A magyarok között meglepően alacsony, mindössze 17 százalék a valóban tudatos vásárlók aránya. Ők azok, akik képesek a jó ár-érték arány fölé helyezni olyan termékjellemzőket, mint a prémium minőség, a magyar eredet, a gmo- és e-szám-mentesség, vagy az organikus jelleg, sőt akár a fair trade előállítás és csomagolásmentesség  derül ki az OTP Agrár megrendelésére készített NRC-felmérésből.

Eszerint a lakosság további 25 százaléka szintén fontosnak tart legalább egy elemet ezek közül, de vásárlói döntéseikben már az ár/érték-arány is előkelő helyen szerepel.

Kapcsolódó

Mellettük jóval nagyobb csoport, a vásárlók 58 százaléka nem nevezhető tudatosnak, ők azok, akik nem foglalkozik a termék előállítási módjával, származási helyével vagy beltartalmával. Olyannyira nem, hogy e csoport többsége - a kutatás szerint minden harmadik magyar vásárló - az ár-érték arányt sem nézi - legalábbis saját bevallása szerint.

Ehhez képest meglepő az, hogy valamilyen mértékben, a magyar vásárlók 62 százaléka tartja magát tudatosnak - csak abban térnek el a vélemények, hogy ki mit ért tudatosság alatt.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a tudatosság, a megkérdezettek 19 százaléka válaszolta azt, hogy a mennyiség kontrollálása, vagyis a pazarlásmentes vásárlás. 12 százalékuk a minőséget, 10 százalékuk pedig a túlköltekezés visszafogását, illetve valamilyen ár/érték-szempontot említett. Bár egyre aktuálisabb téma, mindössze 7 százalék szerint fontos, hogy a termék környezetbarát legyen, mellettük 3 százalékuk figyel a származási helyre. Csupán 1 százalékuk említette, hogy a tudatos vásárlás számukra a minél egészségesebb termékek választását jelenti.

Azok a vásárlók, akiknél a tudatos vásárlás az ár/érték-arányt is megelőzi, jellemzően budapestiek, magasabb végzettségűek és jövedelműek. Az árérzékenység inkább az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek, illetve az inaktívak csoportjára jellemző.