Idén már hetedik alkalommal jelent meg a Mazars adótanácsadó által kiadott Közép- és Kelet-európai adóbrosúra, melyben a régió 22 országának adózási szabályozását hasonlítják össze. Ennek apropóján a cég két szakembere, H. Nagy Dániel adóigazgató és Szmicsek Sándor az adóosztály vezetője adtak általános körképet a magyar és további 21 ország helyzetéről.

Még mindig magasak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek: a jövedelemadó, a szociális részhozzájárulás például, még ha a struktúra változott is. Az adóék a régióban még mindig 40 százalék körül van, vagyis ha egy munkáltató 1000 eurós bruttó fizetést, akkor abból csak 600 euró kerül a dolgozóhoz - kezdte a legfontosabb tanulságok imsertetésével H. Nagy. szerinte nagyon fontos még, hogy régiós szinten is tapasztalható, hogy a digitális technológia beépült az adóhatósági munkába, így a jobb ellenőrizhetőség és nyomonkövethetőség révén a hozzáadott-érték típusú adók beszedése hatékonyabbá vált. Érdekesség, hogy az olyan újítások révén, mint az online pénztárgépek, az EKÁER vagy az online számlázás bevezetése, Magyarország élen jár az ilyesfajta digitalizációban.

Kapcsolódó

A jelenlegi és a közel jövőbeli legnagyobb kihívásokról azt mondta, hogy az adóelkerülési uniós irányelv (ATAD - Anti Tax Avoidance Directive) implemántálása lesz, amely megpróbál gátat szabni az adóversenynek. Itthon fontos változás lesz még, hogy a hitelek utáni kamatlevonást maximalizálták, de kifejezetten befektetőbarát megoldást választott a kormányzat. Ebből is látszik, hogy Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyik a lehető leglazábban próbálja beépíteni a vállalkozásokra vonatkozó kötelező uniós szigorításokat az adórendszerébe.

A másik legfontosabb feladat mostanában még a transzferár-szabályozás betartatása lesz az adóhatóságok és a kormányok számára - tette hozzá a Mazars adóigazgatója.

A Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra tavaly után másodszor is 22 ország adatait tartalmazza: a visegrádi országokat, Dél-kelet Európát, továbbá Oroszországot, Ukrajnát, valamint a Baltikum államait. A kiadvány legfőbb célja, hogy segítse a befektetőket az alapvető versenyképességi tényezők - főleg a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, illetve a forgalmi adó - összehasonlításában.

A két véglet mindként oldalán

A kivételesen magas hazai áfakulcs és az uniós szinten rekord alacsony társasági adó lógnak ki a régiós összehasonlításokból. Szélsőséges ebből a szempontból a magyar adórendszer - ismertette a hazai helyzetet H. Nagy Dániel. Szerinte az itthoni rendszer kifejezetten befektetőbarát, ebben pedig fontos az is, hogy a lengyelek és az osztrákok mellett csak a magyar cégek érhetik el a csoportos társasági adózást.

Az áfa és a tao szintje most, hogy már messze van tőlünk a gazdasági válság, stabilizálódott - ismertette H. Nagy, aki ezt azzal támasztotta alá, hogy egyetlen uniós országban sem változtattak az általános forgalmi adón, így 21 százalék körül van az átlagos szint a vizsgált országokban. Horvátországban van még extrém magasnak mondható 25 százalékos teher, de ott jövőre ez már csökkenni fog. Míg itthon nincs jele annak, hogy a 27 százalékos sáv lejjebb menne, inkább termékekre vonatkozó kedvezmények bevezetésére lehet számítani - történt ilyen már a hús, a tej, tojás esetében is például.

Miközben a 22 vizsgált tagállamban a társasági adó átlaga 17 százalék, amelyből csak a görögök lógnak ki felfelé a 28 százalékos rekord sávjukkal, melyet a hazai gazdaság problémái indokoltak. A negatívrekord viszont a magyar 9 százalékos szint. Viszont ez csalóka, ami jól illusztrálható azzal a példával, hogy Németországban a helyi iparűzési adók is eredmény alapúak, amelyek alapján a Mazars számításai szerint 33 százalék körül van a társasági adónak tekinthető kulcs. Ugyanakkor Magyarországon a helyi és iparűzési adók költsége területenként eltér, ami azt is eredményezheti, hogy helyenként a társaságok kiadása akár nagyobb is mint a német szint.

"Itthon valóban a alacsony a társasági adó, nincsenek terhelve a források. Vannak kutatásfejlesztési kedvezmények, bár ez egyre több államban egyre inkább jellemző. Nagyon pozitív változás a befektetők számára, hogy lehetséges csoportos társasági adóalany után fizetni a társasági adót. Így például a nyereség-veszteségek cégek között kiegyenlíthetik egymást" - összegezte a helyzetet a Mazars két szakértője.

A régiós országokban stabilizálódott az adórendszer

A 22 országból két nagy adózási változás emelhető ki: Litvánia és Észak-Macedónia is elhagyta az egykulcsos szja-rendszerét. Előbbi egy háromkulcsosat vezetett be, amelynek alsó szintje 15 százalék, középső sávja 20, legfelsője pedig 27 százalék. A balkáni országban 10-18 százalékos kulcsokra bontották fel az eddigi egysávos rendszert.

A foglalkoztatáshoz kötődő foglalkoztatói járulékok közül: a szocho csak 19,5 százalék, de van a kötelező képzési hozzájárulás 1,5 százalék. Varga Mihály pénzügyminiszter viszont már arról beszélt, hogy hamarosan a szocho mértéke 17,5 százalékra csökkenhet - magyarázta H. Nagy.

Régiós szinten szerinte a munkáltatók terheinél történt változásoknál csak az emelhető ki, hogy Romániában tavaly, Litvániában idén a munkáltatói teher 2,22, illetve 1,77 százalékra csökkent. Viszont H. Nagy Dániel elmondta, hogy ez csak egy átstrukturálás, a foglalkoztató helyett ezt az adófizetési kötelezettségeket egyszerűen átterhelték a munkavállalókra.

A lehetséges változásokkal kapcsolatos kérdésekre Szmicsek és H. Nagy Dániel is azt válaszolta, hogy nem várják a magyar kormánytól azt, hogy a pletykák szerint júniusban beterjesztendő adócsomagban nagy változtatásokat vezetnének be. Inkább az uniós irányelvek és adminisztrációs kötelezettségek bevezetése kaphat ebben hangsúlyt.

A bruttóból sok megy az államhoz

Magyarország a 45 százalék körüli adóékével nemcsak, hogy sereghajtó, de az alacsony keresetűek (500 eurós bruttó fizetés) is itt vannak a legrosszabb helyzetben. Az eddigi járulékcsökkentések hatása ez alapján kevésnek tűnik, ha a munkáltató 100 ezer forint nettót akar adni (ez bruttóban 150 ezer forint), viszont 182 ezer költséget jelent a számára.

Ha viszont magasabb jövedelemsávokat nézünk, akkor a vizsgált 22 országban Magyarország már nem számít sereghajtónak. Ugyanis a 2000 eurós bruttó fizetések esetében más országokban, ahol több kulcsos adó van, ott már nagyobb adóék is kijöhet, mint a magyar. Ilyen például Csehország, ahol van egy 7 százalékos szolidaritási adó ennél a jövedelmi szintnél. Viszont így is csak a 18. legkisebb a magyar adóék. Három gyerek esetében is jobb helyzetbe kerülnek a magyar háztartások a családi adózás révén.

Az 1000 euró körüli hazai átlagbérek a horvátországival, romániaival, szlovákiaival és lettországival vannak egy csoportban. Viszont Szlovéniától és Észtországtól nagyon lemaradtak a hazai versenyszektorbeli átlagkeresetek.

Ugyanakkor a magas magyar adóék, kiegészülve a rekord magas 27 százalékos áfakulccsal az alacsony jövedelműek esetében tovább rontja a vásárlóerőt - erősítették meg a szakértők a Napi.hu kérdésére.

Jönnek az uniós változások

Fokozatosan, de már minden tagállamnak be kell vezetnie az unió adóelkerülés-elleni irányelvét, az ATAD-ot. A szabályozás fontos része, hogy meghatározza, hogy a vállalati hitelekre fizetett kamatok mekkora része vonható le a nyereségadó alapjából. Noha a szabályozás egyértelmű próbál lenni, érdekes látni, hogy a tagállamok mennyire másként értelmezik az irányelv adta kereteket. Van, ahol a lehető legenyhébb korlátozást alkalmazzák (Magyarország), máshol az ATAD által minimálisan megkövetelt korlátozáson túlterjeszkedik a helyi szabályozás (Lengyelország).

Ami jellemző a magyar hozzáállásra, hogy kihasználták az uniós jogszabály lazítást lehetővé szövegét. Ugyanis az vagy az EBIDTA 30 százalékában, vagy 3 millió euróban határozzák meg a kamatlevonás felső szintjét. Magyarország ezt úgy oldotta meg - ami az EU-s szövegnek lényegében teljesen megfelel -, hogy vagylagossá tette: ha az EBITDA 30 százaléka a magasabb sáv, akkor azt, ha a mintegy 975 millió forintos küszöb a magasabb, akkor azt lehet használni a levonáskor.

A másik fontos irányelv a DAC-6, amelynek legkésőbb a jövő évig be kell épülnie a magyar adórendszerbe: ez arról szól, hogy az adóstruktúrák tervezőinek, könyvelőknek jelenteniük kell, ha egy ügyfélhez tanácsadásra érkeztek. "A Mazars lengyel irodája emiatt arra panaszkodik, hogy az ügyfelek nem mernek kérdezni az adótanácsadóktól, mert félnek attól, hogy jelenteniük kell az adóhatóságnak a konzultációkat" - tette hozzá Szmicsek Sándor, partner és az adóosztály vezetője.

Keményedik a NAV, de még mindig udvarias

Míg pár éve itthon az volt tapasztalható, hogy a lazább, ügyfélbarátabb adóhatósági hozzáállás rontotta a magyar adózási fegyelmet. Viszont az elmúlt egy évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazkodott ehhez: például a beérkezett adatok algoritmusokkal ellenőrzik, iparági átlagok alapján leszűrik azokat a vállalatokat, amelyek jövedelmezősége elmaradt a szektorban szokásos szinttől.

Az adóhatóság listát küld az érintett cégeknek, hogy ez mitől lehet, önellenőrzést kérnek, ezt két körben, írásban és személyesen is figyelmeztetik az érintetteket. Az így kapott 800-as listáról az adózók is tudják, hogy egy céltábla, ha pedig van takargatnivalójuk, akkor a legtöbb cég inkább lép, mintsem egy nagy ellenőrzésen bukjanak ki a csontvázak a szekrényből. Viszont a NAV beszámolói szerint ez az udvarias hozzáállás működik is az adózóknál.

Szorítja az idő az adóhatóságot, mert kevesebb a revizor, sok az adózó. De ezért felkészültebben is érkezik. A jelenlegi támogató eljárás, valamint az informatikai rendszerek használata lényegesen lecsökkentette az ellenőrzések számát - mondta el H. Nagy Dániel, Szmicsek Sándorral pedig úgy látják, hogy ez még mindig lazítja az adózási fegyelmet. "Sokan mérlegelik, hogy mekkora a vállalt kockázat, például ha 500 ezer forint a mulasztási bírság, akkor kipróbálja, hátha nem tűnik fel az adóhatóságnak" - tette hozzá az adóigazgató, aki szerint a lazulás és a DAC-6-os irányelv miatt nehezebb helyzetbe is kerültek az adótanácsadócégek: egyre kevesebbet fordulnak hozzájuk a cégek.