A 2024-es adóév jelentős változásokat hoz a magánszemélyek és vállalkozások életében is. Cikkünkben „Az egyes adótörvények módosításáról” című salátatörvény alapján áttekintjük, melyek a legfontosabb módosítások.

Személyi jövedelemadó (szja)

Januártól megszűnik az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény, az szja-törvény pedig emiatt jelentősen módosul. Például változik a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály: a belföldi illetőségű magánszemély (tehát például a magyarok) által külföldön megszerzett külön adózó jövedelem (például tőkejövedelem, osztalék) engedélyezi a törvény a külföldön megfizetett adó beszámítását. A belföldről származó külön adózó jövedelem esetében azonban erre nem lesz mód.

Ez azt is jelenti, hogy az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni:

  • az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre,
  • vagy OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

Örülhetnek a szerencsejátékosok is, ugyanis a tradicionális számsorsjátékokon – tehát például a lottó, kenó vagy a puttó – megszerzett nyeremények után januártól nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetni. A jogalkotó a részvételi kedvet kívánja fokozni a szabály bevezetésével.

Kevesebb járulék

Január 1-től bevezetnek egy egyéni vállalkozóvá válást ösztönző programot, amely járulékkedvezményt biztosít a tevékenységgel töltött első két évben.

Az első évben elengedik a szociális hozzájárulási adót (szocho) a minimálbér mértékéig, a második évben ennek a felét nem kell befizetniük. Egy 2024 után kezdő egyéni vállalkozónak ez az első évben havi 34 684 forint (teljes évben 416 208 forint), míg a másodikban havi 17 342 forint (teljes évben 208 104 forint) megtakarítást jelenthet.

Kevesebb áfa a túró rudira

27 százalékról 18 százalékra csökken a desszert jellegű sajtkészítmények, így például a túró rudi általános forgalmi adó (áfa) kulcsa. Ez azt jelenti, hogy egy ma 1 000 forintos termék ára 930 forintra csökken a boltokban.

Bővült az adómentesség köre is a következő tételekkel: a fogászati protézis értékesítése, a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, ha speciálisan felszerelt közlekedési eszközzel történik a mozgatás.

Az áfa-törvényben emellett több változás is történik 2024 januártól elsejétől: jogharmonizációs céllal módosulnak az alanyi adómentesség szabályai, emellett egyes műalkotásokat 5 százalékos kedvezményes áfával lehet behozni az országba.

Nem lesz több blokk?

Jön az eNyugta és az eÁfa is, ez azonban csak 2025-től működik teljesen az új rendszerben. A jelenlegi tervek a következőképpen alakítják a folyamatot:

  1. Az egyszerű, hétköznapi vásárló letölti a telefonjára az alkalmazást;
  2. A kasszánál felmutatja az applikációban elérhető QR-kódot;
  3. A pénztárgép leolvassa a QR-kódot, és létrehozza az elektronikus nyugtát: annak digitális verzióját, amit ma a vásárlásnál kézhez kapunk;
  4. A pénztárgép feltölti a nyugtát a NAV-nál lévő Nyugtatárba;
  5. A vásárló utána ebből a Nyugtatárból tudja letölteni a blokkot.

Vagyis nem az fog történni, hogy a papír alapú nyugtát digitalizálják, hanem a nyugta eleve digitálisan születik, és hiteles lesz. Ugyanakkor, ha valaki változatlanul ragaszkodik a papír alapú nyugtához, neki a gép továbbra is ki fogja nyomtatni.

A lépést többek között az is indokolja, hogy az új digitális blokkrendszer csökkentené a keletkező hulladékmennyiséget, miután a nyugták jelentős része a kukában landol.

Változik az adattartalom is, de csak a digitális verziónál. Tartalmaznia kell a következőket:

  • az értékesített termékre/szolgáltatásra vonatkozó adat (így a termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, globális kereskedelmi áruazonosító száma, utóbbinak feltüntetése csak 2028. júliustól kötelező);
  • bruttó vételár, valamint a felülről számított adómérték;
  • adómentesség esetén az arra történő utalás;
  • használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítésénél a különbözet szerinti szabályozásra történő utalás.

Vannak még fontos változások

  • Januártól a hírközlési vezetékek kikerülnek a közművezetékek adójának hatálya alól, 2025. január elsejétől pedig hatályon kívül helyezik a vonatkozó törvényt.
  • A reklámadó felfüggesztését egy évvel meghosszabbították.
  • Januártól lép életbe a hulladékokról szóló törvény visszaváltási rendszeréről szóló szabályozása is, amelyhez kapcsolódóan a számviteli törvényben rögzítették az elszámolási kötelezettségeket. A visszaváltási rendszer működéséről és a legfontosabb kérdésekről részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.
  • A jövőben a könyvvizsgálók kiválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.
  • Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetett közteher 2024-től szociális hozzájárulási adónak minősül.
  • A NAV feketelistái majdhogynem eltűnnek, csak a 100 millió forintot meghaladó adóhiánnyal rendelkező vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság.

Van, ami nem változik

A módosítás előtt számos egyéni és társas vállalkozás adózásának egyszerűsítésére voltak javaslatok, ezeket azonban késleltetik és várhatóan 2025-től kerül bevezetésre. Indoklásukban azt írják: további egyeztetésekre van szükség a személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót, KATA törvényt, az illetékeket és a helyi adókat is érintő intézkedésekről.

A 2024-től érvényben lévő módosítások szinte az összes adójogszabályt érintik, így azok részletes tanulmányozása elengedhetetlen a teljes körű és hiteles tájékozódáshoz. „Az egyes adótörvények módosításáról” című salátatörvényt itt éri el.