, amely csak a veszélyhelyzeti jogalkotásban lehetséges. A normál gyakorlat alapján azonban ezeket az átmenetinek szánt intézkedéseket később törvényerőre emelik - így tettek a cégautóadó emelésével kapcsolatos szabállyal is, amely most bekerült az elfogadásra váró salátatörvénybe - értékelt H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Mit léphet a kormány? Kivezethetik a kedvezményeket, kiszűrhetik csalókat 

Korábban az Indexen megjelent elemzés szerint, amennyiben nem kerül sor a fogyasztási adó emelésére, szélsőséges esetekben akár egyes termékeknél, szolgáltatásoknál kivezethetik az áfakedvezményeket, ha az előirányzatot teljesíteni akarják. A legtöbb áfacsökkentett termékeknél azonban valószínűtlennek hatna a kedvezmények eltörlése a hatósági árak tükrében: hiszen például a vágóállatok, a sertéshús vagy marhahúskészítmények tartoznak ebbe az 5 százalékos körbe, a gyógyászati készítményeknél, segédeszközöknél pedig  érdemi bevételnövekedés nem várhatnának. Kézenfekvő lehet, hogy 2021-ben visszahozták az 5 százalékos kedvezményes lakásáfát az új építésű ingatlanok értékesítésére. (A kedvezményezetti kör részletes listáját itt találja.) 

A Mazars 2022-es közép- és kelet-európai adóbrosúrájából egyébként kiderül, hogy a vizsgált 22 országban - köztük hazánkban is - az áfa továbbra is az adóbevételek elsődleges forrása. Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés - vagyis a be nem szedett áfa aránya az elméletileg beszedhetőhöz képest - 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Úgy látják: ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években. 

(Hozzátesszük, hogy ennek ellenére 2021-ben még mindig körülbelül 500 milliárd forintnyi áfabevételnek veszett nyoma - ekkorára taksálható az az összeg, amelyet a csalók nem fizettek be. Ez az adóelkerülési arány önmagában nem kiemelkedő sem az EU-ban, sem a régióban, vagyis további jelentős tartalékok lehetnek az adóellenőrzési és adóbeszedési rendszerben.)

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. 

A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

Magyarország az adóék tekintetében is csúcstartó

A tanácsadócég kiadványából kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. Ezeknek a költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. 

Ha Magyarországon egy munkáltató kifizeti a bruttó 200 ezer forintos minimálbért egy gyermek nélküli munkavállaló számára, akkor ez neki összesen 226 ezer forintnyi költséget jelent, miközben a dolgozó 133 ezer forintot kaphat kézhez. Az összes adó/bruttó bérköltség aránya így 41 százalékot tesz ki, amelynek alapján 

Magyarországon a legmagasabb az adóék holtversenyben Romániával és Bosznia-Hercegovinával.

Mindez annak ellenére van így, hogy az elmúlt években a magyar kormány a gazdasági teljesítmény javítása érdekében sokat tett azért, hogy javítsa a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Idén például tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja versenyképességet - állapítják meg a Mazarsnál. A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb és esetükben az adóék is szűkebb.

Még egy rekord: kevésbé "sanyargatják" a nagy cégeket, mint a lakosságot 

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék) - figyelmeztetnek. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre.

A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót – mondta H. Nagy Dániel.