Jelentősen javult a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőonek helyzetértékelése az év második negyedévében. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának piaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója olyan magas értéken áll, amire az orosz-ukrán háború óta nem volt példa. Az agrártrend index értéke az aratásra készülve 33,9 pontra erősödött a 48 pontos skálán,

  • az év első három hónapjához képest 0,2 pontos volt a növekedés;
  • az előző év betakarítási időszakát pedig 2,9 ponttal múlja felül.

A lendületes javulást valamelyest fékezi a fogyasztás vártnál lassabb bővülése és az ország egyes pontjain tapasztalható kedvezőtlen időjárási körülmények.

Hollósi Dávid, a hitelintézet üzletági ügyvezetője szerint bebizonyosodott, hogy az élelmiszeripar túl tud lendülni a nehéz időszakokon. Kiemelte ugyanakkor, hogy bőven van még tennivaló a hatékonyság és a versenyképesség növelésében.

Hollósi Dávid ügyvezető igazgató, MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág Hollósi Dávid ügyvezető igazgató, MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletá
Hollósi Dávid ügyvezető igazgató, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

„Ebben kulcsfontosságúak az idén megnyíló beruházási pályázatok. Európai uniós csatlakozásunk óta minden ilyen pályázati időszak, amikor több ezer milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba, jelentősen emelte az ágazat fejlettségét és hatékonyságát. Most egy 1 500 milliárd forintos beruházási csomag indul el, ami hozzávetőleg 3 ezer milliárd forint értékű fejlesztést generálhat” – tette hozzá.

Több mint hatvan jogcím keretében lehet egyébként majd pályázatokat benyújtani, ehhez 50 százalék vagy annál magasabb vissza nem térítendő támogatásokat lehet majd elnyerni.

A fejlesztések eredményes megvalósításához szükség lesz banki finanszírozásra is. Továbbra is úgy tűnik, hogy az olcsó kamat korszaka egyelőre nem tér vissza, így az agrárszektort finanszírozó pénzügyi szereplőknek kitermelhető beruházási hiteleket kell kínálnia a vállalati ügyfeleknek.

A kiegyensúlyozott növekedési szint közelében az ágazat

Az idei második negyedévben a vizsgált 12 termékpálya közül a gyümölcs, a szőlő-bor, a búza és a napraforgó mutatott a korábbinál pozitívabb helyzetértékelést, míg markánsabb gyengülés a kukorica esetében látható a szárazság miatt, a tojásnál pedig az idei év hektikus árviszonyai nyomán kedvezőtlenebb a kép a korábbinál.

Két év után úgy néz ki, hogy egy normális évnek nézünk elébe – hangsúlyozta Hollósi Dávid értékelve a magyar agrárium helyzetét.

„Összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes termékpályák egymáshoz viszonyítva is sokkal egységesebb képet mutatnak, nincsenek kiugró, illetve a többihez képest sokkal gyengébben teljesítő alágazatok” – erről már Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője beszélt.

Héjja Csaba szenior elemző – MBH Bank, Agrár-élelmiszeripari Elemzési és Kompetencia Központ
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot ezúttal is a sertés és a baromfi haladja meg, de több termékpálya is közel került hozzá.

Kapcsolódó

Nem a kukorica húzza be a szántóföldeket

A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi gazdálkodás esetében az árpa és a búza aratása nagyrészt befejeződött, a termésátlagok országos szinten erős közepesek, viszont a búza esetében a jobb áron értékesíthető malmi minőség aránya alacsony, 20 százalék körüli lett. Sőt, az árak is változékonyan alakultak, így egy jó időben szerződött árral mérhető többletjövedelem keletkezhetett a gazdáknál.

Ugyanez igaz a napraforgóra is, amelynél a tenyészidőszak végére ugyan kedvezőtlenül hatott a csapadékmentes, hosszan tartó meleg időjárás, június elején azonban még jó jövedelmezőséggel lehetett lekötni az idei termést. Az elmúlt időszak árváltozékonyságát látva sokan kivárnak az értékesítéssel, itt meghatározó lehet az amerikai elnökválasztás tőzsdékre gyakorolt hatása, ami többek között az olajár változása révén hathat ki a terménypiacokra.

A kukorica esetében hektáronkénti 6-7 tonnás országos átlagterméssel lehet számolni, ami az ideálisan elérhetőnél 15-20 százalékkal alacsonyabb. A hazai ellátás azonban mind a takarmánygyártók, mind az ipari feldolgozók alapanyag-ellátottsága biztosítottnak tűnik jelenleg.

Több húst veszünk a grillszezonban

Az állattartók és -tenyésztők helyzetértékelése a hazai trendekkel összhangban 2024 második negyedévében is pozitívabban alakult a növénytermesztőkhöz viszonyítva.

A nyári grillszezon hagyományosan kedvező hatással van a forgalomra, ami az élelmiszeriparban a hazai keresletben, valamint a húsipar exportteljesítményében mutatkozik meg, beleértve a készítménygyártást is.

Kép: Getty Images, illusztráció

A baromfihús esetében látható némi csökkenés az indexben, ez elsősorban a víziszárnyasok piacán érhető tetten, az európai készlethalmozódés és a Kínából érkezett nagy mennyiségű kacsahús miatt. Ezek piaczavaró tényezőként értékelhetők a hitelintézet szakértői szerint.

„A csirke piacán termelői szinten ugyan látható némi árcsökkenés, de ez a költségekkel azonos irányú és mértékű, így inkább kiegyensúlyozott visszarendeződésről beszélhetünk” – hangsúlyozta Héjja Csaba.

A tejtermékpályán javulnak az árak, a húsmarhatenyésztők esetében a tömegtakarmányozás miatt kérdés a szárazság további alakulása, ugyanis a legelők is elszenvedik a környezeti stresszt.

A tojásnál a piac értékelése szerint továbbra is jövedelmező a termelés, viszont a hektikus árviszonyok inkább szűkítik a termelők és kereskedők zsebében maradó profitot.

Rekordkorán szüretelnek

Szerencsére az idén nem voltak jelentős fagykárok, így a gyümölcsből jobb lesz a termékmennyiség a korábbi évekhez képest. A gyümölcs sok negyedév után tudott elmozdulni az utolsó helyről az MBH indexében az egyes termékpályák összehasonlításában.

A száraz, meleg időjárás hatására idén mindenhol korábban kezdődik a szüret a borászatoknál, a Kunságban a korán érő fajták már július utolsó két hetében a feldolgozókba kerültek. Az újra erősödő vendéglátás és a turizmus, és a fesztiválszezon miatt jelentősen nőtt a borászati termékek iránti kereslet, emellett a korábban akadozó palackellátás is folytonos. A szőlőkben idén is bőven volt küzdelem a kártevőkkel, de jónak ígérkezik az idei évjárat.

Meglódul a kereslet?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint az élelmiszeripar kereslete összességében már az erősödés jeleit mutatja, igaz, sem az élelmiszeripari gyártás, sem a bolti kiskereskedelmi forgalom nem éri még el a 2021-es szintet.

A reáljövedelmek emelkedése ugyanakkor tovább élénkítheti a keresletet az év hátralevő részében, ami a teljes élelmiszer-gazdaság költség-jövedelem viszonyaira jótékony hatással lesz. Ez kiváló alapot jelenthet a beruházási volumen jövő évre prognosztizált felfutására.

Az első pályázatok már elérhetők, év végéig további jogcímek nyílnak meg, így az év második fele már a konkrét tervezésről fog szólni.