A Pénzügyminisztérium (PM) közzétette az államháztartás központi alrendszerének mérlegét, amiből kiderül, hogy 2023-ban az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevétel az előirányzottnak mindössze 87,4 százalékát érte el. A 7985 ezer milliárd forint helyett 6981 milliárd forint érkezett be áfából a kincstárba, ez pedig több mint ezermilliárd forintos hiányt jelent a gazdaságpolitika számára. 

Az áfabevétel méghozzá egy olyan évben maradt el a kormányzat által várt szinttől, amikor az infláció még döntően két számjegyű volt. Az áfabevétel ütemének csökkenése (120 milliárddal ugyan több volt az idei összeg, mint 2022-ben) a lakossági fogyasztás csökkenését feltételezi. 

Kapcsolódó

Hogy bírtuk ki az elmúlt éveket?!

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az Economxnak ezzel kapcsolatban felidézte: 2023 év elején tetőzött az infláció Magyarországon, majd az év során fokozatosan lassult a pénzromlás üteme: októberben ismét egy számjegyű tartományt ért el az infláció, decemberre pedig 5,5 százalékra lassult a mutató (év/év alapon számítva).

Ezzel együtt is 2023-ban éves átlagban 17,6 százalékos mértékű volt a pénzromlás Magyarországon.

A magas infláció a gazdaság és a társadalmi élet számos területére kihatott, ezek közül egyik kiemelten fontos terület a reálbérek, és ebből következően a lakossági fogyasztás alakulása – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: a reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. 

Kép: Economx.hu

Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt. Még úgyis, hogy a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18 százalék körül nőtt éves viszonylatban – közölte.

Erdélyi Dóra rámutatott arra is, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.

Tényadatok még nem állnak rendelkezésre a 2023-as év egészére vonatkozóan, azonban az MNB decemberi Inflációs jelentése alapján az elemző megállapította, hogy

a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.

Az Oeconomus elemzője hangsúlyozta azt is, hogy mivel egyrészt a magyar adórendszerben nagyobb súly helyeződik a fogyasztást terhelő adóbevételekre (például: áfa, jövedéki adó) a költségvetésben, másrészt 2023-ban a magasabb infláció miatt korrigált a háztartások fogyasztási kiadása, együttesen e két hatás visszavetette a költségvetés forgalmi adókból származó bevételét.

Emlékeztetett arra is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nagyjából 6 százalék körüli hiánnyal zárhat a költségvetés 2023-ban.

Kép: Economx.hu

A gazdasági szakértő azonban optimistán tekint az idei évre. Erdélyi Dóra előretekintve úgy látja, hogy az infláció 2023 végén látott jelentős lassulása a jelenlegi adatok alapján 2024 első felében is folytatódhat, illetve ezáltal lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése. Példaként felhozta, hogy 2023 szeptemberétől ismét növekedett a nettó reálkereset Magyarországon,

novemberben már 5,7 százalékos emelkedést regisztrált a KSH, 2024-ben pedig még jelentősebb reálbér-emelkedés várható.

Az elemző aláhúzta, hogy 2024-ben az MNB várakozása szerint

  • a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6 százalék között nőhet;
  • az infláció 4,0-5,5 százalék között alakulhat, ezzel együtt;
  • a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7 százalék közötti növekedést mutathat.

A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben – tette hozzá. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (az MNB várakozása: 2,8–3,5 százalék) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet. 

Mindezekből eredően Erdélyi Dóra elemzése szerint a fogyasztás 2024-ben várt bővülése az általános forgalmi adó bevételeknek is lendületet adhat 2024-ben, ezáltal pedig a költségvetési hiány csökkenése is folytatódhat.

Az Oeconomus szakértője szerint ez azért is lesz fontos, mert a koronavírus-járvány idején felfüggesztett maastrichti szabályrendszer (elsősorban az államháztartási hiányra ésaz adósságra vonatkozóan) újra élesedik az Európai Unióban. Az elemző idézte Banai Pétert, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát is, aki szerint ugyanakkor

maga az Európai Bizottság is azzal számol, hogy 2024-2025-ben is 12-13 tagállam hiánya lesz a 3 százalékos limit felett.

Egyébként a PM adataiból nemcsak azt láthatjuk, hogy tavaly jócskán elmaradt az áfából származó bevétel, hanem ahogy arra az elemző is rámutatott, az államháztartás komolyan számol a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételekkel. 

A három legfontosabb bevételi forrás:

  1. fogyasztáshoz kapcsolt adók: 9 054,470 milliárd forint;
  2. lakosság befizetései: 4 333,117 milliárd forint;
  3. gazdálkodó szervezetek befizetései: 3 632,766 milliárd forint; 

Mindenesetre ebből is kiderül, hogy sokkal inkább a fogyasztás, valamint a lakosság személyi jövedelemadó, gépjárműadó, vagy épp illetékadó bevételeire támaszkodik a kormányzat. 

Kép: Economx.hu

Tavaly például

jövedéki adóból több mint 1 359 ezer milliárd forint bevétele származott az államháztartásnak,

ami ugyan szintén elmaradt a várttól (97,7 százaléka érkezett be az előirányzottnak), azonban a 2022-es 1 229 ezer milliárd forinthoz képest nominális szinten többletet könyvelhettek el.

Szintén szembetűnő, hogy 2019 óta folyamatosan hiánytól szenved az államháztartás. 

Kép: Economx.hu

Emiatt nem lehet csökkenteni az áfát sem

Ha már szóba került a jövedéki adó és az áfa, ne feledkezzünk el arról, hogy januárban a jövedéki adó emelése miatt két részletben 41 forinttal emelkedett az üzemanyag ára a kutakon. 

Adódik a kérdés, ha Hernádi Zsolt állítása szerint a jövedéki adó emelése a magyar költségvetést gyarapítja, akkor miért nem lehet az üzemanyagár-emelkedést tompítani a benzint terhelő áfa mértékének csökkentésével.

Regős Gábor elemző ezzel kapcsolatban az Economxnak január elején többek között arról beszélt, hogy

a jelen költségvetési helyzetben nem is lenne indokolt az üzemanyagok áfájának mérséklése, most ennél fontosabb feladat a hiány lefaragása.

Kijelentését azzal magyarázta, hogy a tavalyra tervezett 3,9 százalékos hiányból 5,5-6 százalék körüli hiány lesz az alacsonyabb áfabevételek, illetve a megnövekedett kamat- és rezsikiadások eredményeként.

Ha valamilyen csoda folytán lenne szabad forrás a költségvetésben áfacsökkentésre, akkor sem az üzemanyagok áfáját lenne érdemes csökkenteni, hanem például a tömegközlekedési jegyekét, bérletekét, hiszen ez az, aminek társadalmilag nagyobb a hasznossága – tette még hozzá.

Nem fogyasztunk eleget, pedig elvileg már lenne rá pénzünk

Az Economxon olvashatták először a 2023 decemberére vonatkozó Fogyasztói Barométert, amely többek között bemutatta, hogy a tavalyi év végére jelentősen nőtt a háztartások átlagjövedelme és megtakarítása is, sőt a magyar háztartások elkölthető pénzmennyisége 661 ezer forint volt decemberben. Ugyanakkor a fogyasztás továbbra is elmaradt a várakozástól, ami meglátszik az áfabevételek drámai visszaesésében is. 

A kutatás egyik készítője, Talabér Krisztián politológus-közgazdász, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője portálunknak arról beszélt, hogy a növekvő jövedelmekből származó többletet a háztartások inkább megtakarították az óév végén, miközben havi fogyasztásukhoz is kevesebbet használtak fel korábban félretett pénzükből. A fogyasztó a 2022-ben és 2023-ban tapasztalt áremelkedés hatására átmenetileg óvatosabbá vált, de a bizalom visszaépülésének jelei már mutatkoznak. 

Kép: Economx.hu
Erős gazdasági növekedés csak akkor érhető el, ha pörög a belső fogyasztás, így annak élénkítése kulcsfontosságú. Ha a belső fogyasztás helyreállása lassabb is lesz a vártnál, annyi bizonyos, hogy a hitelintézetek már megkezdték a munkát, hiszen a kamatok hónapok óta csökkennek

– fogalmazott Talabér Krisztián, hozzátéve: a fogyasztási mélyponton szerinte már túl vagyunk, a következő időszak pedig a fogyasztói bizalom visszaépítéséről fog szólni, amelynek pozitív hozadéka a fogyasztás élénkülése lehet.