Az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtával számolhatunk – derül ki a a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzéséből. 

A gyűjtés szerint a két búcsúzó különadónem mellé négy újat kaptunk 2024 elején: 

Kapcsolódó

  1. Hosszú évek OECD-s és uniós jogalkotása eredményeképpen Magyarországon is életbe léptek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók. Ezek célja, hogy a konszolidáltan 750 millió eurót meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatcsoportok a globális bevételeik után egy egységes minimum-adómérték (15 százalék) alapján adózzanak, ezáltal – a minimumadó megalkotóinak reménye szerint – megakadályozandó, de legalábbis csökkentendő a tagállamok közötti káros adóversenyt.
  2. Megjelent a gyógyszergyártói extraprofitadó. Ez a – némileg eltérő névvel tovább élő – gyógyszergyártói különadó mellett, azt kiegészítve és attól kicsit eltérő adóalappal hivatott „szabályozni” a gyógyszergyártók különadó-terheit.
  3. A szén-dioxid kvóta adóval a kvótával rendelkezők szén-dioxidkibocsátási mennyiségét,
  4. míg a szén-dioxid tranzakciós díjjal a kvótával (a kibocsátási egységekkel) való kereskedést adóztatják meg. 
(A kormányzat egy tavaly év közepi rendeletben vetett ki adóterhet az úgynevezett jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények üzemeltetőire is.)

 

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint van, ahol szűkült az adótárgy, és van, ahol pedig újabb adótárgyakra vetették ki a sarcot. Előbbire példa a közművezetékek adója, amely az év elejétől már nem vonja hatálya alá a hírközlési vezetékeket. Így ezek után a továbbiakban már nem kell az adót megfizetni. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le viszont a turizmusfejlesztési hozzájárulásnál, ahol a „hop on hop off” jellegű buszoztatást vonták az adó hatálya alá.

A fentiektől eltérően a NETA hatálya egyszerre szűkült és bővült is: egyrészt a termékadó adótárgyai közül eltűnt az alkoholos ital, illetve további két új kategóriával bővült az adóztatandó termékek köre. Ezek a jogszabály szerint definiált „csemege” és az „előrecsomagolt édes, sós tészta” kategóriái, amelyek után ezt követően a termékadót (is) meg kell fizetni.

Példaként felhozták a termőföldek végleges más célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék aranykorona érték alapján számított mértékét is, amely valamennyi minőségi osztály tekintetében a háromszorosára nőtt ez év elejétől.

Jól látszik, hogy a gazdasági-politikai folyamatok továbbra sem teszik lehetővé, hogy a kormány lemondjon a különadók nyújtotta bevételekről. Közben más folyamatok – úgy, mint a környezet túlzott igénybevétele vagy a közös piacra káros adóverseny elleni küzdelem – további, szintén új adójogszabályokat indukálnak. Ezért nem tűnik jelenleg reális elvárásnak az adófajták mértékének jelentős csökkentése. A helyzeten talán az segít, hogy az adóhatóság egyre többféleképpen nyújt támogatást az adókötelezettségeknek való megfelelés során – ideértve azt is, hogy februártól már az adóhatóságtól is kérhető az áfabevallások kitöltése

– foglalták össze az elemzés készítői. 

Kép: Economx.hu

Adóprésben

Az államháztartási mérleg vizsgálatakor az Economx megállapította, hogy a költségvetés rendbetételéhez a kormányzat idén tovább fokozza a lakosságot és a vállalati szektort terhelő adóprést.

  • A gazdálkodó szervezetek befizetései várhatóan 125 milliárddal;
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adók 1 987 milliárddal, míg;
  • a lakosság befizetései 524 milliárddal nőnek. 

az előirányzat szerint 2023-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy

idén a tavalyinál több mint kétezer-hatszáz milliárd forinttal több adót fizetünk be az államkasszába. 

A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek 2024-es előirányzata:

  • Társasági adó: 1 153,2 milliárd forint,
  • Pénzügyi szervezetek befizetései: 253,4 milliárd forint;
  • Kisadózók tételes adója: 77,8 milliárd forint;
  • Kisvállalati adó: 227,6 milliárd forint;
  • Közműadó: 41,4 milliárd forint;
  • Ökoadó: 5,3 milliárd forint;
  • Bányajáradék: 192 milliárd forint;
  • Játékadó: 52,7 milliárd forint;
  • Egyéb befizetések: 25 milliárd forint;
  • Útdíjak: 549 milliárd forint;
  • Egyéb központosított bevételek: 145,5 milliárd forint;
  • Energiaágazat befizetései: 513,6 milliárd forint;
  • Cégautóadó: 80,8 milliárd forint;
  • Kiskereskedelmi adó: 249,7 milliárd forint;
  • Gyógyszergyártói adó: 17 milliárd forint;
  • Rehabilitációs hozzájárulás: 173,8 milliárd forint;
  • Reklámadó: nincs előirányzat, januári bevétel: 17,8 millió forint;
  • Szén-dioxid kvóta adó: nincs előirányzat, januári bevétel: 627 millió forint.

Úgy tűnik, érkezhetnek a kormányzat hangulatjavító intézkedései

Már januárban elbukni látszik az Orbán Viktor által is meghatározott költségvetési hiánycél, ugyanis továbbra sem pörgött fel a lakossági fogyasztás. A szakértők EBBEN reménykednek.

Ide kapcsolódik, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételekből a kormányzat idén már több mint 11 ezer milliárdot (11 041 300 millió forint) remél. Tavaly 9 054 milliárd forint származott a fogyasztási adóból, úgy hogy Gulyás Gergely szavaival élve, évközben szürreálissá vált a költségvetés. 

Ennek ellenére mégis sosem látott deficittel zárt februárban az államháztartás.

A Pénzügyminisztérium szerint február végéig ugyanis az államháztartás központi alrendszere 1704 milliárd forintos hiánnyal zárt – ezen belül:

  • a központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt;
  • az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos többletet;
  • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak.