Magyarországon az egy főre jutó nettó jövedelmek 2005-ig tartó növekvő tendenciája az évtized közepén megfordult, 2007-ben még csak reálértéken, 2008-tól pedig már nominálértéken is csökkent a lakosság átlagos jövedelme. Ez a kedvezőtlen helyzet 2010-ben az adóváltozásoknak köszönhetően valamelyest javult: a háztartások 2009-hez képest éves szinten már több mint 72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékos reáljövedelem-emelkedést jelentett - állapította meg a KSH a Statisztikai Tükör című kiadványában.

Jelentős javulást hoztak a tavalyi adóváltozások

Ez tételesen azt jelenti, hogy 2010-ben a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme 1,145 millió forintot, a nettó jövedelem pedig 939 ezer forintot tett ki. A nettó jövedelem aránya (2000-2010 között) a bruttó összeghez viszonyítva 2001-ben volt a legmagasabb (83,2 százalék), ezt követően szinte évről évre romlott a nettó jövedelmi pozíció. 2010-ben az adóváltozásoknak - a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás - köszönhetően jelentős javulás következett be, a nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki. Bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban.

A legalacsonyabb jövedelműek 9 ezret buktak, a legmagasabbak 314 ezret nyertek

Az alsó jövedelmi decilisben élők (a lakosság alsó tizede) jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél. A felső kategóriákba tartozók helyzete ugyanakkor látványosan javult, leginkább a tizedik decilisbe tartozók nettó jövedelme emelkedett (314 ezer forinttal). A lakosság jövedelmi egyenlőtlenségeit tükröző mutató alapján a két szélső tizedbe tartozók jövedelmi különbsége 2010-ben 7,2-szeres volt.

A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselik a legnagyobb arányt, amelyet a társadalmi jövedelmek követnek. A munkajövedelmek részesedése 2005-től (71 százalék) 2010-ig (66 százalék) folyamatosan csökkent, ugyanezen időszak alatt az egyéb jövedelmeké 1 százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel 3 százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet. A válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.

A háztartási jövedelmek negyedét a nyugdíj teszi ki

2010-ben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb (és évről évre növekvő súlyú) tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki, amelynek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.

Tavaly a gyermekes háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 752 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag négyötöde. A két felnőttből és két gyermekből álló családok az országos átlagos jövedelem 83 százalékából gazdálkodhattak.

A gyermekes és a gyermek nélküli háztartások egy főre jutó nettó jövedelmei*
Háztartástípus20092010
Gyermek nélküli háztartások összesen1 089 6701 170 705
Gyermekes háztartások összesen698 185752 096
Ebből:
Egy szülő, gyermek(ek)kel661 577720 060
Két felnőtt, egy gyermekkel830 228915 907
Két felnőtt, két gyermekkel695 544777 437
Két felnőtt, három és több gyermekkel496 615515 978
Egyéb gyermekes háztartás716 736745 434
Forrás: KSH, *25 év alatti eltartott gyermekkel