Eszerint a központi alrendszer bevételei 518,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal 5808,9 milliárd forintra, a kiadások 830,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal 6953,0 milliárd forintra emelkedtek az előző év első három hónapjához képest.
A központi költségvetés 943,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 18,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,7 milliárd forintos hiányt mutattak március végén.
A központi alrendszer első negyedévi hiánya az idei évre elfogadott 1491,2 milliárd forintos előirányzat 76,7 százaléka volt. Ezen belül a társadalom biztosítási alapok deficitje 57,5 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot.
Márciusban 604,4 milliárd forint volt a központi kormányzat hiánya 4,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A költségvetés és az állami pénzalapok hiánya alacsonyabb volt a tavaly márciusinál, az egészségbiztosítási alap 112,2 milliárd forintos havi deficitje viszont több mint duplája a tavaly márciusinak.
A tárca szerint a bevételek alakulását jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány gazdasági hatása és az ezzel kapcsolatosan bevezetett munkaadói kedvezmények, a szocho csökkentése, valamint a magasabb bérkiáramlás. Ugyancsak érdemi hatása volt a március végi egyenlegre, hogy 2021 első három hónapjában 150,6 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor e három hónapban az uniós kiadások 615,6 milliárd forintot tettek ki.
A járványügyi védekezéshez biztosított források március végi összege meghaladta a 342,8 milliárd forintot. A hónapot az is befolyásolta, hogy a húsvéti ünnepek miatti munkaszüneti napokra tekintettel egyes családi támogatások áprilisi összege (32,1 milliárd forint) már március végén folyósításra került az ellátottak részére.
A veszélyhelyzet alatt hozott döntések és a megváltozott körülmények alapján, valamint a gazdaság újraindításának céljából a tavaszi parlamenti időszakban módosítják a 2021-es költségvetést. Az új, uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycél a GDP 7,5 százaléka lesz,