Már látszik Terézváros ingatlanpiacán, hogy a kerület ajtót mutatott az Airbnb-nek szeptemberben. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Népszavának rámutatott, jellemzően az 50 négyzetméternél kisebb lakásokat használták rövidtávú bérbeadásra, és ennél az alapterületnél a négyzetméterárak mintegy 5 százalékkal 1,037 millió forintra csökkentek a voksolás óta eltelt időszakban. 

Ezzel párhuzamosan az ebbe a szegmensbe tartozó eladó ingatlanok száma pedig mintegy 130-ról 200 közelébe emelkedett, vagyis ezen ingatlanok kínálata alig három hónap alatt 50 százalékkal megugrott. 

Szűk többséggel a tiltáspártiak nyertek Budapest VI. kerületében az Airbnb-népszavazáson, aminek eredményeként 2026 elejétől életbe lépnek a rövid távú szálláshelykiadást érintő korlátozások Terézvárosban. A döntésnek azonban nem csak itt lesz következménye, a kormánypárt már országos tiltásról beszél.  

Nagy Márton a fővárosi Airbnb-lakások tervezett szigorításával kapcsolatban a Portfolio Economic Forumon azt mondta, historikusan kevés, mindössze 12 ezer lakás fog épülni 2024-ben. A tárcavezető szerint ez azért baj, mert egyre több lakást vásárolnak, vagyis előbb-utóbb lakás- és albérletinfláció alakul ki, pontosabban már ki is alakult. Ezért Budapesten és országos szinten is beavatkoznak a folyamatokba. A fővárosi Airbnb-k esetében legalább 2 éves moratóriumot vezetnek be, ennyi ideig nem adnak ki új engedélyeket, ezen felül pedig négy-ötszörös adóemelést terveznek.

Megdöbbentő, hogy kik a legszigorúbbak

Az Economx (a miniszter bejelentése előtt) kíváncsi volt arra, hogy miként szavaznának az emberek, ha átlépnénk Terézváros határát, így a Pulzus Kutató segítségével megmértük, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás.

Első körben azt kérdeztük, támogatná-e az Airbnb lakások betiltását.

  • A legtöbb válaszoló tanácstalan volt, 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően,
  • 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést,
  • 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget.

Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a maradék szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat.

Kép: Economx

Úgy tűnik, a férfiakat zavarja jobban a jelenség, hiszen – csak egy hajszállal ugyan, de – ők voltak többen (21 százalék), akik a tiltás mellett voksoltak – szemben a nők 19 százalékával.

Amikor megláttuk az életkor szerinti bontást, nem hittünk a szemünknek: a legszigorúbb ugyanis a legfiatalabb, tehát a 18-39 éves korosztály volt, 24 százalékuk mondta ugyanis, hogy betiltaná a rövid távú lakáskiadást, míg a középkorúak (40-59 évesek) 17 százaléka, a 60+-os korosztály 18 százaléka tiltana.

Az iskolai végzettség szerinti bontásban a felsőfokú végzettségűek voltak az igazán szőrös szívűek, toronymagasan ők voltak a legtöbben azok közül, akik szerint elég volt a lakásban bulizásból, az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők pedig egyaránt 18 százalékkal végeztek a diplomások mögött ebben a kérdésben.

Azt is megnéztük, hogy földrajzi elhelyezkedés szempontjából, mit gondolnak az emberek. Nem meglepő, hogy a budapestiek közel kétszer annyian (30 százalék) fejezték ki nemtetszésüket az Airbnb-jelenség ellen, mint a városi (16 százalék), községi (19 százalék) vagy vármegyeszékhelyi (16 százalék) lakosok.

Kavicsot dobtak a vízbe, és cunami lett a lakáspiacon! Mi köze a lakhatási válságnak az Airbnb-hez?

Az elmúlt évek gazdasági krízise és energiaválsága rossz hatást gyakorolt a lakáspiacra, a pandémia utáni visszarendeződés megrekedt. Bár idén némi fellendülést tapasztalhattunk, nem tért vissza a múlt évtizedben látott aranykor. Majd a terézvárosi Airbnb-szavazás mintha katalizátorként hatott volna, a kormány is nagyobb sebességbe kapcsolt, és egyre többször halljuk a lakhatási válság kifejezést. De mi köze ennek Terézvároshoz és az Airbnb-hez?