Alaposan behúzta a féket az államháztartás: miközben növekedtek a költségek, alaposan visszaesett a bevételi oldal.
Az államháztartás bevételei 2024-ben, havi bontásban:
- január: 3321,7 milliárd forint;
- február: 4411,5 milliárd forint;
- március: 3040,5 milliárd forint;
- április: 3145,7 milliárd forint;
- május: 3139 milliárd forint;
- június: 3548,2 milliárd forint;
- július: 3141,5 milliárd forint;
- augusztus: 2575,7 milliárd forint.
Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ugyanis
a nyár utolsó hónapjában 414,3 milliárd forintos mínuszt hozott össze a költségvetés.
Az éves mérleg szempontjából még aggasztóbb, hogy a júliusi teljesítmény plusz 213 milliárd forint volt, így ebből a szempontból több mint hatszázmilliárdos a visszaesés.
Önmagában nem fest jól az sem, hogy az augusztusi hiány átlépte a 2800 milliárdos lélektani határt, ugyanis az előirányzat 2514 milliárd forint volt, ugyanakkor tavaly augusztusban már bőven 3200 milliárd forintos mínuszban járt az államháztartás.
A Pénzügyminisztérium (PM) kimutatása szerint az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.
Egyébként az idén augusztusi 436 milliárd forintos áfabevétel nem is olyan rossz, ugyanis
most először sikerült négyszázmilliárd forint fölé jutni ebben a hónapban.
Az augusztust nehezítette ezen felül az is, hogy a dupla (pontosabban előre hozott) családi pótlék kifizetésére, a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában, bár ez összességében 52 milliárd forintos többletet jelent.
Ugyanakkor meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 4281,8 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1781,6 milliárd forintot fordított a kormányzat az év első nyolc hónapjában.
Nagyobb lesz a hiány, mint amit a kormány remél
Az idei év egyik legnagyobb államháztartási rémálma a kamatkiadás, ennek összege augusztus végéig már 2413,8 milliárd forint volt, amely 695,5 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél. Év végére ez az összeg - a tervek szerint -
meghaladja majd a 3103 milliárd forintot.
A PM adatai szerint augusztus végéig 673,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 086,3 milliárd forintot tettek ki.
A Varga Mihály vezette tárca az előzetes közlés alkalmával leszögezte: a kormány elkötelezett a hiány és az államadósság csökkentése mellett, a költségvetési hiányt az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalékra alá mérsékelik.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb becslése szerint
2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Az elemzők idei évre vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint a pénzforgalmi hiány a kormányzati célkitűzésnek megfelelően 4,5 százalékon teljesülhet, ugyanakkor az ESA-hiány a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz képest 0,8 százalékponttal kedvezőtlenebb lehet, és elérheti az 5,3 százalékot.
Mindeközben az uniós programok bevételeire és kiadásaira adott becslések esetében az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság. A bruttó államadósság 2024 végére a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 73,2 százalékára mérséklődhet. Ez a Századvég szerint egy százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintjénél.